Van Bellinghen az Inside The Games portálnak elmondta, hogy alapvetően semmi kifogása nincs a transznemű emberekkel szemben, de egy nőként kvalifikált, ám biológiailag férfinak született versenyző megjelenése a női súlyemelő sportban egyértelmű és akár behozhatatlan hátrányt jelent a női versenyzők számára. Van Bellinghen emlékeztetett, hogy a sport világában (is) közismert tény, hogy még a szteroidoknak is megmaradhat a pozitív hatása akár évekkel a szerek szedése után is,
hát még azoknak a férfihormonoknak, amelyek Hubbard fizikumát 35 éves koráig meghatározták.
Ezért Hubbard felbukkanása a női versenyszámban egyes női sportolónak egyenesen azt jelentheti, hogy elesnek egy sorsfordító győzelemtől, egy olimpiai aranyéremtől, és mégis tehetetlenek Hubbard engedélyével szemben, nyilatkozta Van Bellinghen.
A belga súlyemelőnő elmondja, hogy a problémakör a transznemű sportolók jogainak védelme miatt mindig is ideológiával terhelt vita marad, azonban Bellinghen szerint a transznemű sportolók bevonását a sportokba – különösen a magas szinten űzött élsportokban – úgy kellene szabályozni, hogy az ne más sportolók kárára történjen.
Hubbard korábban, 2012-ig a férfi súlyemelők között versenyzett, de 2015-ben engedélyt kapott arra, hogy profi súlyemelői pályafutását a női csapatban folytassa.
Hubbard 2017-ben már két ezüstérmet is szerzett az anaheimi súlyemelő-világbajnokságon, majd a 2019-es aranyérme a samoai Csendes-óceáni Játékokon is nemzetközi tiltakozást váltott ki.