Csűry István a Maszolnak nyilatkozva közölte: a kihallgatáson az ügyész „keményen kezdett, értelmezhető ez a hatalom megvillantásának is".
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (ez a történelmi Partium és a Bánság területe, itt volt püspök korábban Tőkés László temesvári magyar forradalmár - szerk.) püspöke tudatta, elsősorban egy olyan okirat után kutakodtak, amely 1911-ben lett kiállítva, és amely az erdélyi egyházkerület levéltárában található, de ugyanez előkerült a sepsiszentgyörgyi Mikó Kollégium visszaszolgáltatási eljárása keretében is.
Az ügyész kérdésére elmondtam, nekünk azért nincs ebből eredeti példányunk, mert mi 1911-ben még nem léteztünk, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 1920 után, a trianoni döntést követően jött létre
– magyarázta Csűry István, hozzátéve, hogy
ettől maga a főügyész is kissé zavarba jött.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 2003-ban igényelte vissza a zilahi Wesselényi Kollégiumot, melyet a kommunista hatalom 1948-ban államosított. A restitúciós (visszaszolgáltatási - szerk.) bizottság azonban elutasította az iskolaépület visszaszolgáltatását, a határozatot az egyházkerület megtámadta a Kolozsvári Táblabíróságon, de első fokon elveszítette a pert. Fellebbezését a legfelsőbb bíróság tárgyalta. A Legfelsőbb Ítélő és Semmítőszék elfogadta az egyház fellebbezését, és az igényt „mintegy elismerve" hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és az ügyet visszaküldte újratárgyalásra.
A királyhágómelléki magyar püspök újságírói kérdésére felelve elmondta: a pénteki meghallgatáson egyelőre ebben az egy vádpontban fogalmazódtak meg kérdések, a többiről, „a csúszópénz adásával és a hamisított okirat felhasználásával, illetve a hatóságok félrevezetésével nem foglalkoztak".
Csűry István kiemelte:
az ügyész elismerte, hogy ez egy olyan nyomozás, amit nekik „hivatalból el kell végezniük", és szerinte „ezzel árulta el magát, hogy őket késztetik arra, hogy vizsgálódjanak".
A királyhágómelléki püspök szerint az ügyész közölte:
a nyomozás nem kifejezetten az egyházi vezetők, hanem az intézmények ellen indult.
„Én is elmondtam, hogy ezt nagyon zokon veszem, ugyanis a református egyház mindig lojális volt, illetve az állam és az egyház kapcsolata mindig példás volt; és ha az intézmény ellen szól az eljárás, akkor még rosszabb, hiszen ebben az esetben legalább öt munkatársunk vád alá kerülhet, miközben én mindegyikükért a tűzbe teszem a kezemet, mert ők nemcsak jó szakemberek, hanem becsületes emberek" – magyarázta Csűry István.
Hozzátette, az ügyész jelezte, ő azzal van megbízva, hogy tiszta vizet öntsön a pohárba. „Na, mondom, ez a legfontosabb, mert ez számomra azt jelenti, az ő segítségükkel fogjuk az igazságot megtalálni", fogalmazott a püspök. Szerinte várható, a többi vádpont miatt egyenként, más-más alkalmakkor ismét behívják őket.
Csűry István olvasatában azért kreáltak büntetőpert az ügyből, hogy a Wesselényi Kollégium épületének polgári perét késleltessék. „Ezzel ugyanis megállítják a polgári pert, ami jó úton halad, mert a bukaresti Legfelsőbb Bíróság is pozitívan állt hozzánk, és most nekik egy másik eszközhöz kellett nyúljanak azért, hogy megakadályozzák a visszaszolgáltatást", állapította meg a püspök.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke hozzáfűzte: „a vitatott okirat, ami után szimatolnak", előkerült a sepsiszentgyörgyi Mikó Kollégium esetében, illetve az Erdélyi Református Egyházkerület levéltárában található az eredeti példány. Érdekes előzmény, árulta el Csűry, hogy
július folyamán meglepetésszerűen, előzetes bejelentés nélkül egy időben négy helyen jelent meg a zilahi rendőrség két-két embere, a királyhágómelléki püspökség ügyvédjénél, a nagyváradi püspökségen, továbbá az erdélyi egyházkerület levéltáránál, illetve a zilahi esperesi hivatalban.
„Amit követeltek, az 1911-es okiratot mi nem tudtuk kiadni, hiszen a 110 éves okmány eredeti példányával mi nem rendelkezünk, így hamar továbbálltak", mondta a királyhágómelléki püspök. A keresett és vitatott okirat tulajdonképpen az akkori magyar kormány kulturális minisztériumának egy rendelete arról, hogy miképpen kezeljék az egyházi iskolák telekkönyvezését, tehát egy jogi-technikai kérdést rendez, amelyből kiderül, hogy az iskolák egyházi intézmények voltak.
Mostanában már többet kell járnom az ügyészségre, mint máshová, de hát úgy látszik, ez a sorsom, és ezt készítik elő más szinten is, de mi ezt vállaljuk, nem leszünk ettől idegesebbek. Ugyanakkor nagyon barátságtalannak tartom, hogy egyszerre két református püspököt Romániában ugyanazon a napon, ugyanabban az órában ügyészség elé citálnak, ezt még Ceaușescu idejében sem merték megcsinálni
– zárta nyilatkozatát Csűry.
Az ügyben a Maszol kereste Kató Bélát, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökét is, de egyelőre őt nem sikerült elérniük.
A zilahi Wesselényi Kollégium visszaszolgáltatási eljárásáról egy korábbi egyházkerületi közlemény alapján tudható, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) 2003-ban igényelte vissza a patinás zilahi iskolaépületet, melyet a kommunista román állam a református egyháztól vett el 1948-ban. A bukaresti restitúciós bizottság azonban „vélt vagy valós hiányosságokra hivatkozva" elutasította az iskolaépület visszaszolgáltatását. Az elutasító határozatot az egyházkerület megtámadta a Kolozsvári Táblabíróságon, de első fokon elveszítette a pert. Fellebbezését a legfelsőbb bíróság tárgyalta.
A KREK 2019 októberében közölte: „hosszú pereskedés után, méltatlan támadások kereszttüzében" a Legfelsőbb Ítélő és Semmítőszék elfogadta az egyház fellebbezését, és az igényt „mintegy elismerve" hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és az ügyet visszaküldte újratárgyalásra.
„A 2019. október 18-án hozott döntés visszaadhatja bizalmunkat Románia gyengélkedő igazságszolgáltatásának felépülésében. Örömmel zárnánk peres ügyünket hazai testület előtt, semhogy európai törvényszékek előtt folytassuk küzdelmünket"
– áll az egyházkerület közleményében.
Bara Lajos egyházkerületi főgondnok akkor felidézte, az erdélyi református kollégiumok közül a zilahi az egyedüli, melynek mindeddig nem szolgáltatták vissza az épületeit. Hozzátette:
a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot a restitúció után visszaállamosították ugyan, de annyival mégis kedvezőbb a helyzete, hogy magyar iskola működik az épületben.
A Zilahi Református Wesselényi Kollégiumnak szimbolikus értéket ad, hogy 1892 és 1896 között ebben az intézményben tanult és érettségizett Ady Endre magyar költőóriás. A visszaigényelt patinás iskolaépület Ady tanulmányai után, 1904 és 1906 között épült.
A református kollégium egykori épületében ma Szilágy megye legjobb román iskolája, a Silvania Főgimnázium működik, amelynek felső tagozatán vannak még magyar tannyelvű osztályok is.
A zilahi Wesselényi Kollégium körül kibontakozó koncepciós eljárást az erdélyi magyar közlemény a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyéhez hasonlítja.
A sepsiszentgyörgyi ügyről az Origo itt, itt és itt számolt be részletesen.