Az amerikai Black Lives Matter (BLM)-mozgalommal és az Antifával szimpatizáló radikális baloldal aktivisták már április óta rendeznek erőszakos jellegű megmozdulásokat Kolumbia jobboldali vezetése ellen. Ezen demonstrációk eredetileg a bogotái kormány adóreformja miatti tiltakozásképpen robbantak ki, de később kiszélesedett a szélsőségesek követelési listája, az elnök és a kormány távozása mellett
az ország történelmének az újraírását is el akarják érni, a saját radikális baloldali narratívájuknak megfelelően, ennek jegyében pedig olyan szobrokat, emlékműveket döntenek le, illetve gyaláznak meg, amelyek a gyarmatosítás időszakához köthetőek.
A radikális baloldali mozgalmak közül három említésre méltó, egy marxista milícia, amely saját magát Nemzeti Felszabadító Hadseregnek (ELN) nevezi, a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) nevű gerillaszervezet, és a BLM-mintájára szerveződő, a misak közösséghez kapcsolódó indián, őslakos csoportosulások.
Az ELN, a FARC és az indián aktivisták a bogotái vezetés szerint aktívan együttműködnek annak érdekében, hogy a radikális baloldali ideológia jegyében meghamisítsák a latin-amerikai ország történelmét.
Megjegyzés:
a különösen erőszakos módszerei miatt az ELN-t terrorszervezetként tarja számon Kolumbia, az Egyesült Államok és az Európai Unió is.
Az ELN és a FARC befolyása Kolumbiában még mindig jelentős, ami azzal magyarázható, hogy ez a két szervezet más kisebb szélsőbaloldali csoportosulásokkal kiegészülve polgárháborút folytatott a bogotái központi kormánnyal szemben, 1964 és 2016 között.
A radikális baloldal által kirobbantott polgárháború „eredménye" 260 ezer halott, 7 millió menekült és számos régióban tönkretett gazdaság lett.
Az amerikai feketéktől tanulva, az indián közösségek múltbeli, vélt vagy valós sérelmeit hangsúlyozzák folyamatosan, ezzel indokolva a történelemhamisító narratívát. A legutóbbi, 2018-ban népszámlálás adatai alapján Kolumbia lakosságának mindössze a 4,3 százaléka vallotta magát indiánnak, tehát az őslakos közösség nem túl jelentős, de ennek ellenére mégis rájátszik a sérelmeikre a radikális baloldal, így próbálva politikai tőké kovácsolni saját magának.
Szintén a BLM inspirációjára, a szélsőségesek szobordöntögetésbe kezdtek. A legutóbbi ilyen esetre június 28-án került sor, amikor
a „Pride-hónap" lezárásaként szivárványos zászlókat lengető radikális baloldali és indián aktivisták ledöntötték a 2,2 milliós Barranquilla városában Kolumbusz Kristófnak, Amerika felfedezőjének az 1892 óta ott álló szobrát
– közölte a BBC.
Ezt követően
a ledöntött szobrot meggyalázták, eltávolították a fejét, és barbár módon végighurcolták azt Barranquilla belvárosának utcáin.
Nagyon úgy tűnik, hogy a kolumbiai radikális baloldal az Egyesült Államokból importált ideológia alapján el akarja törölni Kolumbusz Kristófnak (1451–1506) és a hozzá kötődő, neves történelmi személyiségeknek még az emlékét is, „egész véletlenül" a gyarmatosítás korszakára hivatkozva, akárcsak a BLM.
Ennek tudható be, hogy a radikális baloldaliak június 9-én a főváros, Bogotá nemzetközi repülőterének a közelében lévő, I. Izabella kasztíliai királynőnek és Kolumbusz Kristófnak a még 1906-ban emelt, két bronzszoborból álló emlékművét meggyalázták, majd pedig sikertelenül megpróbálták ledönteni.
Rá pár napra Kolumbia Kulturális Minisztériuma eltávolítatta a szobrokat, hogy így védje meg azokat a radikális baloldal további rongálásától, amely gesztust a szélsőségesek a saját győzelmükként ünnepeltek.
A világtörténelem egyik legkiemelkedőbb személyiségével, a katolikus jelzővel illetett I. Izabella királynővel (1451–1504) vélhetően ez lehet a szélsőségesek problémája, hogy ő támogatta az amúgy olasz származású Kolumbusz útjait, amelynek egyikén, 1492-ben felfedezte Amerikát, amit a spanyol királyi párnak ajánlott fel, ezzel pedig kezdetét vette a Spanyol Gyarmatbirodalom kiépítése.
Magától értetődően tevődik fel a kérdés, hogyha a radikális baloldal ennyire utálja Kolumbuszt, akkor vajon kezdeményezi-e az ország nevének a megváltoztatását, hiszen Kolumbiát a nagy felfedezőről (konkvisztádor) nevezték el.
Május 7-én a szélsőségesek ledöntötték a jelenleg közel 8 milliós Bogotá megalapítójának, Gonzalo Jiménez de Quesada (1509–1579) spanyol konkvisztádornak a szobrát.
Gonzalo Jiménez de Quesada neve onnan lehet ismerős az irodalomban jártasok számára, hogy Miguel de Cervantes (1547–1616) világhírű spanyol író nagy valószínűséggel az ő személyéről mintázta Don Quijote figuráját.
Az MTI beszámolója alapján a radikális baloldali szobordöntögetési hullám akkor kezdődött, amikor a Délnyugat-Kolumbiában élő, már említett misak őslakosok tavaly szeptemberben a közel 400 ezres Popayánban, idén áprilisban pedig a 2,3 milliós Caliban ledöntötték Sebastián de Belalcázar (1480–1551) spanyol konkvisztádor szobrát.
Nem mellékesen mindkét várost Belalcázar alapította.
A helyi hatóságok egyébként valamennyi esetben tettek kísérletet a szobrok ledöntésének, illetve meggyalázásának a megakadályozására.
A radikális baloldali körökben cancel culture-nek, azaz az eltörlés kultúrájának nevezett jelenséggel szemben azonban ők is tehetetlennek bizonyultak.