Ernst megerősítette, hogy Belgiumban a közeljövőben ugyan nem várhatók hatalmas áramszünetek, de a helyzet ettől még egyáltalán nem megnyugtató. Ennek oka pedig az, hogy a fosszilis energiahordozók általános hiánya, így a kereslet-kínálat egészséges arányának a felborulása miatt a keresletet mesterségesen szabályozó árak annyira elszabadultak, hogy a fizetésképtelenné váló belgák egyszerűen nem fognak tudni energiát – fűtőanyagot, elektromos áramot – fogyasztani. A koronavírus-járvány előtt a földgáz ára megawattóránként 16-18 euró között mozgott, napjainkban ugyanez már 130 euróba kerül.
Azaz az áremelkedés mértéke már most 700 százalékos, és még nem érte el a tetőpontját.
Az állami ártámogatás jelentőségét firtató kérdésre a szakértő elmondta, hogy ha a piacon tíz banán kapató, de a fogyasztók tizenkettőt szeretnének megvásárolni, akkor az állam hiába támogatja az aranyáron elérhető tíz banán megvásárlását, a vásárlók a szubvencióval is csak tíz alig fellelhető banánon osztozkodhatnak.
Ernst emlékeztetett, hogy
előrejelzések szerint Németország gáztartalékai 2023 februárjára kiürülnek.
Ezért Németország már nincs abban a helyzetben, hogy a klímáért aggódjon, ott a gazdasági összeomlás és a kezelhetetlen társadalmi feszültségek megelőzése a cél. Németország ezért döntött úgy – Hollandiához, Ausztriához és Franciaországhoz hasonlóan –, hogy újra beindítja a szén alapú villamos energia termelését, amellyel tíz atomreaktor teljesítményének megfelelő villamos energiához juthat.