A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) augusztus közepén kiadott becslése alapján a második negyedévben Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adat szerint 17,9 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 17,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A kimagasló eredmény miatt a legtöbb elemző is javította Magyarország GPD-növekedésére vonatkozó előrejelzését.
A Takarékbank 7,7 százalékról 8 százalék környékére, a K&H Bank 6,7 százalékról 7 százalék felettire módosította a prognózist. Az adatok azt is jelentik, hogy a magyar gazdaság teljesítménye a második negyedévben felülmúlta nemcsak a 2019 második negyedévi, hanem a járvány előtti utolsó negyedév, 2019 negyedik negyedének szintjét is, ráadásul a növekedés gyakorlatilag minden területre kiterjed.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint a koronavírus-járvány miatti válság legnagyobb nyertesének az információ, kommunikáció ágazat tekinthető, hiszen hozzáadott értéke több mint tizedével meghaladja a vírus megjelenése előttit, de emellett kedvezően alakult az építőipar és az ipar teljesítménye is, mindkettő több mint 5 százalékkal haladta meg a járvány előtti szintet.
A Századvég Gazdaságkutató szakértőjének prognózisa szerint az év egészét is dinamikus, 7 százalék körüli vagy akár azt meghaladó növekedés jellemezheti.
Ezek az adatok azért is rendkívül fontosak, mert a több mint 7 százalékos első féléves bővülés alapján egyre inkább biztosra lehet venni, hogy a gyermeket nevelők jövőre visszakapják az idén befizetett adójuk összegét.
Orbán Viktor miniszterelnök még júniusban jelentette be, hogy 5,5 százalékos vagy ennél nagyobb bővülés esetén 2022 első felében visszakapják a gyermeket nevelők az idén befizetett adójukat.
Nemcsak országos szinten mondható kiemelkedőnek a gazdasági teljesítmény, hanem az Európai Unión belül is dobogós helyen állunk, hiszen az Eurostat legfrissebb adataiból az olvasható ki, hogy az éves alapú magyar növekedés a harmadik legjobb volt az EU-ban.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője az Origónak elmondta, hogy egy adott ország gazdasági helyzete sorsdöntő tényező a választóknak.
A Nézőpont Intézet alapítója szerint
a magyar gazdaságnak a mostani jelentős sikertörténet, és jól mutatja a koronavírus-járványból való kilábalás sikerességét.
Mint ismert, az Orbán-kormány egyik kiemelt célkitűzése volt a magyar gazdaság stabilitásának és folyamatos fejlődőképességének megteremtése, a mostani eredmények pedig mindenképpen ennek a politikának a sikerét mutatják.
A Fidesz szeptember elején indította el a "Stop Gyurcsány! Stop Karácsony!" elnevezésű aláírásgyűjtést, amellyel emlékeztetni kívánják a magyar embereket, hogy a baloldalon ugyanazok akarnak hatalomra jutni, akik 2002 és 2010 között egyszer már tönkretették az országot.
Most nem kevesebb forog kockán, mint a 2010 óta elért gazdasági, politikai és társadalmi eredmények.
Mráz Ágoston azt mondta: "Azt tudjuk a magyarokról, hogy a legfontosabb kérdésekben 70-80 százalékuk egyetért a kormánnyal, legyen szó migrációról, a koronavírus-politikáról vagy éppen Gyurcsány Ferenc távozásáról a közéletből. A legfontosabb kérdésekben tehát megvan az elvi támogatása a társadalomnak".
A szakértő szerint az aláírásgyűjtés már most sikeresnek mondható, hiszen a kiszivárgott számok alapján többen írták alá néhány nap leforgása alatt, mint amennyi aláírást a baloldali előválasztási cirkuszban szereplő jelöltek gyűjteni tudtak.
Ez összességében azt jelenti, hogy a baloldal hasonló mozgósítási kísérletét már megelőzte a kormány
- húzta alá a Nézőpont intézet igazgatója.
Orbán Viktor július 21-én jelentette be közösségi oldalán, hogy gyermekvédelmi népszavazást kezdeményez a kormány. A miniszterelnök akkor hangsúlyozta, hogy "gyermekeink jövője a tét, ezért ebben a kérdésben nem engedhetünk". Elmondta azt is, hogy amikor a hazánkra nehezedő nyomás ilyen erős, akkor csak a közös népakarat tudja megvédeni Magyarországot, a kormány ezért döntött az öt kérdésből álló népszavazás mellett.
Mint ismert, Brüsszel rá akarja kényszeríteni Magyarországot arra, hogy engedjük be az óvodákba és iskolákba az LMBTQ-propagandát. A minden korábbinál jelentősebb támadások a gyermekvédelmi törvény elfogadását követően kezdődtek. Ezzel viszont Magyarország szuverenitását vonják kétségbe, az önvédelmi képességét gyengítenék. Ezért is fontos a népszavazási kezdeményezés, mivel ha a magyarok nagy része kiáll a gyermekvédelmi törvény mögött, akkor a bevándorlás elleni küzdelemhez hasonlóan a gyermekek védelmének ügye sem bukhat el, akármekkora brüsszeli és Soros-féle nyomásgyakorlás ellenére sem.
A népszavazás kérdései a következők lesznek:
A miniszterelnök arra kért mindenkit, hogy "közösen mondjunk nemet ezekre a kérdésekre, ahogy öt évvel ezelőtt is nemet mondtunk, amikor Brüsszel a bevándorlókat akarta rákényszeríteni Magyarországra. Akkor egy népszavazás és a közös népakarat megállította Brüsszelt. Egyszer már sikerült, és együtt újra sikerülni fog".
Mráz Ágoston szerint a népszavazásnak egyrészt tartalmi jelentősége van, mivel a gyermekvédelmi törvény megvédéséről is szól, amely jól szimbolizálja a társadalom túlnyomó többségének véleményét, másrészt pedig a kormánypárt hagyományos, keresztény értékeinek megvédésére irányul.
Van ennek egy messzebb mutató dimenziója is: a magyar kormány és a brüsszeli bürokrácia közötti harcot jól tükrözi, hiszen Brüsszelben nem a kormány gazdasági intézkedéseire, hanem elsősorban értékválasztására haragszanak. Éppen ezért kulcsfontosságú az, hogy milyen komoly társadalmi támogatottságot tud felmutatni a kormány ezen a népszavazáson.
Azt már láthattuk, hogy közel másfél millió ember ezzel a kérdéssel azonosulni tudott a nemzeti konzultációnál, de egyértelmű, hogy a népszavazáson még ennél is többen fejezik ki akaratukat, ami a Brüsszel és Budapest között zajló politikai küzdelemben nagy megerősítés lehet a kormányoldal számára.
A kormánynak világosan meg kell mutatnia, hogy abban a kérdésben, amelyben Brüsszel támadja Magyarországot, egyetértés van a társadalmon belül. A Brüsszel és Budapest közötti viták sokszor az állítólagos demokrácia hiányáról szólnak. Erre a legcsattanósabb ellenérv, ha felmutatja a kormány azt, hogy a választópolgárok sokasága áll mögötte, vagyis demokratikus felhatalmazása van a kormány által folytatott politikának
- fejtette ki.
Mindez jól mutatja a különbséget az Orbán-kormány és Gyurcsány Ferenc egykori kormánya között,
mert Gyurcsány Ferenc sosem tudta felmutatni a társadalmi támogatottságot az intézkedései mögött, az Orbán-kormány viszont mindig is figyelt arra, hogy legitim és biztos társadalmi hátországgal rendelkezzen, azaz ne az emberek ellen, hanem az emberek támogatásával hozza meg a fontos döntéseket.
Szeptember 20-án indul az Országgyűlés őszi ülésszaka, Mráz Ágoston pedig nem számít sok jóra a baloldal részéről, úgy gondolja, hogy a kampányidőszak kevésbé szép oldalát láthatjuk majd különösen akkor, ha úgy érzi a baloldal, hogy romlanak választási esélyeik.
"A közvélemény-kutatások szerint nem alakult ki az elmúlt hónapokban komolyabb dinamika a baloldali pártok mögött, hiába szervezték meg az előválasztás álvitáit."
A szakértő arra számít, hogy ha a baloldal kellemetlenül érzi magát az eredményekkel kapcsolatban, akkor ismét parlamenti rendbontásra és különböző akciókra fognak fókuszálni, ezért újra egy nagyon kellemetlen parlamenti ülésszak következhet. Szerinte a kormányoldalnak az ülésszak alatt emlékeztetnie kell az ott ülő baloldalt és a választópolgárokat arra, hogy a Gyurcsány-koalícióról van szó, "a régi erők, a múlt szövetségéről".
A baloldal közlendőjének tartalma nem fog változni, hiszen itt sem tartalmi, sem pedig személyzeti megújulásról nem lehet beszélni a korábbi Gyurcsány-korszakhoz képest. Amiben viszont Mráz Ágoston szerint változások lehetnek, azok a baloldal eszközei. Pontosabban a baloldal még gátlástalanabb lesz.
Nem lenne meglepő, ha ismét transzparensekkel, ülésmegszakításokkal, látványos kivonulásokkal, bekiabálásokkal és különböző zavarkeltésekkel próbálnák majd akadályozni a kormány és az országgyűlés munkáját. Nem a kormányképességüket akarják majd bizonyítani, hanem kormánygyűlöletüket demonstrálni.