"Nem finanszírozzuk kerítések és akadályok felállítását a külső határoknál", így nyilatkozott még 2017-ben Alexander Winterstein, az Európai Bizottság akkori szóvivője, amikor arra válaszolt, hogy hajlandóak-e Magyarország határvédelmi költségeinek a felét finanszírozni. Orbán Viktor magyar miniszterelnök 2017 augusztus 31-én fordult levélben az Európai Bizottsághoz, hogy az unió fizesse ki a 270 milliárdos magyar határvédelmi intézkedések költségének a felét. A bizottság álláspontja az volt, hogy a határőrizeti rendszer bizonyos elemeire kaphat pénzt a kormány, de kerítésre nem adnak.
Érdekesség, hogy az egyik brüsszeli szakportál, az Euractiv angol nyelvű oldala 2017. január 16-án még ezzel a címmel közölt cikket: „Litvánia Kalinyingrádnál a határkerítést EU-pénzből építi".
A brit Daily Express napilap 2017. február 5-én pedig arról számolt be, hogy Lettország befejezte a migránsok elleni kerítését az orosz határon, a határzár első, nagyjából 20 kilométeres szakaszához pedig 1,6 millió font támogatást kapott az Európai Uniótól. A Winterstein szavai és a cikkek közötti ellentmondásra egy magyar portál mutatott rá, amelynek szerkesztőségét a cikk kapcsán megkereste az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete. Azt közölték a portállal, hogy a cikkben leírt "híresztelések tévesek. Az Európai Unió többek között úgy támogatja a külső határok védelmét, hogy segélyt nyújt tagállamainak megfigyelő- és határellenőrző rendszerek kiépítéséhez. Határkerítések létesítését viszont semmilyen esetben nem finanszírozza, és korábban sem fogadott el ilyen jellegű kérelmeket, így a cikkben említett országok esetén sem." Vagyis ragaszkodtak korábbi álláspontjukhoz, mi szerint nem adnak kerítésre forrást.
Brüsszeli forrásokkal vagy anélkül, az tény, hogy a migráció növekedésével párhuzamosan a migráció elleni védekező eszközök, így például a határkerítések száma is exponenciálisan növekedett 2015 után. A DW által gyűjtött adatok szerint 2000 és 2021 között a befejezett, megkezdett vagy bejelentett határkerítések száma a világon több mint ötszörösére nőtt, 16 -ról több mint 90-re. A 2015-től fokozódó migrációs nyomás hatására, illetve az EU kudarcos bevándorláspolitikája miatt az Európai Unió területén is számos határkerítés épült.
A 2015-ös migránsválság kitörése előtt az EU külső határain mindössze három ország folyamodott kerítés felállításához, hogy megakadályozzák a migránsok EU-ba történő bejutását: Spanyolország, Görögország és Bulgária.
A legkorábban Spanyolországban állítottak kerítést, 2005-ben fejezték be, és 2009-ben kibővítették. A spanyol kormányt az afrikai migránsokkal kapcsolatos problémák késztették arra, hogy a marokkói spanyol exklávék térségében, Ceuta és Melilla autonóm városaiban határkerítést építsen. Ceutában 8.7 kilométer, Melillában 12 kilométer hosszan védik kerítések a marokkói-spanyol határt.
Spanyolországot Görögország követte, amely még 2012-ben húzta fel kerítését a Törökország menti rövid határvidéken. A kerítés megváltoztatta az Európába tartó migránsok útvonalát és Bulgária felé vagy az Égei-tenger görög szigeteinek irányába terelte a bevándorló hullámot. Idén júniusban Görögország egyébként a kerítés kibővítésébe fogott, mivel attól tartanak, hogy az afganisztáni helyzet miatt a 2015-höz hasonlóan migránsáradat zúdul majd Európára. A kibővített határzár augusztus 21-re egyébként el is készült. A Kelet-Thráciában, Évrosz régióban található új határzár a már meglévő 12,5 kilométer hosszú kerítés meghosszabbítása. A szakaszra 5 méteres acélkerítést húztak fel, és speciális megfigyelőrendszert is telepítettek.
„Nem várhatjuk passzívan az esetleges érkezőket. Határaink sérthetetlenek maradnak", mondta augusztus 20-án Mihalisz Kriszokoidisz görög védelmi miniszter.
A 2012-ben megépített kerítés hatására Görögország felől a migránstömegek Bulgária felé vették az irányt. A bolgárok erre 2014-ben úgy válaszoltak, hogy saját kerítést építettek a török határnál egy 33 kilométeres szakaszon.
Természetesen az EU már ekkor is hüledezett, az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Nils Muizniesk például figyelmeztette az országot, hogy „nem jó ötlet" lezárni a határt kerítéssel. Bulgária új kerítése és a szigorított határellenőrzés ugyanakkor felére csökkentette az országba érkező illegális bevándorlók számát. Görögországból a migránsok 2015-ben már Macedónián keresztül próbáltak meg az EU-ba jutni.
Macedónia 2015-ben állított kerítést a macedón-görög határ azon szakaszain, ahol a leggyakrabban érkeztek a migránsok az országba. A cél az volt, hogy a legális átkelőhelyek felé tereljék a bevándorlókat.
A macedón kormány azt is bejelentette 2015 végén, hogy csak a szíriai, iraki és afgán állampolgárokat engedi be a területére, azokat, akik a háború elől menekülnek, más, gazdasági bevándorlókat nem engednek át a határon. Ezzel a lépéssel a kerítés mellett jogi eszközöket is bevezettek a határ védelméért. 2016 elejére azonban több ezer ember torlódott fel a határon, akik akkor a kerítést is áttörték.
A határvédelem megerősítése érdekében végül – szintén 2016 elején – dupla kerítés építésébe kezdtek a görög-macedón határon mintegy 27 kilométer hosszan. A már meglévő kerítéstől három méterre kezdték az építkezést, a köztes területet pedig úgy alakították ki, hogy ott tudjanak járőrözni a határőrök.
Magyarország a migrációs válság legsúlyosabb évében, 2015-ben zárta le Szerbiával közös zöldhatár szakaszait. Erről a magyar kormány 2015. június 17-én döntött. A magyar-szerb határ 175 km-es szakaszán 4 méter magas határzárat telepített a magyar honvédség. Ezt az ország még 2015 októberében meghosszabbította Horvátország felé, mivel a horvát kormány a Horvátországba belépő összes bevándorlót a horvát–magyar zöldhatárra szállította. 2015-ben egyébként a kormány azt is tervbe vette, hogy Románia felé meghosszabbítja a déli határzárat.
2016-ban a magyar kormány úgy döntött, hogy egy újabb kerítéssort létesítenek a magyar-szerb határon a védelmi rendszer megerősítésére. Az újabb védvonalat a legmodernebb technikai eszközökkel szerelték fel.
Csak az első határzár költségét 12 milliárd forintra becsülte a magyar kormány. 2017 szeptemberében Orbán Viktor levelet írt Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének, amiben arra kérte, hogy az unió 50 százalékban járuljon hozzá a magyar határvédelmi költségekhez. Az európai határok megvédése összességében 270 milliárd forintunkba került, szögezte le akkor Orbán Viktor.
Egy ideig Ausztria ellenezte a kerítésépítést. Egyes osztrák politikusok Magyarország intézkedéseit a sötét XX. századi eseményekhez hasonlították, ám egy idő után Ausztria is elkezdte belátni, hogy a nyitott határok nem működnek. 2015 őszén jelentették be, hogy kerítést építenek a szlovén határra, mintegy 4 kilométeres szakaszon. Bár az akkori osztrák kancellár, Werner Faymann úgy fogalmazott: különbséget kell tenni hogy valaki határkerítést vagy kaput épít oldalsó szárnyakkal.
2016 szeptemberére Ausztria odáig jutott, hogy három helyen tervezett kerítést építeni az osztrák-magyar határon: Nickelsdorfnál (Hegyeshalom), Heiligenkreuznál (Rábafüzes) és Moschendorfnál (Pinkamindszent), írta az ORF burgenlandi portálja. Ennek a kerítésnek végül csak az alapjait rakták le azon a magyarországi szakaszon, amelyet több százezer migráns használt a 2015-ös hullám során. A cél az volt, hogy ha szükséges erre az alapra gyorsan kerítést lehet építeni.
A 2015-ös nagy migrációs válságot követően 2016-ban a norvégok 200 méter hosszú, 3,5 méter magas drótkerítést húztak fel az orosz határ mentén azzal az indokkal, hogy Norvégiának komolyan kell vennie felelősségét a schengeni megállapodást illetően. Anders Anundsen igazságügyi miniszter azzal magyarázta a kerítés szükségességét, hogy fontos nyomon követni, hogy kik tartózkodnak Norvégiában és a schengeni térségben, miután az előző év őszén 5500 menedékkérő, menekült és migráns lépett be Norvégia területére a Storskog ellenőrzőpontnál a norvég-orosz határon. A bevándorlók az úgynevezett sarkvidéki migránsútvonalat használták az orosz Kola-félszigeten keresztül.
A kerítés megépítése óta összesen csupán két incidens történt. 2017 júliusában az orosz határőrök két személyt tartóztattak le, akik a határátkelőt megkerülve próbáltak meg átjutni a határon. 2017 augusztusában egy szíriai állampolgár átjutott az orosz határellenőrzésen, és megpróbált átmászni a kerítésen, de az orosz határőrök megállították.
Kerítést ugyan nem húztak fel a két skandináv ország, Svédország és Dánia között, de 2016 januárjában szigorú határellenőrzést vezettek be a Svédországot és Dániát összekötő Öresund hídon, hogy elejét vegyék a nagy migráns áradatnak. 1950 óta nem volt arra példa, hogy fényképes igazolványt kérjenek azoktól a személyektől, akik vonattal, busszal vagy hajóval kívántak átlépni a dán-svéd határon. Azokat az utasokat, akik ennek a kérésnek nem tettek eleget, visszafordították a határról.
Stefan Löfven svéd miniszterelnök 2015 szeptember 6-án még úgy nyilatkozott, hogy az ő Európája befogadja a háború elől menekülő embereket, nem épít falakat. Azonban három hónappal és mintegy 80 000 menedékkérővel később a miniszter kénytelen volt beismerni, hogy a rendszer nem képes megbirkózni a migrációs hullámmal. 2015-ben csaknem 163 ezer ember kért menedékjogot Svédországban, lakosság arányosan ez volt a legmagasabb szám Európában.
Szlovénia a 2015-ös migrációs hullám óta szintén épített kerítést, egy 179 kilométer hosszú drótkerítést húzott fel a Horvátországgal közös mintegy 670 kilométeres határán, hogy meggátolja a Közel-Keletről és Afrikából érkező migránsok továbbhaladását Nyugat-Európa felé.
Franciaország és Nagy-Britannia 2016 szeptemberében kezdett az úgynevezett Calais Border Barrier építésébe. A cél az volt, hogy megakadályozzák, hogy az illegális migránsok a Csatorna-alagúton keresztül és Calais kikötőjéből illegálisan bejussanak Nagy-Britanniába. A munkálatokat decemberben fejezték be.
A Calais Border Barrier egy 4 méter magas, egy kilométer hosszú betonkerítés, ami a migránsok lakta "dzsungel" mentén halad a főút mellett. Natacha Bouchart, Calais polgármestere megpróbálta megakadályozni a fal felhúzását. A polgármester asszony azzal érvelt, hogy nem lesz szükség a falra, miután felszámolják a Calais Jungle néven ismert migránstábort, de a bíróság elutasította az érvelést, így a fal megépült.
Ezt megelőzően, 2015 nyarán már építettek a franciák egy 39km hosszú kerítést a Csatorna-alagút védelmére, illetve egy 30km-es szakasz is megépült, amely a kikötőt és az azt elkerülő utat védi. Ez utóbbi két kerítés a francia kormány kezdeményezésére épült, de a költségeket teljes egészében Nagy-Britannia állta.
Szerbia 2020-ban döntött úgy, hogy kerítést épít a szerb-macedón határszakasz egy részén, közölte akkor a Szabad Európa Rádió balkáni irodája.
Šćiprim Arifi, Preševo polgármestere akkor a Szabad Európa Rádiónak azt mondta: a kerítés kiépítése az Európai Unióval való megállapodás része, célja pedig, hogy megvédje Szerbiát a tömeges bevándorlástól. Hozzátette, a kerítés hozzájárul az európai integrációs folyamatokhoz, de ő maga nem támogatja a menekültekkel szembeni eféle bánásmódot.
Az Európa Tanács szóvivője, Ana Pisonero azonban azt mondta, hogy az Európai Unió jelentős eszközöket biztosít a nyugat-balkáni országoknak a migrációs problémák megoldására, de a kerítés építésére semmiféle megállapodást nem kötöttek.
„Az EU migrációs kérdések megoldására jelentős anyagi eszközökkel támogatja Szerbiát. 2015-ben pédául 100 millió eurót biztosított erre a célra, a kerítés építését azonban nem támogatja az Európai Unió, ez korábban tévesen jelent meg", mondta a szóvivő.
Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter augusztus 23-án jelentette be, hogy országa két és fél méter magas kerítést épít a fehérorosz határon.
A hatóságok az utóbbi időben a migrációs nyomás jelentős növekedését tapasztalják a lengyel-fehérorosz határon, és a Közel-Keletről Fehéroroszországon át az Európai Unió keleti határa felé is. A bevándorlás erősödése "szervezett akció", a lengyelek szerint Fehéroroszország ezzel folytat „hibrid háborút". A lengyel-fehérorosz határszakaszon csak augusztus eleje óta több mint kétezer ember próbált illegálisan átjutni.
Az építkezéseket augusztus végén már el is kezdték. A határ közel száz kilométeres szakaszát eddig is szögesdrótos kerítés védte, most pedig újabb, ötven kilométer hosszú kerítés létesítését tervezik. A honvédelmi tárca vezetője emellett kétezerre emelte a határőrök támogatására kivezényelt katonák létszámát. A fehéroroszokkal közös mintegy 418 km-es határ legveszélyeztetettebb, 187 kilométeres szakaszain eddig 900 katona teljesített szolgálatot.
A litván parlament szintén megszavazta, hogy kerítést építenek a fehérorosz határon, hogy megakadályozzák az irakiak, afgánok és más nem uniós migránsok belépését. A tervek szerint a kerítés 2022 őszére elkészül. Litvánia célja egy 4 méter magas fémkerítés felépítése dróthuzallal a fehérorosz határon, ami várhatóan körülbelül 152 millió euróba kerül majd.
Az EU szóvivője a kerítés kapcsán azt mondta, hogy a blokk "nem finanszíroz kerítéseket vagy akadályokat". Az EU eddig határőrök és ellátmány formájában nyújtott segítséget.
Még 2017-ben döntött arról Litvánia, hogy a határ jobb védelme érdekében kerítést épít a Litvánia és Lengyelország közé ékelődő, Oroszországhoz tartozó Kalinyingrádi terület határára. Az erről szóló szerződést akkor alá is írta a litván határőrség és a kivitelező cég. A terv egy 44,6 kilométer hosszú kerítésről szólt, az Európai Unió és a NATO külső határát jelentő litván-orosz határvonalon.
Lettország még 2015-ben jelentette be, hogy 135 kilométeres kerítést épít a Fehéroroszországgal közös, 173 kilométer hosszú határ mentén. A megvalósítás költségét 27,6 millió euróra becsülték, és eredetileg azt tervezték, hogy 2021-ben elkészülnek vele, de az állami ellenőrzés által feltárt hiányosságok miatt az építkezés szünetelt. Augusztus elején a lett kormány egyébként rendkívüli helyzetet vezetett be a Fehéroroszországgal közös határon. A november 10-ig érvényben lévő rendkívüli helyzetben a határőrök felhatalmazást kaptak fizikai erő és különleges eszközök alkalmazására az illegális határátlépők feltartóztatása és visszaküldése érdekében.
"Hiba volt Orbán Viktor magyar miniszterelnököt amiatt kritizálni, hogy 2015-ben szögesdrót falat emelt a határon", jelentette ki Mattias Tesfaye dán bevándorlási és integrációs miniszter a belügyminiszterek Brüsszeli ülésével kapcsolatban, melyen az afganisztáni helyzetet is megvitatták. Az ülésen egyébként az unió belügyminiszterei egyetértettek abban, hogy el kell kerülni a 2015-ös migránsválság megismétlődését.
Mattias Tesfaye nyilatkozatában szintén megerősítette, hogy "nem ismétlődhetnek meg a 2015-ös események. Akkor menekültek meneteltek Európa autópályáin, és nem voltunk képesek megvédeni a külső határainkat, valamint a segélyszervezetek pénzszűkében voltak." Mint mondta, most mindenkinek mélyen a zsebébe kell nyúlnia, a nemzetközi közösség nem fukarkodhat a humanitárius segítséggel.
Hozzátette, Dánia az erős határok híve.
"Nem csupán Európa és a szomszédos országok között, de a keleti Törökország és a déli Tunézia határain. Dán részről ezen két országnak szeretnénk segítséget nyújtani határaik megerősítéséhez", fogalmazott a miniszter.
Az afganisztáni helyzet tehát láthatóan ismét rávilágított a határvédelem fontosságára. A 2015-ös migránsválság óta eltelt hat évben az uniós tagországok többsége is belátta, hogy a migráció kezelése nem lehetséges erős határvédelem nélkül.