Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az afganisztáni biztonsági helyzet május óta romlik a tálibok előretörése miatt. A lázadók a nemzetközi haderő kivonulását kihasználva indítottak átfogó offenzívát az ellenállást alig tanúsító kormányerők ellen. Szombatig az ország területének több mint kétharmadát vonták ellenőrzésük alá, a fővárost vasárnap érték el.
Az ország nagy részét közel két hét alatt elfoglaló iszlamista szélsőséges tálibok a fővárosba, Kabulba is bevonultak, elfoglalták az elnöki palotát, és közölték, hogy hamarosan kikiáltják az Afganisztáni Iszlám Emirátust.
Az alábbi videót a tálibok készítették, amikor az afgán erők harc nélkül visszavonultak Kunduznál, Észak-Afganisztánban, majd megadták magukat:
Ashraf Ghani afgán elnök vasárnap elhagyta az országot, és Tádzsikisztánba menekült. Ghani Facebook-posztjában erősítette meg, hogy valóban elhagyta az országot, és kijelentette:
A tálibok győztek, így most már az ő felelősségük az ország vezetése, becsületének és létének megőrzése.
Ghani lépését azzal indokolta, hogy így akarta elkerülni a vérfürdőt. Az alábbi felvételeken az látható, amint a fegyveres tálib harcosok beléptek az afgán elnöki palotába Kabulban órákkal az után, hogy Ghani elnök elhagyta az országot:
Az átmeneti kormány vezetője állítólag a volt belügyminiszter lesz, akinek a személyébe - a hírek szerint - a tálibok is beleegyeztek. Hamarosan megérkezhet Kabulba Mullah Abdul Ghani Baradar, a tálibok politikai szárnyának vezetője. Ő írta alá egy éve azt a békeszerződést az amerikaiakkal, amelynek alapján az Egyesült Államok kivonta csapatait az országból. Most azt üzente, hogy senki se aggódjon, nem akarnak bosszút állni, és az iszlám rendszer mindenkinek biztosítani fogja a jogait. Közben azonban
az elfoglalt területeken bevezették a saríát, a nők nem járhatnak iskolába és nem léphetnek az utcára férfikíséret nélkül.
Az Al-Jazeera arab hírtelevízió olyan felvételeket sugárzott, amelyeken az látszik, hogy tálib harcosok Korán-verseket énekelnek az épületben.
A tálibok az amerikai és egyéb nemzetközi erők végső kivonásának májusi kezdetekor indítottak általános támadást a kormányerők ellen, és az elmúlt bő egy hétben szélsebesen foglalták el az ország tartományi központjait, szinte egyetlen puskalövés nélkül; a legtöbb helyen a kormányerők egyáltalán nem, vagy alig tanúsítottak ellenállást. Megint felmerült a gyanú, hogy az elvileg világi, nyugatbarát kormány valójában végig együttműködött a tálibokkal.
Zabiullah Mudzsáhid, a tálibok szóvivője közleményben tudatta vasárnap: a tálib vezetés arra utasította harcosait, hogy hatoljanak be Kabulba, akadályozzák meg a fosztogatást, miután a rendőrség elhagyta állomáshelyét. Mindeközben a tálibok egyik diplomatája a katari béketárgyalásokon igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy az afgánoknak nem kell megtorlástól tartaniuk.
A tálibok politikai irodájának szóvivője vasárnap az al-Dzsazíra katari székhelyű tévének nyilatkozva kijelentette:
A háborúnak vége Afganisztánban, az uralom típusa és a rendszer formája hamarosan tisztázódik.
Mohammed Naim szóvivő elmondta, hogy egyetlen diplomáciai testület, vagy annak bármelyik központja sem volt célpont. Hozzátette: szervezete mindenkit biztosít arról, hogy gondoskodik az állampolgárok és a diplomáciai képviseletek biztonságáról.
Készek vagyunk párbeszédet folytatni minden afgán személlyel, és garantálni fogjuk számukra a szükséges védelmet
- hangoztatta. Kijelentette, hogy szervezete minden lépést felelősségteljesen tesz, és mindenkivel békét akar.
Naim az afgán elnök meneküléséről azt mondta, hogy nem számoltak vele, és még a politikushoz közel állók sem számítottak rá.
Hangsúlyozta: szervezete most látja húsz éve tartó erőfeszítéseinek és áldozatainak eredményét.
Elértük, amire vágytunk, vagyis országunk szabadságát és népünk függetlenségét. (...) Nem engedjük, hogy bárki is arra használja a földjeinket, hogy bárkit célba vegyen, és nem akarunk ártani másoknak.
Szerinte szervezete nem fog beavatkozni mások ügyeibe, és cserébe nem engedi, hogy beavatkozzanak az ő ügyeikbe.
Nem hisszük, hogy a külföldi erők megismételnék afganisztáni kudarcos tapasztalataikat
- mondta. Végezetül arról beszélt, hogy a tálibok készek párbeszéd útján kezelni a nemzetközi közösség aggodalmait.
Mindeközben levonták az amerikai zászlót az Egyesült Államok kabuli nagykövetségéről, amelynek "szinte minden alkalmazottja" a repülőtéren várja a kimenekítést – ezt közölte vasárnap a washingtoni külügyminisztérium.
Közben több száz, Afganisztánból menekülni akaró civil hatolt be a kabuli nemzetközi repülőtérre, az ott lévő amerikai csapatok a levegőbe lőttek a tömeg oszlatására
- közölte a Reuters hírügynökséggel hétfőn egy neve elhallgatását kérő amerikai tisztségviselő. Az alábbi videón jól látható, mi történt:
A Wall Street Journal azt írja, hogy legalább három embert megöltek.
A tájékoztatás szerint a katonák azért használtak fegyvert, hogy úrrá legyenek a kifutón kialakult káoszon, az emberek ugyanis egy amerikai katonai repülőgépre szerettek volna feljutni.
A tömeg irányíthatatlanná vált - tette hozzá a tisztségviselő.
Bár ez a mi repülőterünk, csak azt látjuk, hogy a diplomatákat kimenekítik, míg mi továbbra is bizonytalanságban várunk
- panaszolta a Reuters hírügynökségnek egy helyszínen tartózkodó afgán emberi jogi aktivista. Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma vasárnap további ezer fegyverest rendelt a helyszínre, ezzel már körülbelül hatezer katona dolgozik az amerikai állampolgárok, illetve a korábban nekik dolgozó afgánok evakuálásán.
A tálib győzelem hírére több nagy légitársaság - köztük a United Airlines és a British Airways - elirányította járatait az afgán légtérből, a Flightradar24 repülőgép-követő szolgálat azt közölte, hogy több utasszállító gép az Afganisztánnal szomszédos Irán és Pakisztán légterén repült át. Az alábbi felvételen jól látszódik, hogyan akarnak feljutni az egyik gépre:
A tálibok nemcsak a katonák kézifegyvereihez jutottak hozzá, hanem ahhoz a jelentős mennyiségű hadfelszereléshez is, amellyel az Egyesült Államok támogatta az afgán biztonsági erőket. Sajtóhírek szerint az amerikai légierő most azt tervezi, hogy lebombázza az afgán légierő maradékát. Wagner Péter Közel-Kelet-szakértő szerint a tálibok kezébe került amerikai haditechnika kapcsán
tévedés azt hinni, hogy nekik nagy szükségük lesz a helikopterekre, Humweekra, drónokra stb., és majd ezekkel akarnak háborúzni. A tálibok úgy foglalták el az országot, hogy mindezekre nem volt szükségük.
Nekik ennyi modern nyugati fegyver rendszerben tartása teher lenne. Ők nem egy modern gépesített haderő, nem így működnek, nem így gondolkodnak. Lesznek kivételek, de a tálibok "erejét" az a "könnyű gyalogos" üzemmód és "igénytelenség" adja, amely kiválóan alkalmazkodik az afgán viszonyokhoz. Mi lesz az eszközökkel? Talán addig használják, amíg működnek (nem fog sokáig tartani), talán eladják más országoknak (nem valószínű), talán a technika nagy részét beolvasztják, hagyják elpusztulni, vagy lebombázza az amerikai légierő - véli a szakértő.
Az amerikai követségről helikopterrel menekítik az utolsó dolgozókat a repülőtérre, amit még amerikai katonák őriznek. A nyugati országok egymás után jelentik be, hogy bezárják nagykövetségeiket és kimenekítik állampolgáraikat. Egyedül Oroszország jelezte, hogy nem csökkenti a követségi dolgozók létszámát.
Vasárnap Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt közölte, hogy "egyszerűen tévedés" lenne azt gondolni, hogy az amerikai erők fenntarthatták volna az eredeti állapotokat Afganisztánban.
A miniszter elismerte, hogy a tálibok területfoglalása gyorsabban történt, mint gondolták.
Blinken szerint az elsődleges cél, hogy minden amerikai biztonságosan elhagyja az országot. Hírügynökségi beszámolók szerint az Egyesült Államok kabuli nagykövetségének evakuálásakor amerikai katonai helikopterek szálltak fel a nagykövetség területéről, miközben
az amerikai tisztviselők azon dolgoztak, hogy a "kényes anyagok" ne jussanak a tálibok kezébe.
Egy, a CNN-nek nyilatkozó amerikai tisztviselő szerint az amerikai nagykövetség dolgozóinak többségét már kimenekítették a diplomáciai épületből. Az alábbi videón az evakuálás látható:
Egy nevét elhallgató, a kabuli repülőtéren tartózkodó forrás pedig arról számolt be, hogy kaotikus helyzet alakult ki a légikikötőben, miután a legtöbb külföldi megpróbálja elhagyni az országot.
Nagy tömegek próbálnak bejutni a repülőtérre, és az egyik részen lövöldözés tört ki
- mondta a szemtanú.
Sajtóinformációk szerint Zalmay Khalilzad, az Egyesült Államok afganisztáni különmegbízottja korábban arra kérte a tálibokat, ne lépjenek be Kabulba, amíg az amerikai állampolgárok nem távoznak. Ezzel kapcsolatban a külügyminiszter azt mondta: az Egyesült Államok nem kért semmit a táliboktól.
Azt mondtuk nekik, hogy ha megzavarják a személyzetünket és a kiürítési műveleteinket, akkor gyors és határozott válaszra számíthatnak.
A tálibok gyors területfoglalása miatt Washington péntekre virradóra bejelentette: háromezer katonát küld a kabuli nemzetközi repülőtérre, hogy segítsék a diplomaták és az amerikai állampolgárok evakuálását.
Komolyan vesszük a helyzetet, és ez az egyik oka annak, hogy ezeket az erőket Kabulba költöztetjük, hogy segítsünk ebben a különleges küldetésben, mert tudjuk, hogy az idő értékes árucikk
- fogalmazott pénteken John Kirby, az Egyesült Államok védelmi minisztériumának szóvivője. Kirby arról is beszámolt, hogy
a Pentagon további 4500-5000 katonát küldött Katarba és Kuvaitba. Közülük ezren Katarban az amerikai hadseregnek dolgozó és a tálibok megtorlásától tartó afgánok vízumkezelését segítik majd. A 82. légideszant hadosztály 3500-4000 katonáját pedig készenléti egységként Kuvaitba telepítették, arra az esetre, ha "még több emberre lenne szükség", mint a Kabulba tartó 3000 fegyveres
- tette hozzá Kirby. Blinken védelmébe vette Joe Biden amerikai elnök azon döntését, miszerint véget vetett a közel 20 éves amerikai katonai missziónak Afganisztánban. Hozzátette, hogy Bident kötelezte a Donald Trump volt amerikai elnök által 2020-ban a tálibokkal kötött megállapodás. Ha Biden lemondta volna a kivonulást, "visszatértünk volna a tálibokkal vívott háborúba", és kénytelenek lennénk több tízezer amerikai erőt visszavezényelni Afganisztánba - mondta Blinken.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára vasárnap délutáni Twitter-üzenetében azt írta, hogy a NATO csapatai segítenek nyitva tartani a kabuli repülőteret, hogy megkönnyítsék az evakuálási műveleteket, miközben a tálibok a város elfoglalására készülnek. Stoltenberg hozzátette, hogy telefonbeszélgetést folytatott az afganisztáni helyzetről Kanada, Dánia és Hollandia külügyminisztereivel, valamint Boris Johnson angol miniszterelnökkel. Pénteki sajtónyilatkozatában Stoltenberg azt hangsúlyozta, hogy a szövetség egyelőre fenntartja képviseletét az afgán fővárosban, de szükség esetén megteszi a megfelelő intézkedéseket.
Zamir Kabulov, az orosz külügyminisztérium második ázsiai osztályának vezetője a tálibok sikerét a hivatalban lévő afgán kormány gyengeségével magyarázta.
A kormányt húsz éven át támogatták a nyugatiak, az amerikaiak és a NATO képezték ki a hadseregüket. Láthatjuk ennek a kiképzésnek a minőségét
- mondta. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő vasárnapi Telegram-bejegyzésében hangot adott véleményének, miszerint az afganisztáni konfliktusban szembenálló mindkét fél egyaránt "az amerikai gondolkodási folyamat terméke".
A nyugati országoknak nem szabad egyoldalúan elismerni a tálibokat Afganisztán kormányaként, hanem egységesen kell fellépniük - jelentette ki vasárnap Boris Johnson brit kormányfő. A brit miniszterelnök világossá tette, hogy Afganisztánnak nagyon rövid időn belül új vezetése lesz, de a nyugati országoknak az ENSZ-en és a NATO-n keresztül együtt kell működniük, és világossá kell tenni, hogy bárki vezeti is Afganisztánt, az ország nem lehet a terrorizmus melegágya.
Vasárnap az Európai Bizottság illetékes szóvivője elmondta, hogy az EU mindent megtesz a Kabulban dolgozó uniós alkalmazottak és hozzátartozóik biztonságának garantálásáért.
A helyzet nagyon sürgető, az uniós tagállamokkal együtt továbbra is keményen dolgozunk azon, hogy gyors segítséget biztosítsunk számukra
- jelentette ki. A holland külügyminisztérium bejelentette, hogy afganisztáni képviseletét a kabuli nemzetközi repülőtér mellé költözteti, és hadirepülőgépeket küldött a diplomáciai személyzet kimentésére.
Franciaország megerősíti katonai jelenlétét az Egyesült Arab Emírségekben, hogy megkönnyítse állampolgárai kimenekítését Afganisztánból, miután a kabuli francia nagykövetséget az afgán főváros repülőterére helyezték át - jelentette be vasárnap a francia külügyminisztérium. A minisztérium tájékoztatása szerint Abu Dzabin keresztül mentik ki az Afganisztánban lévő francia állampolgárokat.
Az Afganisztánban maradt németek, helyi segítőik és családtagjaik kimentésére készül a német hadsereg (Bundeswehr). Az ntv hírtelevízió információi szerint
a hadsereg nagyszabású műveletet tervez, akár tízezer embert is kimenthetnek.
A Bild am Sonntag című vasárnapi lap a reggeli, nyomtatott kiadásában még azt írta, hogy a művelet hétfőn kezdődhet, azonban a napközben a fővárosba, Kabulba is betörő tálibok előrenyomulása miatt már vasárnap elkezdték az akciót, elsőként a nagyjából húsz nagykövetségi dolgozót igyekeztek biztonságba helyezni - mondták katonai források a Der Spiegel című hírmagazinnak. A magazin összeállításában azt írta, hogy rohamtempóban ürítik ki a nagykövetséget.
Egyelőre nem világos, hogy mi lesz azzal a mintegy nyolcvan további német állampolgárral, akik Kabulban vannak és nem a nagykövetségen dolgoznak. Az biztos, hogy a Bundeswehr megpróbálja a lehető legtöbb német állampolgárt kijuttatni az országból.
A külügyminisztérium hivatalosan csak annyit közölt, hogy a kabuli nagykövetséget bezárták, egyben felszólították az afganisztáni állampolgárokat, hogy a biztonsági helyzet gyors romlása miatt a lehető leghamarabb távozzanak. A berlini vezetés eddig csak a német állampolgárok, valamint a Bundeswehr afgán segítői és családtagjaik, nagyjából 2500 ember kimenekítését tervezte. Az új terv szerint a külügyminisztérium, a német segélyszervezetek és más szervezetek, köztük médiumok helyi munkatársait - például tolmácsokat vagy az újságírók helyismerettel és kapcsolatokkal rendelkező segítőit, az úgynevezett fixereket - is Németországba szállítják családostul, mert életveszélyben vannak. Ezzel kapcsolatban vasárnap több vezető médiavállalat és sajtóorgánum, például a Der Spiegel, a Süddeutsche Zeitung című lap és a Deutsche Welle nemzetközi közszolgálati médiaszolgáltató társaság egy közösen jegyzett nyílt levélben azt kérte Angela Merkel kancellártól és Heiko Maas külügyminisztertől, hogy gondoskodjanak afgán munkatársaik kimentéséről, méghozzá gyorsan.
Angela Merkel szombaton egyeztetett a mentőakcióról Annegret Kramp-Karrenbauer védelmi miniszterrel, Heiko Maas külügyminiszterrel és Horst Seehofer belügyminiszterrel.
Az utolsó német katonai egység június végén tért haza Afganisztánból, lezárva a Bundeswehr csaknem húsz évig tartó küldetését. Németország az Egyesült Államok után a második legnagyobb létszámmal vett részt az amerikai földön 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadások miatt elindított NATO-vezetésű afganisztáni hadműveletekben, vagyis a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF) és az Eltökélt Támogatás (RS) munkájában. Előfordult, hogy egyszerre több mint ötezer német katona volt az ázsiai országban.
A szakértők egyetértenek abban, hogy
miután a talibánok teljesen elfoglalták az országot, tömegek indulnak meg Európa felé.
Sokan félnek attól, hogy megtorlástól kell tartaniuk, a legtöbben azonban gazdasági okokból hagynák el Afganisztánt.
A NYUGATI KATONAI ERŐK KÖZEL 20 ÉVES JELENLÉTE ALATT AZ ORSZÁGOT EDDIG MINTEGY 3 MILLIÓAN HAGYTÁK EL.
Június 25-én a magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) Az afganisztáni kivonulás hatása a migrációra című rendezvényén arról beszélt, hogy ha a nemzetközi csapatok Afganisztánból való kivonulása után nem sikerül megőrizni a békét, a biztonságot és a stabilitást, akkor az
ország már a következő hónapokban az illegális migrációs hullámok legnagyobb globális kibocsátójává válhat.
Éppen ezért hat ország augusztus 5-én azzal fordult Brüsszelhez, hogy
NE ÁLLÍTSA LE AZ ILLEGÁLIS MIGRÁNSOK KITOLONCOLÁSÁT AFGANISZTÁNBA.
A görög bevándorlásügyi miniszter kiemelte:
nem szabad leállítani ezt a folyamatot, mert az rossz jelzést küldhet Afganisztánba, és még több afgánt ösztönözhet arra, hogy az EU-ba jöjjön.
