A magyar külügyminiszter lengyel kollégájával, Zbigniew Rauval folytatott tárgyalása után arról számolt be, hogy Afganisztánban egyre romlik a helyzet, látni a jelentéseket egy polgárháború kibontakozásáról, de már az iszlamista tálib lázadók hatalomátvétele előtt is a lakosság fele humanitárius segélyen élt.
Azok a nyugat-európai nyilatkozatok, amelyek minden afgán számára meghívóként értelmezendők, Európa vonatkozásában rendkívül felelőtlenek
- fogalmazott.
Azt is mondta, a kontinens több irányból is migrációs nyomás alatt áll, már nemcsak délről, Afrika vagy a Közel-Kelet irányából, hanem keletről, Fehéroroszországon át is, és
ha ehhez még hozzáadódik egy bevándorlási hullám Afganisztánból, annak beláthatatlan következményei lesznek.
Szijjártó Péter azt mondta, hogy a magyar és a lengyel migrációs politika a józan ész talaján áll; Magyarország 2015-ben épített kerítést, Lengyelország pedig most tesz így a keleti határán.
A két kormány nem csupán beszél arról, hogy helyben kell segíteni: egy egymillió eurós program keretében magyar-lengyel együttműködésben segítséget nyújtanak jordániai kórházaknak, hogy megfelelően el tudják látni az ott tartózkodó szíriai menekülteket.
A miniszter szerint a jelenlegi nyugat-európai migrációs politika óriási fenyegetést jelent Európa számára a biztonság és az identitás, valamint most az egészségügy szempontjából is; ugyanis egy tömeges bevándorlási hullám jelentősen megnövelné a koronavírus terjedésének kockázatát.