Az ajtók visszaszerzéséért hosszas jogi csatározás folyt egy japán művészeti főiskolával, amely annak idején megszerezte a műkincseket. Janisz Karouszosz kommunikációs és munkaügyi miniszter elmondta, hogy a fából készült, vallási jelenetekkel festett, faragott, aranyozott ajtókat a Kanazava Művészeti Főiskolán találták meg több mint húsz évvel ezelőtt, és hazatérésükhöz "hosszú, intenzív munkára" volt szükség. A közleményből azonban nem derült ki, hogy a japán főiskola hogyan jutott hozzá a műkincshez.
Az ajtók a periszteronopigi templom ikonosztázának részét képezték eredetileg. Ez a díszes paraván választja el a Szent Anasztáziosz ortodox templomban a szentélyt a templom többi részétől.
Az 1775-ben épült templom egy barlang fölött áll, ahol a szent sírját őrzik.
Az ajtókat a sziget 1974-es etnikai kettészakadása után lopták el. A ciprusi törökök a sziget északi részén kiáltották ki függetlenségüket 1983-ban, ám ezt csak Törökország ismeri el. Karouszosz "kulturális genocídiumként" emlegette, hogy a török invázió után az északi részen álló templomokat kifosztották, freskókat, mozaikokat, vallási műkincseket loptak el belőlük.
1974 óta a ciprusi kormány és egyházi hatóságok jogi úton próbálják visszaszerezni az Egyesült Államokba, Európába és a világ más tájaira került műkincseket.
Karouszkosz hangsúlyozta, hogy az ajtók visszatérése határozott üzenet a műkincscsempészeknek és a nemzetközi bűnözői köröknek arról, hogy akár mennyi időbe is telik, Ciprus megtalálja őket, mert a kulturális genicídium a világon sehol sem lehet elfogadható.