Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Képviselőház hírszerzési bizottságának (United States House Permanent Select Committee on Intelligence-HPSCI) az elnöke azt követően adott interjút a konzervatív Fox News hírtelevíziónak, hogy hétfőn részt vett egy titkos megbeszélésen, amelynek a tárgya Afganisztán volt.
Úgy gondolom, hogy a kabuli repülőtéren a terrorfenyegetettség nagyon is valós és jelentős, főleg az Iszlám Állam részéről
– jelentette ki Adam Schiff.
A demokrata politikus kiemelte:
kaotikus jelenetek játszódnak le a kabuli reptéren, ahonnan jelenleg is ezrek várják, hogy kimenekítsék őket.
Konkrétumok részletezése nélkül a Képviselőház hírszerzési bizottságának az elnöke azt is megerősítette, hogy
a légikikötőben tűzharc alakult ki, amire az amerikai és a velük szövetséges erők reagáltak.
Schiff szerint a terrorszervezetek komoly fenyegetettséget jelentenek mind az amerikaiak, mind az afgán szövetségeseik részére.
A kaliforniai demokrata politikus amiatt is aggodalmát fejezte ki, hogy
Kabulnak a repülőtéren kívüli részein is káosz alakulhat ki a terrorszervezetek provokációja miatt, ez pedig ahhoz vezethet, hogy az Egyesült Államoknak tovább kell hogy ott maradjon, mint eredetileg tervezte.
(A kivonulás végső határidejének Joe Biden elnök abszurd döntéssel az augusztus 31-i dátumot határozta meg.)
A Képviselőház hírszerzési bizottsága elnökének enyhén zavaros véleménye alapján a kivonulás elhalasztása akár az Iszlám Állam érdekét is szolgálhatja, hiszen így hosszabb időn át célpontot kreálhat a terrorszervezet számára.
Adam Schiff értékelése szerint
veszélyben vannak a mi embereink, akik összegyűltek a kabuli reptér körül.
A legfrissebb adatok alapján
az Egyesült Államok eddig több mint 48 ezer embert evakuált Kabulból, akik közül legalább 3300-an amerikai állampolgárok.
Az afgán fővárosban azonban jelenleg is több ezren várják, hogy kimenekítsék őket. Emiatt sokan azt feltételezik, hogy az augusztus 31-i céldátum után is kell maradniuk az amerikai csapatoknak Kabulban.
A tálibok azonban erről hallani sem akarnak. A radikális iszlamista szervezet egyik szóvivője, Suhail Shaheen a brit Sky Newsnak nyilatkozva hétfőn arról beszélt:
ha az Egyesült Államok vagy az Egyesült Királyság több időt kér a kimenekítések folytatásához, a válasz nem. Ellenkező esetben következményekkel kell számolniuk.
Suhail Shaheen tehát egyértelműsítette a tálibok álláspontját a kivonulás dátumával kapcsolatosan.
Ahogy arról az Origo is beszámolt, Jake Sullivan, Joe Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója vasárnap arra figyelmeztetett, hogy
dzsihadisták támadást intézhetnek a kabuli reptér ellen, és folyamatos fenyegetésről van szó.
Az Afganisztánban jelenlévő két legfontosabb terrorszervezettel, az Iszlám Állammal és az al-Kaidával eltérő viszonyt ápolnak a tálibok. Míg az Iszlám Állammal rossz a kapcsolatuk, addig az al-Kaidával hagyományosan jónak mondható.
Köztudott, a tálibok adtak menedéket Oszama bin Ladennek, az al-Kaida szaúdi születésű vezetőjének. A tálibok jelenleg azt kommunikálják, hogy nem tartanak fenn kapcsolatot az al-Kaidával, sőt azt is tagadják, hogy a terrorszervezet egyáltalán még jelen lenne Afganisztánban. Ez természetesen több szakértő szerint is hazugság.
A tálibok „biztosítéka" ellenére a friss jelentések hangsúlyozzák, hogy továbbra is kapcsolatban állnak az al-Kaida terrorszervezettel és az Afganisztánban tevékenykedő számos, al-Kaidához tartozó terrorcsoporttal – derül ki a Magyar Nemzet összefoglalójából. Sajtóhírek szerint
az al-Kaida legalább 15 afgán tartományban továbbra is aktív.
A Financial Times brit gazdasági napilap is arról ír, hogy Oszama bin Laden tíz évvel ezelőtti likvidálása után a szélsőséges csoportok fenyegetése Afganisztánban valamelyest csökkent, de soha nem szűnt meg. (Nem beszélve arról, hogy a tálibok önmagukban fenyegetést jelentenek.)
A tálibok visszatérése nyomán a nyugati hírszerzési és védelmi tisztviselők attól tartanak, hogy az al-Kaida kihasználhatja a helyzetet: a terrorszervezet tagjai ismét csoportosulhatnak, ezáltal pedig megnövekszik annak az esélye, hogy a közép-ázsiai ország ismét a radikális iszlamisták toborzásának és kiképzésének központja lesz.
Ken McCallum, az Egyesült Királyság belbiztonsági szolgálata, az MI6 igazgatója a múlt hónapban arra figyelmeztetett,
bár a szövetséges katonai fellépés felszámolta az al-Kaida infrastruktúráját az országban, a terrorszervezet azonban törekedhet arra, hogy új központokat hozzon létre.
A berlini Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Intézetének terrorizmus-szakértője, Guido Steinberg pedig arról beszélt:
számítanunk kell arra, hogy többek között az al-Kaida és más, kisebb csoportok is megerősödnek Afganisztánban és Pakisztánban
Steinberg azonban úgy véli, hogy egyelőre lehetetlen megmondani, hogy ezek a csoportok hol fognak megjelenni. A szakértő hozzátette, a dzsihadisták elsősorban Afganisztánban erősek, de fellelhetők többek között a Kaukázusban, Afrikában és Jemenben is.
Félő, hogy a közeljövőben a Belgiumba érkező afgán menekültek között akár embercsempészek, terroristák is lesznek
– derült ki a Het Nieuwsblad belga lap birtokába jutott belső rendőrségi levelezésből.
Az e-mail kifejezetten a migránsközpontokat felügyelő szolgálatoknak szól, és felszólítja a hatóságokat, hogy jelentsék, ha bármilyen szélsőséges megnyilvánulást, toborzást tapasztalnak.
Korábban Frédéric Van Leeuw belga ügyész viszont a baloldalnak és a rosszul szervezett amerikai kivonulás demokrata felelőseinek kedvezve kezdett hízelegni, és arról elmélkedett, hogy az afganisztáni hatalomváltás nem jelent rögtön új terrorveszélyt, mert szerinte „a tálibok először a helyi konfliktusokra összpontosítanak".
Hogy a lényegről is beszéljen, azt is mondta azért, hogy
két-három éven belül fenyegetéssel kell számolni, mivel a tálibok néhány támogatója már Belgiumban tartózkodhat.
Részben a tálibok miatt, részben gazdasági okokból kifolyólag nagyon sok afgán dönthet úgy a közeljövőben, hogy elhagyja hazáját.
A NÉMET BELÜGYMINISZTÉRIUM JELENTÉSE ALAPJÁN 500 EZER ÉS 5 MILLIÓ KÖZÉ TEHETŐ AZ AFGANISZTÁNT ELHAGYNI AKARÓK SZÁMA.
Ebben a becslésben azonban nincsenek benne azok az afgánok, akik már évek óta Iránban élnek, az ő számuk hivatalosan 2 millió, nem hivataloson pedig 3 és 4 millió között lehetnek. Pakisztánban is él hivatalosan másfél millió, nem hivatalosan 3 millió afgán, akiknek egy része szintén útra kelhet.
A leendő migránsok Iránon és Törökországon keresztül érkezhetnek a Balkán-félszigetre, a balkáni útvonal és az Európai Unió között pedig csupán a magyar határkerítés áll.
Törökország bejelentette, hogy az Iránnal közös 295 kilométeres határra falat épít, de Ankara azt is hozzáfűzte, hogy ebből idén csak 64 kilométer készülhet el. Ez azonban csak egy részleges megoldás lesz, hiszen bár a török-szír határon is van egy fal, de a török-irakin nincs. A napokban Görögország befejezte egy 40 kilométer hosszú határkerítés építését a török határon. Az új határzár a már meglévő 12,5 kilométer hosszú kerítés meghosszabbítása. Ez azonban szintén csak részmegoldásnak minősíthető, mivel az Égei-tenger felől érkező migrációs nyomást nem fogja tudni felfogni, szárazföldön viszont kiváló védekezési eszköznek tekinthető.
A XXI. Század Intézet vezető elemzője, Deák Dániel szerint
hatalmas vita várható a nemzetállamok és az Európai Unió intézményei között, mivel nincs egyetértés az afgán helyzetből adódó migráció kezelésére.
Deák Dániel hozzátette:
AZ AFGÁN KONFLIKTUSRA A BRÜSSZELI VÁLASZ AZ, HOGY AZ EU ORSZÁGAI NÖVELJÉK A BETELEPÍTÉSI KVÓTÁJUKAT, DE A NEMZETÁLLAMOK NEM ÉRTENEK EZZEL EGYET.
Az elemző kihangsúlyozta: a NATO-tagállamokkal korábban együttműködő afgán állampolgárokat segítik az Európai Unió államai, köztük Magyarország is,
DE AZ EDDIGI MIGRÁCIÓS TAPASZTALATOK ALAPJÁN ELMONDHATÓ, HOGY NEM MEGOLDÁS, HA ELLENŐRIZETLEN HÁTTERŰ ILLEGÁLIS BEVÁNDORLÓKAT ENGEDÜNK BE AZ UNIÓ TERÜLETÉRE.
