Megkezdődött Párizsban az iszlamisták pere, akik öt évvel ezelőtt kegyetlenül meggyilkoltak egy papot

Megkezdődött hétfőn a párizsi különleges esküdtszéken a per az öt évvel ezelőtt a normandiai Rouen melletti Saint-Étienne-du-Rouvray templomában kegyetlenül meggyilkolt francia katolikus pap ügyében.

A vádlottak padján a rendőrség által a helyszínen megölt két dzsihadista három közeli ismerőse foglal helyet, valamennyien tagadják az ellenük felhozott vádakat. Egy negyedik férfi, a feltételezett felbujtó is vádlottnak számít, bár ő feltételezhetően 2017 februárjában, 30 évesen meghalt az iraki Moszulban egy bombázásban.

A 85 éves Jacques Hamelt 2016. július 26-án két 19 éves férfi kegyetlen módon, torkát átvágva ölte meg, miután túszokat ejtve berontottak a reggeli misére Saint-Étienne-du-Rouvray katolikus templomában.

A támadásban a 86 éves sekrestyés, Guy Coponet súlyosan megsérült.

A helyi születésű Adel Kermiche és Abdel-Malik Petitjean az Iszlám Állam dzsihadista szervezet nevében követték el a merényletet, a rendőrség a helyszínen megölte a két iszlamistát.

Ez volt az első olyan terrortámadás Európában, amikor egy katolikus papot a templomában öltek meg. A gyilkosságot 12 nappal a 86 áldozatot követelő nizzai kamionos iszlamista támadás után követték el.

A két dzsihadista három ismerősét, Jean-Philippe Jean Louis-t, Farid Khelilt és Yassine Sebaihiát terrorista bűnszövetkezet működtetésével vádolják. A vád szerint tudtak arról, hogy merénylet készül, osztották a két gyilkos nézeteit, illetve megpróbáltak eljutni Szíriába, hogy csatlakozzanak az iszlamista harcokhoz. A negyedik vádlott, Rachid Kassim 2012-ben távozott Franciaországból, hogy csatlakozzon az Irakban és Szíriában harcoló Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezethez. A férfi számtalanszor buzdította gyilkosságra követőit egy titkosított felületen, mielőtt 2017-ben a bombázásban meghalt.

A vádlottak harminc év szabadságvesztéssel sújthatók. A per egy hónapig tart.

Ferenc pápa 2016 októberében elfogadta a lefejezett francia atya, Jacques Hamel boldoggá avatási folyamatának felgyorsítását. A boldoggá avatáshoz mindazonáltal egy, az illetőnek tulajdonított csoda is szükséges. Ettől azonban Hamel atya esetében eltekintenek, miután - ahogy azt Ferenc pápa is hangsúlyozta - ő az egyház vértanúja, és ez egyértelműen kijelöli helyét Isten mellett a mennyországban. Szentté avatásához ugyanakkor mindenképpen szükség lesz majd egy neki tulajdonítható csoda felmutatására.