A 43 éves Ronald Dion DeSantis, közismert nevén Ron DeSantis az Amerikai Egyesült Államok egyik legmeghatározóbb jobboldali politikusa. DeSantist mind a vele szimpatizáló konzervatív, mind a személyét keményen támadó demokrataközeli sajtó is Donald Trump volt államfő híveként tartja számon, lehetséges republikánus elnökjelölt-aspiránsként jellemezve őt.
Az Egyesült Államok egyik legkarakteresebb jobboldali politikusa eredeti szakmáját tekintve ügyvéd, aki olyan neves felsőoktatási intézményekben tanult, mint a Harvard és a Yale Egyetemek. Később az amerikai haditengerészetnél szolgált, egy ideig Irakban, a háború alatt. Veterán katonaként belépett a politikába, 2013 januárja és 2018 szeptembere között szülőföldjét, Florida államot képviselte a washingtoni szövetségi kongresszusban. Ezt követően megválasztották Florida kormányzójává, e tisztségét 2019 januárja óta tölti be.
DeSantis kormányzóként következetesen ellenáll a Demokrata Párttal összefonódott globális nagyvállalatok által sulykolt radikális baloldali ideológiák térhódításának, legyen szó a „progresszív" woke mozgalomról, a BLM-ről, vagy a gender- és az azzal összefüggő transzlobbiról. Emellett
konzervatív politikusként kiáll a szólás- és véleménynyilvánítási szabadság mint hagyományos amerikai értékek mellett, amelyeket a demokrataközeli nagy tech cégek igyekeznek korlátozni.
DeSantis kezdeményezésére konkrét törvények születtek Floridában az említett témák kapcsán. Az első ilyen a 2021 tavaszán elfogadott SB 70720-es számú törvény volt, amit a köznyelvben Big Tech Act-nak neveztek. A törvényt nem titkoltan amiatt fogadták el, hogy a nagy tech cégek (Facebook, Twitter, YouTube)
tavaly januárban törölték Donald Trump volt elnököt a felületükről, illetve már ezt megelőzően, a kampány során korlátozták a tevékenységét.
Ahogy arról az Origo tavaly májusban beszámolt, a Big Tech Act legfontosabb alapeleme, hogy megtiltja a már regnáló vagy a 2022. évi kongresszusi választásokon induló floridai politikusok törlését a közösségi médiából.
A TÖRVÉNY FELHATALMAZZA A FLORIDAI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGOT, HOGY BÜNTETÉST SZABJON KI A TECH VÁLLALATOKRA, HA EZT MEGSÉRTIK: A BÜNTETÉS MÉRTÉKE AKÁR NAPI 250 EZER DOLLÁR IS LEHET, HA ÁLLAMI SZINTŰ POLITIKUSRÓL, ILLETVE AKÁR NAPI 25 EZER DOLLÁR, HA ÖNKORMÁNYZATI SZINTŰ POLITIKUSRÓL VAN SZÓ.
De a floridai törvényhozók még ennél is tovább mentek, és azt is előírják, hogy a Facebook és a Twitter nem moderálhatja kényére-kedvére a különböző politikai véleményeket, még akkor sem, ha azok nem politikusoktól, hanem hétköznapi polgároktól származnak. Ennek megfelelően
a törvény lehetőséget ad az embereknek a vállalatok könnyebb beperlésére, ha úgy érzik, hogy a közösségi oldal indokolatlanul, pusztán politikai véleményük miatt törölte a tartalmaikat, vagy tiltotta ki őket.
A Big Tech Act továbbá a közösségi médiát használó újságíróknak is nagyobb védelmet biztosít.
Ron DeSantis kormányzó a törvény aláírását a következőképpen indokolta:
Az egész Egyesült Államokban azt látjuk, hogy a baloldali média és a nagyvállalatok megpróbálják elhallgattatni, elijeszteni és eltörölni a velük egyet nem értő hangokat. Most az SB 7072-es törvény beiktatásával Florida visszaveszi a virtuális közterületet, ahol az információk és gondolatok szabadon folyhatnak.
Az érintett nagy tech cégek a Facebooktól a Google-on át természetesen keményen támadták.
A republikánus kormányzó tevékenysége elsősorban azért került a baloldal célkeresztjébe, mert idén márciusban az ő kezdeményezésére egy gyermekvédelmi törvényt fogadott el Florida szenátusa, ami ellen tiltakozott a teljes baloldali elit Hollywoodtól a nagyvállalati szférán át egészen a Fehér Házig.
DeSantis 2022. március 28-án írta alá az óriási sajtóvisszhangot kiváltó, a „Szülői Jogok az Oktatásban" („Parental Rights in Education") elnevezésű gyermekvédelmi törvényt. Mind a törvény támogatói, mind a bírálói egyetértenek abban, hogy a Parental Rights in Educationt a magyar gyermekvédelmi törvények inspirálták.
Ahogy azt az Origo is megírta,
A JOGSZABÁLY MEGTILTJA AZ ÁLLAMI ISKOLÁK TANÁRAINAK, HOGY „A SZEXUÁLIS IRÁNYULTSÁGGAL ÉS A NEMI IDENTITÁSTUDATTAL KAPCSOLATOS TANANYAGOT" OKTASSANAK AZ ALSÓ TAGOZATOS DIÁKOKNAK, ILLETVE A PEDAGÓGUSOK EGYIK ÉVFOLYAMON SEM OKTATHATNAK OLYAN TÉMÁKAT, AMELYEK NEM A TANULÓK „ÉLETKORÁNAK VAGY FEJLŐDÉSÉNEK MEGFELELŐEK".
A július elsején életbe lépett törvény ezenkívül megtiltja az iskoláknak, hogy a gyermekkel kapcsolatos információkat tartsanak vissza a szülőktől.
DeSantis az aláírási ceremónián a „Gyermekek védelme" és „Szülők támogatása" feliratú pódium mögött állva azt mondta:
MÁR LÁTOTT „TANANYAGOKAT A SZEXUALITÁSRÓL ÉS A WOKE GENDER IDEOLÓGIÁJÁRÓL", VALAMINT OLYAN KÖNYVTÁRAKAT IS, AMELYEK „EGYÉRTELMŰEN HELYTELEN, PORNOGRÁF ANYAGOKAT TARTALMAZNAK NAGYON FIATAL GYEREKEK SZÁMÁRA".
Az amerikai és a nemzetközi baloldali média, az LMBTQ-lobbiszervezetek, egyes hollywoodi színészek, valamint a Fehér Ház is „gyűlöletkeltőnek és diszkriminatívnak" minősítette a törvényt. A baloldal a jogszabályt a „Ne mondd, hogy meleg" (Don't say gay) jelzővel illeti még mindig, dacára annak, hogy a törvény szövegében egyáltalán nem szerepel a „meleg" vagy a „homoszexuális" szó, és természetesen nem is tiltja az, hogy a tanárok kimondják e kifejezéseket.
A március végi Oscar-díjátadó gálán több baloldali színész azzal próbált tiltakozni a floridai gyermekvédelmi törvény ellen, hogy egymás után többször kimondta a „meleg" szót. Ron DeSantis erre az akcióra úgy reagált:
ha olyan emberek szállnak szembe velünk a szülői jogok miatt, akik korábban a degenerált Harvey Weinsteint példaképnek és hősnek tekintették, akkor ezt kitüntetésnek veszem.
Köztudott, hogy Harvey Weinsteint, Hollywood egykori egyik legbefolyásosabb filmproducerét 23 évnyi börtönbüntetésre ítélték 2020-ban, miután számos alkalmazottja és sok színésznő vádolta meg szexuális visszaéléssel, zaklatással, egy színésznő pedig szexuális erőszakkal is.
A szülői jogokról szóló gyermekvédelmi törvény ellen a leghangosabban a Disney amerikai központú cégóriás tiltakozott.
A Disney kontra Florida állam konfliktust a Mandiner foglalta össze. Az óriásvállalat Floridában 2022 elejéig nem csupán a Demokrata Párttal, hanem a republikánusokkal is jó viszonyt ápolt, emögött vélhetően pragmatikus okok álltak, hiszen az államot 1999 óta republikánus kormányzók vezetik.
A floridai Orlando városa melletti Walt Disney World komplexumot üzemeltető The Walt Disney Company vezérigazgatója, Bob Chapek márciusban támadást intézett Ron DeSantis ellen.
Bob Chapek a gyermekvédelmi törvényt aláírása után leállította a floridai kampányok finanszírozását – helyette pedig előállt azzal, hogy a továbbiakban a törvény eltörléséért fog küzdeni.
Az nem teljesen világos, hogy a vezérigazgatót miért foglalkoztatja ennyire Florida gyermekvédelmi törvénye.
DeSantis kormányzó nem maradt a Disney adósa:
április 22-én aláírta az SB 4-C törvényt, amivel 2023. júniusi hatállyal feloszlatta a Reedy Creek fejlesztési kerületet – azt az Orange és Osceola megye határán fekvő, 101 négyzet-kilométeres „államot az államban", amelyen a Disney gyakorlatilag önmagát igazgatja és adóztatja.
Egész pontosan nem a Reedy Creeket oszlatta fel, hanem minden 1968 novembere – tehát Florida alkotmányának elfogadása – előtt létrejött különleges fejlesztési kerületet, de ilyenből csak egy van, a Disney-é – tehát egyértelmű, hogy ez a törvény az óriásvállalat ellen irányult. E furcsa képződmény 1967-ben jött létre, hogy lehetővé tegye a Disney egyedülálló floridai birodalmának működését – az óriási területen ugyanis négy hatalmas szárazföldi és két vízi vidámpark üzemel 75 ezer alkalmazottal, 18 szálloda 24 ezer szobájával, éttermekkel, illetve bevásárlónegyeddel. E hatalmas, évente ötvenmillió látogatót és ötmilliárd dolláros adóbevételt generáló komplexum 215 kilométeres úthálózatának fenntartását, tűzvédelmét, rendvédelmét, áramellátását, vízellátását és víztisztítását a Disney maga látja el Reedy Creeken keresztül a saját magától beszedett évi 105 millió dollárnyi adóból.
Ilyen jellegű privilégiumok mellett sokkal könnyebb a Disney World extravagáns építkezéseinek engedélyeztetése is – sőt bizonyos infrastrukturális beruházások finanszírozásához Reedy Creek bocsátott ki kötvényt eddig körülbelül egymilliárd dollár értékben, így nem kellett a vállalatnak meggyőznie a megyéket arról, hogy adósodjanak el a kedvéért.
Bár a Reedy Creeknek a Disney magasabb ingatlanadót fizet, mint az Floridában egyébként szabályos lenne, az óriáscég így is dollármilliókat spórol a közszolgáltatások és az építési engedélyek közvetlen menedzsmentjén – ennek végét jelentette DeSantis törvénye.
Ha a Disney harcolni akar, rossz fickót nézett ki magának. Nem fogom engedni, hogy egy Kaliforniában székelő woke cég vezesse az államunkat
– írta a kormányzó közösségi oldalán. Ebbéli álláspontját már tavaly júniusban is közölte, amikor egy beszédében úgy fogalmazott,
ha egy vagy az ilyen cégek közül, ha woke vezérigazgató vagy, és szeretnél beleszólni a törvényhozásunkba, nézd, ez egy szabad ország. De értsd meg, hogy ha így teszel, vissza fogok ütni.
Egy másik indoka a törvény elfogadásának az volt, hogy „az állam az államban" konstrukció a republikánus vezetés szerint alkotmányellenes.
Mivel a törvény csak 2023 júniusától lép életbe, így még elképzelhető megegyezés az állam és a Disney között.
A Mandiner szemléjéből kiderül, hogy idén tavasszal egy másik, nagy visszhangot kiváltó törvényt is elfogadott Florida szenátusa, ismét DeSantis nyomására.
A jogszabállyal az állami vezetés kivezetni szándékozik a kritikai fajelméletet az osztálytermekből és a munkahelyekről.
A jogszabály hivatalos neve „Stop Wrongs Against Our Kids and Employees Act", vagyis „A munkavállalókra és a gyerekekre nézve hátrányos (tevékenységek) megfékezését célzó törvény", de a közvélemény jobbról is, balról is csak „Stop Woke-törvénynek" nevezi azt.
A radikális baloldali körökben népszerű, sokak által fehérellenes rasszizmussal vádolt kritikai fajelmélet lényege, hogy a fehérek valójában eredendően bűnösök, létükből adódóan rasszisták.
A Stop Woke elfogadása előtt DeSantis a következőképpen nyilatkozott:
Nem hagyjuk, hogy a floridai adófizetők pénzét arra költsék, hogy gyerekeinket egymás és az országunk gyűlöletére tanítsák. Felelősséget érzünk továbbá annak kapcsán is, hogy biztosítsuk: a szülők igenis megfelelő módon gyakorolhatják jogaikat, amikor az állami sztenderdek kikényszerítéséről van szó. Végül, meg kell védenünk a floridai dolgozókat azzal az ellenséges munkakörnyezettel szemben, amelyet a nagyvállalatok teremtettek meg, s amely vonatkozásában a dolgozók a kritikai fajelmélettel összefüggő tréningeknek, indoktrinációnak kényszerülnek alávetni magukat.
A Stop Woke a kritikai fajelméletet szó szerint ugyan nem említi, de a jogszabály címzettjei jellemzően olyan munkáltatók, amelyek munkahelyi kultúrájában ez a (radikális) baloldali ideológia és a rasszizmus valamilyen formában valóban megjelenik. A törvény úgy fogalmaz, hogy érintett minden olyan céges tréning vagy továbbképzés, amelynek során a munkavállalók arról szerezhetnek ismereteket, hogy „egy személy morális karaktere vagy státusza annak függvényében válhat privilegizálttá vagy elnyomottá, hogy az illető milyen fajhoz, bőrszínhez, nemhez vagy nemzetiséghez tartozik".
A törvény előírja továbbá, hogy az oktatási intézmények milyen módon oktathatnak a fajokról, az előjogokról, az elnyomásról, illetve Amerika alapításáról.
A Stop Woke-kal az 1619 Project nevű radikális baloldali oktatási kezdeményezés áll szemben, amelyről az Origo 2020 júliusában írt részletesen. Ennek lényege a következő: a sokak által demokrataközelinek tartott New York Times egyik (részben) afroamerikai újságírója, Nikole Hannah-Jones 2019-ben megjelent, 1619 Project nevű esszésorozatában arra tett kísérletet, hogy a radikális baloldali narratívának megfelelően újradefiniálja az Egyesült Államok történelmét, hamisan azt a látszatot keltve, mintha Amerika történelme 1619-cel, az első fekete rabszolgáknak Virginia brit gyarmatra való behurcolásával kezdődött volna.
A történelemhamisító narratívát természetesen felkarolta a Demokrata Párt radikális baloldali szárnya, a nemzetközi baloldali média, számos multinacionális vállalat, egyre több oktatási intézmény, a republikánusok viszont tiltakoztak ellene. A tiltakozás jogi formát eddig a DeSantis kezdeményezésére elfogadott Stop Woke-törvény keretében öltött.