Szijjártó az MTI-nek nyilatkozva kiemelte, hogy
több mint száz magas hozzáadott értéket előállító ír vállalat működik jelenleg Magyarországon, ezek nagyjából tízezer embernek adnak munkát, és a kedvező működési és adókörnyezet miatt további beruházások várhatók.
A külgazdasági és külügyminiszter fontosnak nevezte az oktatási együttműködést is, aláhúzva, hogy
évente több mint háromszáz ír hallgatót fogadnak a magyarországi egyetemek, valamint negyvenhat nyelviskolát akkreditáltak arra a programra, amelynek keretében középiskolás magyar diákok Írországba utazhatnak angolt tanulni.
Mint Szijjártó közölte, 2022-től 9000 magyar fiatal élhet majd ezzel a lehetőséggel, és ezért a magyar diplomáciai jelenlétet is meg fogják erősíteni Írországban.
Szijjártó továbbá hangsúlyozta,
a magyar és ír katonák együtt szolgálnak a libanoni ENSZ-misszióban, a két ország pedig hasonlóan gondolkozik a békefenntartás fontosságáról, és Magyarország is erején felül vesz részt az ilyen műveletekben.
Kérdésre válaszolva leszögezte, a kormány szerint a környezetvédelem, illetve a versenyképesség és a gazdasági növekedés terén egészséges egyensúlyt kell kialakítani.
A tárcavezető aláhúzta, hogy
Magyarország a világ azon huszonegy országa közé tartozik, amelyek a koronavírus-világjárvány előtt úgy tudták bővíteni gazdasági teljesítményüket, hogy közben csökkentették károsanyag-kibocsátásukat.
A téma kapcsán Szijjártó Péter kijelentette, hogy a klímaváltozás elleni harchoz szükséges fejlesztések és technológiai újítások árát a nagy szennyező cégekkel kell megfizettetni.
Számunkra elfogadhatatlan, hogy a magyar családokkal, a közép-európai országokkal fizettessék meg az átállás költségeit
- fogalmazott Szijjártó Péter, aki a Facebook-oldalán kitért arra is, hogy húsz éve járt utoljára magyar külügyminiszter hivatalos látogatáson Dublinban.