Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A parlamenti választás a tavalyi alkotmánymódosításig lehetett volna a 2024-ben esedékes elnökválasztás, és egyúttal az utódlási harc főpróbája is. Azzal azonban, hogy Vlagyimir Putyin elnök tavaly eltöröltette azt a korlátozást, amely kizárta volna, hogy az eddigi államfői ciklusai után ismét jelöltesse magát a posztra, elvette a küzdelem igazi élét.
Andrej Kolesznyikov és Borisz Makarenko politológusnak a Carnegie Moszkvai Központja által közölt elemzése szerint Putyinnak így sikerült elejét vennie annak, hogy politikai "béna kacsává" váljon, valamint sikerült megelőznie az elitek mozgolódását is. A Kreml stratégái emellett, kizárandó a nemkívánatos fordulatot, szigorítottak a választások jogi szabályozásán, ami elsősorban nem a lojalitásra hajlandó pártokat, hanem a hatalomváltásra orientált civil szervezeteket érintette.
Nyáron szélsőségesnek nyilvánították és betiltották a Putyin legismertebb bírálójához, Navalnijhoz kötődő szervezeteket.
Ezzel nemcsak tagjaikat fosztották meg passzív választójoguktól, hanem azokat is ellehetetlenítették, akik korábban anyagilag támogatták őket, vagy együttműködtek velük. Így jártak azok is, akiket engedély nélküli tüntetés szervezése miatt elítéltek.
A két elemző szerint a jelenlegi orosz társadalomban igény van ugyan valódi parlamenti ellenzékre, de
a többség nem akar hatalomváltást, sőt még politikusi elszámoltathatóságot sem.
Ezt az állítást a kutatópáros hivatalos statisztikákra és a statisztikák által tükrözött paternalista elvárásokra alapozta, rámutatva, hogy amíg a vállalkozásból származó jövedelmek aránya 2000 és 2020 között 15,4-ről 5,2 százalékra csökkent, addig a szociális kifizetések aránya 13,8-ról 20,1 százalékra nőtt. Ez meghaladja az 1985-ben, azaz még a szovjet időkben mért 16,3-as szintet.
A Kreml a voksolás előtti hetekben-hónapokban egyszeri szociális juttatást fizetett ki a nyugdíjasoknak és az iskolás gyerekek szüleinek, valamint a rendőröknek, katonáknak és egyéb rendvédelmi szervek tagjainak. Utóbbiak ellátmányát az inflációt meghaladó mértékben indexálta is.
A kormánypártnak, amely most az alsóházi mandátumok 76 százalékát ellenőrzi, a 450 mandátumból 301-et kell megszereznie a minősített többség megőrzéséhez. Az elemzések jó része valószínűnek tartja, hogy be is fog söpörni vagy kétszázat a 225 egyéni választókörzetből, és a listán megszerezhető ugyanennyi parlamenti hely közül pedig minimum százat.
Ezt a képletet próbálja meg borítani a Navalnij-féle "okos szavazás", amelynek célja, hogy
a választókörzetekben a kormánypárttal szemben legesélyesebb jelölt mögé állítsa a protesztszavazatokat, ha már maga mögé nem tudja.
A projekt keretében közzétett ellenjelöltlista paradoxona, hogy a magát liberálisnak valló ellenzék 137 esetben kommunista jelöltek támogatása mellett agitál. A taktika főként a kommunistáknak kedvezett a 2019-es moszkvai helyhatósági választások idején is, és hasonló szavazattereléssel 2011-ben sikerült megfosztani kétharmadától a hatalompártot.
Moszkva megpróbált nyomást gyakorolni azokra az online szolgáltatókra, amelyek szolgáltatásain hozzáférhetők az "okos szavazás" instrukciói.
A főleg amerikai cégek ennek ellenálltak, annak ellenére, hogy figyelmeztették őket: "szélsőségesnek" minősített szervezet anyagáról van szó. A konfliktus miatt az orosz külügyminisztérium bekérette az amerikai nagykövetet, és a belügyekbe való beavatkozás címén tiltakozott nála.
Ahogy azonban a kétharmados többség elvesztése 2011-ben sem akadályozta a kormánypártot abban, hogy kézben tartsa az országot, megfigyelők szerint szövetségi politikával erre most is képes lehet. Ebben, ahogyan eddig is, partnere lehet a négy hagyományos parlamenti párt egyike, vagy mindegyike.
A mostani választások különlegessége, hogy az alsóházban frakcióval rendelkező erők - a kormánypárt, a kommunisták, a jobboldali-populista-nacionalista Liberális Demokrata párt, valamint a két baloldali-populista-nacionalista szövetségessel egybeolvadt, valamikor szocdem Igazságos Oroszország - négyesfogata 2003 óta először új taggal bővülhet: az Új Emberekkel.
Alapítója, Alekszej Nyecsajev a kozmetikumot és ruházatot gyártó és közvetlenül értékesítő Faberlic cég elnöke. A tavaly létrehozott párt fejlődést és egyéni kibontakozást hirdet, bírálja a hatalmat és a bürokráciát, ha magát az elnököt nem is. Nyecsajev egyébként a Kreml-párti Összoroszországi Népfront vezetőségének tagja.
A választási eredmények hétfőn kezdenek majd körvonalazódni. Akkor válhat világossá, hogy a hatalom pártja képes volt-e nyugodtan, a 2011-2012-esekhez hasonló tiltakozások kirobbantása nélkül fenntartani a politikai feltételeket ahhoz, hogy az elnök az elkövetkező három év során belső nyomás nélkül el tudja dönteni, hogy ki és hogyan kormányozza tovább az országot.
Az állami finanszírozású FOM alapítvány felmérése szerint egyébként az aktuális hírek közül az orosz közvélemény 20 százalékát Afganisztán, tízet a nyugdíjasoknak szánt juttatások foglalkoztatják. A választások iránti érdeklődés mindössze 2 százalékos.
