Legrand már közvetlenül a terrortámadás után a francia-belga határon tartózkodott, és az utazók véleményéről érdeklődött a merényletsorozat után közvetlenül azonnal bevezetett szigorú határzárral és ellenőrzésekkel kapcsolatban.
Legrand itt szólította meg a három „magrebi"(=arab) kinézetű fiatalt, és megkérdezte tőlük, hogy készíthet-e velük interjút. A Legrand szerint kimerültnek tűnő, „gyűrött arcú" férfiak igennel válaszoltak, és elmondták, hogy Párizsból érkeztek,
útjuk során már háromszor ellenőrizték őket, amit túlzásnak, sőt zavarónak tartanak.
Majd hozzáfűzték, hogy azonban amióta megtudták, hogy mi a fokozott ellenőrzés oka, azóta megértették, hogy miért van erre mégis szükség.
A társalgás végül mindössze ennyi ideig tartott, időközben ugyanis a határellenőrök átnézték a férfiak iratait, és útjukra engedték a terroristákat.
A francia és belga hatóságok azzal védekeznek, hogy ekkor még nem azonosították be Salah Abdeslamot mint a merényletek egyik elkövetőjét, ezért sem ellene, sem társasága ellen nem volt életben elfogatási parancs a határon.
Később, rendőrségi kihallgatásai során maga
Salah Abdeslam dicsekedett el azzal, hogy menekülés közben még interjút is készített vele egy újságíró a határon.