Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Tegnap Orbán Viktor miniszterelnök kétoldalú megbeszélést folytatott Boris Johnson brit kormányfővel Londonban. A találkozónak különleges jelentőséget adott, hogy a brit miniszterelnök a Brexit után - ír szomszédját követően - másodikként a magyar kollégájával találkozott az európai politikusok közül. Az egyeztetésen hangsúlyos témákról volt szó, így a felek kitértek Nagy-Britannia és a visegrádi országok közötti jövőbeli együttműködés lehetőségeire, valamint az energiaiparral és a védelmi iparral kapcsolatos kérdésekre.
Megkeresésünkre Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója azzal magyarázta a találkozó létrejöttét, hogy Boris Johnson keresi a Brexit után Nagy-Britannia helyét a világban, és megpróbálja a független külpolitikáját sikerre vinni. Ennek során megpróbál minél szélesebb körben jó diplomáciai kapcsolatokat létesíteni. A politikai elemző felhívta a figyelmet arra, hogy ez nemcsak Európára vonatkozik, hanem például az Egyesült Államokra, Japánra, és így az ázsiai térségre is. "Boris Johnson megpróbálja növelni a külpolitikai mozgásterét, és ennek érdekében keresi a helyes utakat" - állapította meg.
Meglehetősen fontos üzenet az európai politika viszonylatában, hogy a brit kormányfő nem a francia-német tengellyel kezdte az együttműködést, hanem a kontinens feltörekvő régiójával, a Visegrádi Négyekkel
- emelte ki.
Szerinte ennek azért is van kiemelt jelentősége, mert július elsejétől Magyarország és a magyar miniszterelnök lesz a V4-nek a vezetője. "Magyarán, ez a találkozó a magyar miniszterelnöknek és az "általa reprezentált visegrádi térségnek" szólt. Ebből pedig az látszik, hogy Nagy-Britannia ezekkel az országokkal "különleges együttműködésre törekszik a Brexit után" - elemezte a helyzetet.
Arra a kérdésünkre, hogyan értékeli, hogy Boris Johnson az európai vezetők közül az ír után másodikként a magyar hivatali partnerét fogadta, Mráz Ágoston Sámuel úgy válaszolt, "ennek nagyon hangsúlyos és komoly üzenete van az európai politikában". A brit-magyar találkozó súlyát szerinte egyértelműen növelte, hogy "az ír-brit kapcsolatoknak helyi jelentősége van". "A két héttel ezelőtti találkozón leginkább helyi ügyek (északírek, vámunió) kerültek szóba, a tegnapi egyeztetés az európai-brit kapcsolatok szempontjából sokkal meghatározóbb volt" - húzta alá.
A Nézőpont Csoport vezetője röviden kitért arra, hogy a pénteki Johnson-Orbán találkozón két kiemelten fontos terület, az energiaipar és a védelmi ipar is szóba került. Elsőként Magyarországnak a Shell-lel kötött hosszú távú gázvásárlási megállapodását említette meg. "Rosszakarói rendszeresen azzal vádolják a magyar kormányt, hogy szándékosan orosz függőséget épít ki. Ez az álláspont most teljes mértékben megcáfolódott" - magyarázta.
Az elemző szerint ez is azt mutatja, amit Orbán Viktor korábban többször is hangsúlyozott, hogy a magyar kormány külpolitikája a szuverenitásvédelemről szó. Kiemelte, hogy Magyarország az elmúlt évtizedben éppen azért épített ki alternatív gázvezetékeket, hogy Oroszországgal való jó kapcsolata ne alakuljon át egyfajta függelmi viszonnyá. "Azok, akik ma bírálják az orosz-magyar kapcsolatok pragmatizmusát, azok korábban függőséget építettek ki Oroszországgal" - utalt a 2010 előtti baloldali kormányok külpolitikájára. Mráz Ágoston Sámuel úgy látja, hogy a jobboldali kormány felállásával a két ország között meglévő függelmi viszony gyengült, és Magyarország a függetlenség irányába mozdult el.
Az elemző a pénteki megbeszélés másik fontos és előremutató elemének azt tartja, hogy a két ország hadiipari együttműködést tervez a jövőben. "Mivel ennek részletei nem kerültek nyilvánosságra, ezért ezt egyelőre egy szándéknyilatkozatnak lehet tekinteni. Azonban aki figyelte az elmúlt három év magyar kormányzati lépéseit, az láthatja, hogy az ország tudatosan fejleszti a hadiiparát, így a tervezett együttműködés jól illik a képbe" - fűzte hozzá.
A tegnapi kétoldalú megbeszélést az Európai Néppárt (EPP) szempontjából is megközelítette Mráz Ágoston Sámuel. Szerinte "nincs nagy jelentősége, de mégis finom szimbolikája" van annak, hogy az európai konzervatív pártcsaládból bő egy évtizede kilépő brit Konzervatív Párt vezetője az EPP-vel éppen most szakító Fidesz elnökével találkozott. Természetes folyamatnak tartja, hogy az Európai Néppárt balra tolódásával az európai jobboldali pártok és képviselőik keresik az együttműködést.
"Ezek a kritikák nélkülöznek mindenféle tényalapot, Orbán Viktornak nagyon nagy jelentősége van Európában" - szögezte le az elemző, akit arról kérdeztünk, hogy a pénteki találkozó fényében mennyire állja meg a helyét a hazai és nemzetközi baloldali sajtónak az a visszatérő állítása, miszerint a magyar kormányfő elszigetelődött az európai politikában.
Kiemelte, hogy már csak a "buta magyarországi propaganda" szól erről. Erre hozta fel példaként, hogy Angela Merkel utódja, Armin Laschet CDU-elnök a napokban arról beszélt, hogy Európa jövőjét csak Orbán Viktorral együtt lehet építeni.
"Az Orbán-Johnson találkozó is ezt az üzentet hordozza magában. Aki Európát nem Németország és Franciaország tengelyeként képzeli el, hanem az Európai Unió tagállamainak együttműködéseként, az pontosan tisztában van vele, hogy a magyar miniszterelnökkel és Magyarországgal együtt kell működnie" - zárta gondolatait Mráz Ágoston Sámuel.
A Nézőpont Csoport vezetője egyébként cikkünk megjelenését megelőzően a témában közzétett egy blogbejegyzést is. Ezt a linkre kattintva tudja elolvasni.
