Mi várható Németországban a választások után?

Berlin, 2021. szeptember 16. Annalena Baerbocknak, a német Zöldek társelnökének és kancellárjelöltjének, Olaf Scholznak, a Német Szociáldemokrata Párt kancellárjelöltjének és Armin Laschet észak-rajna-vesztfáliai tartományi miniszterelnöknek, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökének, a CDU-CSU pártszövetség kancellárjelöltjének választási plakátja (b-j) Berlinben 2021. szeptember 16-án. A parlamenti választásokat szeptember 26-án tartják Németországban. MTI/AP/Michael Sohn

Tegnap zajlottak a németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választások. A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kapta a legtöbb szavazatot a németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson a hétfőn kora reggel közölt hivatalos előzetes végeredmény szerint. Azonban a német politika hosszú koalíciós tárgyalások elé néz, mivel Angela Merkel távozásával egy nagyon töredezett pártrendszer alakult ki Németországban. A pártoknak egy kormánytöbbséget biztosító koalíciót kell felállítaniuk. Kiszelly Zoltánt, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatóját kérdeztük a várható koalíciós lehetőségekről és Németország jövőbeli politikájáról. A szakértő szerint sok tanulság levonható abból, hogy ha egy párt baloldalra tolódik, akkor nyilvánvaló szavazatvesztéssel jár, mint a CDU-CSU szövetség esetében.

A legfrissebb előzetes végeredmények szerint a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) a szavazatok 25,7 százalékát gyűjtötte össze, 5,2 százalékponttal erősödve a legutóbbi, 2017-es Bundestag-választáson elért, történelmi mélypontot jelentő 20,5 százalékhoz képest. A szociáldemokratáknak így 206 képviselőjük lesz a minden korábbinál nagyobb, 735 fős Bundestagban.

Annalena Baerbocknak, a német Zöldek társelnökének és kancellárjelöltjének, Olaf Scholznak, a Német Szociáldemokrata Párt kancellárjelöltjének és Armin Laschet észak-rajna-vesztfáliai tartományi miniszterelnöknek, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökének, a CDU-CSU pártszövetség kancellárjelöltjének választási plakátja (b-j) Berlinben Forrás: MTI/AP/Michael Sohn

A választásokon a második erő a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége, amely minden korábbinál gyengébben teljesítve 24,1 százalékot szerzett. Ez 8,8 százalékpontos visszaesés a 2017-es 32,9 százalékhoz képest. A 16-ból 15 tartományban működő CDU a szavazatok 18,9 százalékát gyűjtötte be, 7,9 százalékponttal gyengülve a négy évvel korábbi 26,8 százalékhoz képest. Ezzel 151 képviselőt küldhet a parlamentbe. A csak Bajorországban működő CSU 5,2 százalékot szerzett, ez egy százalékpontos visszaesés, és 45 mandátumot jelent.
A Zöldek 14,8 százalékkal a harmadik számú német politikai erő. A baloldali irányultságú ökopárt 5,8 százalékponttal jobb eredményt ért el a négy évvel korábbi 8,9 százaléknál, frakciója 118 fős lesz.

Az FDP is erősödött, a szavazatok 11,5 százalékát szerezte meg, 0,8 százalékponttal lépve előre a 2017-es 10,7 százalékról. A CDU/CSU-hoz közel álló párt frakciója 92 képviselőből áll majd.
A jobbközép CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) a négy évvel korábbi 12,6 százaléknál 2,3 százalékponttal gyengébb eredményt, 10,3 százalékot ért el. Így 83 képviselője lesz valószínűleg. A balközép SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) még inkább gyengült, a 2017-es 9,2 százaléknál 4,3 százalékponttal rosszabb eredményt, 4,9 százalékot ért el.

A párt így a parlamenti bejutás és frakcióalakítás egyik feltételeként meghatározott 5 százalékos szint alatt maradt. Viszont a másik feltételt teljesítette, nyert három egyéni körzetben, ezért ismét alakíthat képviselőcsoportot, amely kaphat úgynevezett kiegyenlítő mandátumokat. Ennek révén a három egyéni körzet - két berlini és egy lipcsei - győztese mellett még 36 képviselőt küldhet a Bundestagba.

JUST IN: Projected results for #btw21 show big gains for center-left parties and heavy losses for conservatives: pic.twitter.com/QvyqZ0tu2a

— DW News (@dwnews) September 26, 2021

Kiszelly Zoltán a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatójának értékelése szerint a CDU/CSU pártszövetség nagyon nehéz helyzetbe került Angela Merkel visszavonulásával, mivel nehéz volt ismét magára találnia a pártnak a meghatározó politikus távozásával.

Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója Forrás: Origo

Elmondása szerint a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) esetéből nyilvánvaló tanulság vonható le a jobboldali pártok számára, éspedig, hogy ha egy jobboldali bázissal rendelkező párt balra tolódik és balos politikát folytat, az szavazatvesztéssel jár.

A kampány során is Merkel erősen balra tolta a CDU-t, így ezzel magyarázható a jelentős visszaesés. A balratolódás miatt a pártszövetség 8,8 százalékponttal kevesebb szavazatot szerzett, mint a 2017-es szövetségi parlamenti választáson.

A szavazatvesztést a kereszténydemokraták időközben a kampány finisében némiképp pótolni tudták. A párt igyekezett visszaszerezni a lemorzsolódott szavazóit, akik többnyire az adócsökkentésért a liberálisokra, vagy a migrációs problémák miatt az AfD-re szavaztak. A Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója szerint a CDU/CSU pártszövetségnek bevált a szélsőballal való riogatás a kampányban, hiszen megállt a további szavazatvesztés az előzetes eredmények tükrében.

A szakértő szerint nagyon hosszú tárgyalások, egyezkedések várhatóak a kormányalakítást illetően, mivel a pártoknak egy kormánytöbbséget biztosító koalíciót kell felállítaniuk.

Ennek nem látszik még a vége, mert Angela Merkel távozásával egy nagyon töredezett pártrendszer alakult ki Németországban.

Így fordulhatott elő, hogy az előzetes váraklozások ellenére, a Die Linke szélsőbalos formáció végül nem ugrotta meg az önálló frakció alakításhoz szükséges öt százalékot, azonban mivel három egyéni körzetben jól teljesítettek, így a szélsőbalos pártnak lesznek képviselői a minden eddiginél több képviselővel rendelkező Bundestagban.

A minden eddiginél jobban teljesítő zöldek és balos alakulatok megerősödése nagyon nehézzé teszi a szakértő szerint a kormányalakítást.

Különösen azért is nehéz a várható kormánykoalíció felállítása, mivel mind a CDU-CSU kancellárjelöltje, Armin Laschet, mind a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje Olaf Scholz győzelmet hirdetett, és a két párt között kis különbség van a választási eredmények tükrében.

A szakértő értékelésében kiemelte, hogy három lehetséges koalíció várható, és erről folynak jelenleg a tárgyalások, aminek azonban még nem látni a végét.

Németországi Szövetségi Köztársaság parlamentjének az alsóháza (illusztráció) Forrás: MTI/EPA POOL/Clemens Bilan

Első lehetőségként felvázolta azt az úgynevezett Jamaica-koalíciót, ami a Kereszténydemokrata Unió-Bajor Keresztényszociális Unióból (CDU/CSU), a Német Szabaddemokrata Pártból (FDP) és a Szövetség '90/Zöldek pártokból állna.

Második valószínűsíthető koalíció az úgynevezett jelzőlámpa-koalíció (Ampelkoalition), ami a Német Szociáldemokrata Pártból (SPD), a Zöldekből, illetve a Német Szabaddemokrata Pártból (FDP) állna össze. A szakértő elmondása szerint az előzetes eredmények után tegnap a Zöldek és a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) egyeztetéseket kezdett annak érdekében, hogy a két párt javítsa a tárgyalási pozícióit a nagyobb pártokkal szemben.

A szakértő szerint körülményes tárgyalások várhatóak, mivel a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) adócsökkentéssel kampányolt, és ezt szeretné megvalósítani kormányra kerülésük esetén, elkerülve azt a helyzetet, amikor is 2013-ban kiestek a Bundestagból.

A Zöldek horizontális politikát folytatnának, mivel vétójogot szeretnének a klímaügyi, illetve migrációs miniszter személyére vonatkozóan. Ezt azonban egy kancellár sem engedheti meg, hogy a környezetvédelem vagy a migrációs politikákban megvétózhassák a döntéseit.

Kiszelly Zoltán azt valószínűsíti, hogy a két legnagyobb párt, a CDU/CSU és az SPD egymással fog megegyezni, és a 2017-es helyzethez hasonlóan, várhatóan Németországban egy ismételt nagykoalíció állhat fel.

A Zöldeknek és a Német Szabaddemokrata Pártnak (FDP) túl radikális követeléseik vannak, így a két nagyobb pártnak inkább előnyére válna a nagykoalíció, mivel sem az adók, sem a szakpolitikai vétóból nem igazán engedne a két nagyobb párt.

A Zöldek kormányra kerülése esetén a szakértő szerint egy ideológiailag vezérelt kormányzást láthatnánk, ami nagyban veszélyeztetné a német ipart.

Kormányra kerülésük esetén a Zöldek LMBTQ-kérdésben jobban fellépnének Magyarország esetében is, mivel ebben az esetben erősebb lenne az ideológiai alapú éleződés. A Zöldek tovább folytatnák a nehezen megvalósítható klímasemlegességet és az atomenergia-ellenességet is, ami náluk nem egy szakpolitikai, hanem egy ideológiai kérdés.

Ebben az esetben a Zöldek radikális klímapolitikájának megvalósulása esetén újabb német gyárak települnének más országokba, ami rengeteg munkahely megszűnésével járna, amit egyik másik párt sem vállalna be a jelenlegi helyzetben.

A szakértő ezért valószínűsíti 2017-hez hasonlóan a CDU-CSU és az SPD közötti nagykoalíció felállásának a lehetőségét, ami ideológiailag kevésbé vezérelt szövetség. Ez a koalíció folytatná Angela Merkel örökségét és a pragmatikus gazdaságpolitikát.

Kiszelly kiemelte, hogy Olaf Scholz az SPD-n belül kimondottan jobboldali, így a szokásos politikai elítélő nyilatkozatok mellett folytatódna Németország gazdasági együttműködése Kínával és Oroszországgal a német gazdasági érdekek képviselete mellett. Megjegyezte, hogy Scholz alkancellárként és pénzügyminiszterként lobbizott Washingtonban az Északi Áramlat 2 megépítéséért is, így nem igazán várható áttörő fordulat Németországot illetően.