A választási bizottság által közölt előzetes eredmények szerint az 51 éves politikus
a szavazatok csaknem 80 százalékát szerezte meg
a közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságban, így második fordulóra nem lesz szükség.
A második helyezett Adahan Madumarovra, az Egységes Kirgizisztán vezetőjére a választók 6 százalék voksolt.
Ugyancsak 80 százalék körüli arányban támogatták a választók az elnöknek a parlament rovására szélesebb jogköröket biztosító alkotmánymódosítást.
A részvételi arány 38 százalékos volt.
Zsaparovot a korábbi politikai válságok idején elkövetett túszejtés miatt tizenegy és fél évi elzárásra ítélték, október elején hívei szabadították ki a börtönből. Ezt követően ügyvivőként előbb kormány-, majd államfőnek nevezték ki.
Az új elnök, aki egyesek szerint valójában elődje, a lemondott Szooronbaj Dzsejenbekov embere, nacionalista retorikája ellenére
többször hangsúlyozta, hogy szoros kapcsolatot kíván fenntartani a szerinte stratégiai partnernek számító Oroszországgal.
Kirgizisztán káoszba sodródott az októberben tartott parlamenti választás után, amelyen az államfőhöz közeli pártok kerültek be a törvényhozásba, míg a magas parlamenti küszöböt több kisebb ellenzéki párt nem tudta "megugrani".
Tömeges tüntetések kezdődtek a fővárosban, Biskekben és más nagyvárosokban is, a tiltakozók megszálltak kormányzati épületeket. Ezek hatására a központi választási bizottság érvénytelenítette a választási eredményeket.