A brit energetikai cégek a következő tizenkét hónapban további 25 százalékos különadót fognak fizetni, aminek köszönhetően akár öt milliárd fontot tud beszedni az állam.
A szektort érintő különadó ötletét – amelyet a konzervatív brit pénzügyminiszter „pragmatikusnak" nevezett – az ellenzéki pártok, a Munkáspárt, a Liberális Demokraták és a Skót Nemzeti Párt is támogatta.
A különadó (windfall tax) lényege, hogy azokat a cégeket célozza meg, amelyek olyan váratlan, számukra kedvező eseményben részesültek, amelyért nem voltak felelősek. Jelenleg az energetikai cégek sokkal több pénzt kapnak az olaj- és gázkitermelésért, mint tavaly, részben azért, mert a világjárványból való kilábalás miatt megnőtt a kereslet, részben pedig azért, mert Oroszország ukrajnai inváziója miatt ellátási gondok merültek fel a világban.
Az ilyen adó kivetésére irányuló felhívások akkor erősödtek fel, amikor a BP és a Shell vállalat is nagy nyereségnövekedésről számolt be annak következtében, hogy az olaj és a gáz világpiaci ára megugrott.
A BP több mint kétszeres nyereséget tudott felmutatni 2022 első három hónapjában az előző év azonos időszakához képest, míg a Shell profitja megháromszorozódott.
A nagy olaj- és gázipari vállalatok nyereség utáni adózása az Egyesült Királyságban az utóbbi években nagyon alacsony volt, amit azzal értek el, hogy olyan beruházásokba fektettek be, mint például az északi-tengeri olajfúró platformok leszerelése, amivel csökkentették a nyereségüket. Az új adó fontos jellemzője, hogy a vállalatok a korábbi befektetéseikkel, veszteségeikkel nem tudják majd csökkenteni a rájuk kivetett adó összegét.
A BP 18 milliárd fontnyi energetikai beruházást tervez az Egyesült Királyságban 2030-ig. Arra a kérdésre, hogy egy különadó bevezetése hogyan vetné vissza a beruházásokat, a cég vezérigazgatója május elején azt válaszolta, nem lenne kihatással azokra.