Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Donald Trump megverné utódját, ha a választás ma lenne, ezt állítja egy új felmérés. A kutatást a Rassmussen Reports adta közre, amely szerint a „valószínű szavazók" 51 százaléka támogatja Donald Trumpot, míg a jelenlegi elnököt 41 százalék. Ez a felmérés is világosan mutatja, Joe Bien támogatottsága az elmúlt hónapok botrányos ügyei miatt gyakorlatilag beomlott. A botrányos ügyek közül egyértelműen a kudarcos afganisztáni kivonulás vitte a "prímet".
A The Spectator elemzése szerint Biden a tálibok kezébe adta az evakuálás sorsát, és ezzel együtt mindazoknak az életeknek a sorsát, akik részt vettek benne, abban bízva, hogy betartják a tálibok a megállapodásokat, garantálják az amerikaiak biztonságát a repülőtérre menet. Biden hazudott a kabuli dróncsapás „sikeréről" is, hogy Amerika utolsó hivatalos tette Afganisztánban ne civilek megölése legyen.
Ez volt az utóbbi idők legamatőrebb külpolitikája.
Hogy mi volt a hiba? Akkor tárgyalunk, amikor már vesztettünk, és nem tartjuk a kezünkben a lapokat, nem tervezzük meg a várható eseményeket, majd pedig az elődünket hibáztatjuk - olvasható az elemzésben. Biden másik külpolitikai aktusa, az Ausztráliával nemrégiben kötött tengeralattjáró-megállapodás, amely elidegenítette a franciákat, ugyanezt a kérdést veti fel.
A külpolitikai botlások is elvezettek ahhoz, hogy
a legújabb kutatások szerint a megkérdezettek 56 százaléka elégedetlen a demokrata elnökkel, míg csupán 40 százalék elégedett.
De nemcsak a külpolitikai hibák vezettek az elnök támogatottságának a csökkenéséhez. Az elmúlt hetekben a demokraták bevándorláspárti politikája miatt felerősödött a migrációs nyomás az ország déli határán.
A múlt hónapban egy közel 30 000 haiti migránsból álló migránskaraván lépett be az Egyesült Államokba, túlterhelve a texasi Del Rio határállomáson a határőröket.
Közülük közel 12 000 illegális bevándorlót engedtek be, hogy menedékjogi ügyüket egy későbbi időpontban elbírálják – annak ellenére, hogy Biden kormánya biztosította, hogy nem lesz tömeges migránsbefogadás az Egyesült Államokba.
Minderre pedig a Biden-kormányzat felmondta a Trump-kormányzat által irányított határfalprojekt fennmaradó szerződéseit.
A Laredo és a Rio Grande-völgyben lévő falszakaszok építését leállították.
Biden egyébként nem sokkal hivatalba lépése után felfüggesztette az építkezést a fal mentén, amíg a belső felülvizsgálatra sor kerül. A Biden-kormányzat ezután két szerződést mondott fel, amelyek mintegy 31 mérföldnyi területre vonatkoztak a déli határ mentén Texasban. Texas republikánus vezetése viszont tovább építené a falat a saját állami költségvetéséből.
Mindezek mellett az amerikaiak egyre jobban aggódnak Joe Biden mentális állapota miatt. Az ENSZ-közgyűlésen beszédében „teljesen elrugaszkodott a valóságtól": azt ecsetelte, hogy az Egyesült Államok helyreállította kapcsolatait szövetségeseivel, alig néhány napra rá, hogy egy óriási diplomáciai botrányban Franciaország visszahívta washingtoni nagykövetét, amiért kitúrták egy több milliárd dolláros ausztrál tengeralattjáró-beszerzésből és védelmi együttműködésből.
Érdemes azt is felidézni, hogy Joe Biden teljesen egyértelműen elfelejtette Scott Morrison ausztrál miniszterelnök nevét, közös sajtótájékoztatójukon kínosan csak úgy hivatkozott rá, „az a fickó ott lent".
Nem telt el botrány nélkül a találkozó Boris Johnson brit kormányfővel sem. Egyrészt egy éles szemű fotós kiszúrta, hogy az elnök jegyzeteiben olyan emlékeztetők szerepelnek, mint „köszöntse a Fehér Házban Boris Johnsont", valamint „beszéljen az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság közötti jó kapcsolatokról".
Azután ismét a közös sajtótájékoztató torkollt káoszba: miközben a brit miniszterelnök éppen lezárta egy válaszát, a Fehér Ház sajtósai szavába vágva nagy kiabálás közepette kiebrudalták az újságírókat a teremből. A zavarodás oka valószínűleg az volt, hogy előzetesen nem egyeztették le, hogy ki fogad kérdéseket.
Ráadásul azt is gyakran Joe Biden szemére vetik, hogy ha a sajtó elé áll is, általában csak súgógépről felolvassa a szövegét, kérdéseket viszont nem fogad. Ha mégis, abban nincs köszönet: például mikor az ABC hírtelevízió interjút készített vele az afganisztáni kivonulásról, teljesen összezavarodott és önellentmondásokba keveredett.
Az az eset is meglehetősen furcsa volt, amikor úgy tűnt, Joe Biden elaludt, miközben Naftali Bennett izraeli kormányfővel tárgyalt. A felvételek tanúsága alapján a politikus legalábbis „pihentette a szemét", ami protokollszempontból mindenképpen sértő.
Előkerült egy olyan felvétel is nyáron, amelyen Biden láthatóan annak ellenére eltéved a Fehér Ház kertjében, hogy a védelmére kirendelt ügynök mutatja neki az utat.
Hogy az Egyesült Államok történetének legidősebb elnöke nem elég friss szellemileg, azt már rengetegszer megfogalmazták bírálói.
És nem csak a média: nyáron visszavonult tábornokok egy csoportja, majd republikánus képviselők is megkérdőjelezték, hogy mentálisan alkalmas-e feladata ellátására.
Szerepléseinek elemzéseiből bizonyos orvosok is arra a szakvéleményre jutottak, hogy gyakori nyelvbotlásai, feledékenysége az időskori demencia jelei lehetnek. Donald Trump már a kampányban is rájátszott körülményes, lassú stílusára, általában csak „Sleepy", azaz álmos Joe-ként hivatkozott kihívójára.
Joe Biden legutóbb 2019-ben járt hivatalosan orvosnál, az akkori tesztek szerint „egészséges és életerős". A Fehér Ház ígérete szerint még ebben az évben újra megvizsgálják – kognitív tesztet is végeznek –, az eredményeket pedig nyilvánosságra hozzák.
Az elnök népszerűtlenségének az előbb felsorolt események mellett az is az oka lehet, hogy fia ukrajnai korrupciós ügyei egyre inkább napvilágra kerülnek. 2020 októberében a New York Post cikkében egy e-mailt hoztak nyilvánosságra, amelyből kiderült, hogy Hunter bemutatta apját a Burisma ukrán gázmonopólium egyik vezetőjének. Ez pont az a cég, amelyben kinevezték Bident az igazgatótanács tagjának. Az e-mailt Hunter laptopjáról szedték le, amelyet a férfi állítólag egy laptopszervizben hagyott.
Az ügyeket a főáramú média az első napokban nagyrészt figyelmen kívül hagyta, majd jött egy csavar: korábbi CIA-alkalmazottak és biztonsági tisztviselők közzétettek egy levelet, amelyben azt állították, hogy az e-mailek az „orosz dezinformációs stratégia jeleit" hordozzák magukon.
A levélről először a Politico írt, majd átvette minden jelentős lap, híroldal és tévécsatorna. Megvolt a megoldás: nem kell foglalkozni az e-mailek tartalmával, hiszen az csak „orosz dezinformáció".
Bár a republikánusok néha megpróbálták feléleszteni, az ügy egészen addig el lett temetve, amíg Ben Scheckinger ki nem adta új könyvét, amelyben konkrét forrásokon keresztül erősíti meg a New York Post által közzétett e-mailek hitelességét. Így később a korrupciós ügy újabb fordulatot vehet.
