Ahogy arról az Origo is beszámolt, Orbán Viktor tegnap videóüzenetben beszélt a brüsszeli diplomáciai nagyüzemről, a NATO- és EU-csúcstalálkozókon képviselendő magyar álláspontról.
Meg kell előznünk, hogy belesodorjanak bennünket egy háborús konfliktusba, nemet kell mondani azokra a javaslatokra, amelyek légi háborút eredményeznének Oroszországgal, meg kell akadályozni azokat a javaslatokat, amelyek az orosz agresszióval szembeni szankciókat ki akarják terjeszteni az energiaszektorra, és így nehéz, talán lehetetlen helyzetbe is sodornák Magyarországot
– sorolta a miniszterelnök.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ugyancsak részt vesz a NATO-csúcson. A magyar diplomácia vezetője csütörtöki doorstep nyilatkozatában megerősítette, hogy a NATO jelenlegi hivatalos álláspontja az Ukrajnában zajló háborúról teljes mértékben egybeesik a magyar nemzeti érdekkel:
a szövetség korábban világossá tette, hogy nem részese a konfliktusnak, és mindent meg kell tenni azért, hogy a háború ne terjedjen túl Ukrajna határain.
Ez Magyarországnak is elemi érdeke – húzta alá a miniszter, aki szerint fontos, hogy a NATO jelenleg érvényes álláspontja és pozíciója érvényben maradjon a csütörtöki találkozót követően is.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a találkozóra érkezve ismertette is a hivatalos álláspontot, mint mondta,
a szövetség minden tőle telhetőt megtesz Ukrajna támogatására, de felelőssége az is, hogy a háború ne terjedjen az ukrán határon túlra, és ne váljék konfliktussá a NATO és Oroszország között.
Szerinte ennek értelmében tiszta sor, hogy
sem légi, sem szárazföldi csapatokat nem küldenek Ukrajnába.
A lengyel és balti javaslatról, ami repüléstilalmi zóna bevezetését szorgalmazza az ország felett, kritikusan elmondta:
ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a NATO-nak erőteljesen támadnia kellene az orosz légvédelmi rendszereket, s le kellene lőnie orosz katonai repülőket.
A norvég diplomata egyúttal megerősítette, hogy új harccsoportokat telepítenének Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába, hogy megerősítsék a szövetség keleti régiójának védelmét.
Stoltenberg doorstep nyilatkozatában egyelőre nem tette hivatalossá, hogy a háború nyomán meghosszabbítaná hamarosan lejáró főtitkári mandátumát, és további egy évig maradna a katonai szövetség vezetője.
Utóbbi lehetőségéről a szövetség név nélkül nyilatkozó diplomatái számoltak be a brüsszeli sajtónak.
Írtunk arról, hogy korábban Olaf Scholz német kancellár, Joe Biden amerikai elnök és Emmanuel Macron francia elnök is a légtérzár, valamint az ugyancsak lengyelek szorgalmazta szárazföldi békefenntartó misszió ellen emelt szót.
Percről percre tudósításunk itt olvasható.