Aszad tavaly augusztusban nevezte ki ideiglenes miniszterelnökké Arnuszt, miután leváltotta Imád Hamisz kormányfőt, mert megítélése szerint képtelen volt kezelni a gazdasági válságot és a nemzeti valuta értékvesztését a háború dúlta és nyugati szankciók sújtotta országban.
Hamisz kormánya számos népszerűtlen intézkedést hozott,
kezdve a súlyos üzemanyagár-emeléstől, a jegyre kapható kenyérfejadagok megkurtításán át az állami támogatások megvágásáig.
Az ENSZ számításai szerint a szíriaiak 80 százaléka a szegénységi küszöb alatt él. A 2011 márciusa óta tartó háborúban mintegy félmillióan haltak meg, és több millióan menekültek el otthonukból.
Az Aszad-rendszerrel szemben még mindig tartó fegyveres ellenállás mára az ország északi-északnyugati részébe szorult vissza. Emellett a kurdok lakta északkeleti régió sincs a központi állam fennhatósága alatt.
Arnusz - aki most 68 éves - már több miniszteri posztot betöltött.
Bassár el-Aszad a hivatalos adatok szerint csaknem 80 százalékos részvétel mellett a szavazatok 95,1 százalékát szerezte meg a május 26-i elnökválasztáson.
A voksolást semmilyen független szerv nem követhette figyelemmel. A választások eredményét csalásnak minősítette a szíriai ellenzék, valamint több külföldi ország, köztük az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, Törökország, és az Európai Unió is.