– Amikor sötétségben éltünk, fényt hozott nekünk – mondta az elhunytról Justin Welby, Canterbury érseke, az anglikán egyház legfőbb vallási méltósága a gyászmisén vetített videóüzenetében, hangsúlyozva: "olyan őt nekem dicsérni, mint amikor egy kisegér felmagasztal egy óriás elefántot"
– Dél-Afrika szivárványszínű társadalma toronymagasan kimagasló vezetőket és rendkívüli példaképeket adott a világnak Nelson Mandela elnökkel és Desmond Tutu érsekkel együtt. (...)
Számos Nobel-díjas fénye idővel lassan elhalványult, de Tutu érsek fénye egyre erősebbé vált
– fogalmazott Welby.
Desmond Tutut az 1960-as években szentelték anglikán pappá;
1984-ben ítélték neki a Nobel-békedíjat a dél-afrikai apartheid rendszerrel szembeni erőszakmentes ellenállásáért.
Később őt nevezték ki Fokváros első fekete érsekévé.
Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök gyászbeszédében azt emelte ki, hogy "Desmond Tutu érsek erkölcsi iránytűnk és nemzeti lelkiismeretünk volt". "Még a demokrácia beköszönte után sem habozott felhívni a figyelmet - gyakran akár harsányan - a demokratikus állam vezetőinek hiányosságaira" - fűzte hozzá.
Az államfő egy összehajtott nemzeti lobogót adott át az elhunyt özvegyének, Leah Tutunak, aki kerekesszékben vett részt a gyászmisén.
Az 1200 fő befogadására alkalmas Szent György-katedrálisba a koronavírus miatt elrendelt korlátozások következtében csak száz gyászolót engedtek be.
Jelen volt Tutu érsek két lánya, Mpho és Nontombi Tutu, mindketten az anglikán egyház lelkészei, Mary Robinson korábbi ír köztársasági elnök, valamint Graca Machel, két néhai afrikai politikai vezető, Samora Machel mozambiki és Nelson Mandela dél-afrikai elnök özvegye.
Desmond Tutut saját kérésére a legegyszerűbb és legolcsóbb fenyőfakoporsóban ravatalozták fel,
majd - szintén a végakaratának megfelelően - holttestét a katedrális harangjainak zúgása közepette elhamvasztották, földi maradványait a székesegyház kriptájában helyezték örök nyugalomra.