A finn kutatás szerint Oroszország energiakivitelből származó bevételei jelentős mértékben, 60 százalékkal nőttek a tavalyi értékhez képest. Ez nem meglepő, hiszen az orosz olaj, miután Nyugatról kitiltották, hamar új piacokat talált magának, méghozzá Ázsiában.
Németországot mint az orosz energia legnagyobb importőrét Kína váltotta fel, míg az orosz olaj egyik legdinamikusabban növekvő piacaként India tűnt fel, amely a háború kitörése óta ötszörösére növelte az Oroszországból érkező olajimportját.
Annak, hogy az orosz energiahordozókat miért lehet máshol eladni, egyszerű a magyarázata:
az orosz uráli típusú olaj hordónkénti ára 30 dollár körül alakul, míg az északi-tengeri Brent típusú olaj ennek akár négyszeresébe is kerülhet a nemzetközi piacokon.
Vagyis míg a nyugati országok lemondtak az olcsó orosz olajról, az ázsiai országok kapva kapnak a lehetőségen, hogy felvásárolják ezeket a készleteket.
Egyre egyértelműbbé válik tehát, hogy az Oroszország elleni szankciós politika teljes tévút: az orosz bevételeket nem csökkenti, Európának azonban egekbe emelkedett energiaárakkal kell szembenéznie.