Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az 1992-ben alapított ECHO az Európai Bizottság harmadik országoknak természeti katasztrófák (pl. járványok, földrengések, árvizek) vagy emberek által előidézett válságok (pl. polgárháború) esetén nyújtott humanitárius segítséggel és polgári védelemmel foglalkozó szervezeti egysége.
Jelenleg többek között a destabilizálódott Afganisztánban, a földrengés sújtotta Haitin és az erdőtüzekkel küzdő Görögországban végeznek segítő tevékenységet a szervezet önkéntesei uniós forrásokból.
Az intézmény nem maga hajtja végre az egyes programokat, hanem a több mint 200 partneréből álló hálózatán keresztül finanszírozza a műveleteket, melyek túlnyomó része NGO. Főleg az egyes országokban működő Vöröskereszt szervezetekről van szó, ám szúrópróbaszerűen kiválasztva egy-egy partnert, eljutunk a Soros-hálózathoz is: a VOICE ernyőszervezet szlovák tagja például a Habitat for Humanity. Utóbbi neve onnan csenghet ismerősen, hogy az utóbbi években lelepleződött, hogy a Soros által is pénzelt szervezethez szoros kapcsolatok fűzik az LMP-t és Szél Bernadettet, illetve többek között ők fogadták nagy örömmel a 2015-ös migránsválság idején a Keleti pályaudvarnál az odaérkező illegális bevándorlókat.
Az ECHO főigazgatója a görög Paraskevi Michou asszony, aki egy vérbeli brüsszeli bürokrata: 1995 óta dolgozik az Európai Bizottság kötelékében különböző főigazgatóságoknál. Mielőtt 2020 januárjában kinevezték volna az ECHO élére, 2018 márciusától az uniós migrációs politikáért felelős részlegen dolgozott főigazgatóként, Frans Timmermans és Dimitris Avramopoulos közvetlen munkatársaként. Hivatalba lépése óta – talán éppen korábbi megbízatása miatt – főleg migránsokat segítő szervezetekkel találkozott.
Az egész világ feszülten figyeli, mi történik az afgán kormány összeomlását és a tálibok hatalomátvételét követően Afganisztánban. A radikális iszlamista szervezettől nem sok jóra lehet számítani: kézlevágás, kivégzések, a nők jogainak csorbítása, a helyi keresztények üldözése.
Mi, európaiak pedig ismét attól tarthatunk, hogy milliók indulnak meg kontinensünk felé egy jobb élet reményében. A tagállamok részéről már meg is kezdődtek a megelőző lépések: Görögország 40 kilométeres, szögesdróttal megerősített falat épített a Törökországgal közös határára, hogy meggátolja az afgán menekültek esetleges beáramlását, az osztrák kancellár, Sebastian Kurz kijelentette, hogy nem fognak befogadni migránsokat, ahogyan a szlovén és magyar kormány is világossá tette az álláspontját. Ehhez képest a Bizottságot fikarcnyit sem érdekli, hogy melyik ország hogyan áll a kérdéshez, ugyanis Ursula von der Leyen elnökasszony leszögezte, hogy a
kiszolgáltatott emberek áttelepítése a legnagyobb fontossággal bír. Ez erkölcsi kötelességünk".
Talán az sem véletlen, hogy az ECHO Instagram profilját elkezdték egyre jobban hirdetni.
Igaz, valamelyest lehetett előre látni, hogy az amerikai csapatkivonás destabilizálhatja Afganisztánt, arra azonban senki sem számított, hogy 2021. augusztus 15-én a tálibok a fővárost, Kabult mindössze pár óra leforgása alatt elfoglalják, különösebb ellenállás nélkül, és teljesen összeomlik a kormány.
Vagy mégis? Természetesen csak találgatni tudunk, de mindenesetre a humanitárius segítségnyújtással és polgári védelemmel – melyekre most lássuk be, nagy szükség van az afgánoknál – foglalkozó ECHO részéről csupán az eseményeket néhány nappal megelőzően, 2021. augusztus 9-én tartottak virtuális egyeztetést afgán humanitárius partnereikkel finanszírozási kérdésekről. 2021. augusztus 21-én Ursula von der Leyen pedig már kilátásba is helyezte, hogy az Afganisztán részére nyújtott 57 millió eurós uniós humanitárius támogatást megnöveljék.
A migrációs válságra az EU 2015 óta nem talált közös adekvát megoldást. Ez javarészt annak is köszönhető, hogy Brüsszel nem tud beletörődni abba, hogy a tagállamok egy része elutasítja a kötelező kvótákat. Az afgán válság újra feltüzelheti az ezzel kapcsolatos uniós vitákat, ezért a migráció témájában forró őszre számíthatunk, miközben még az előző probléma sem oldódott meg: a magyar déli határon erős a migrációs nyomás, az ide érkező illegális bevándorlók pedig egyre erőszakosabban próbálják áttörni a határkerítést. Már attól sem riadnak vissza, hogy határőreinkre gázspray-vel támadjanak.
