Az orosz gázellátástól nagyban függő nyugati társadalom hideg tél elé néz,
kormányaik pedig már nem is titkolják, hogy a lakosságnak akár olyan körülményekre is fel kell készülnie, amilyenekre talán a világháborúk óta nem volt példa.
Az elszabaduló energiaárak után úgy tűnik, sokkal égetőbb probléma került előtérbe, mégpedig az:
lesz-e egyáltalán elég energia?
Az Európai Unió tagállamainak energiaügyekért felelős miniszterei ezért a hét elején elfogadták azt a gázmegtakarítási javaslatot, amelynek értelmében a tagországok kötelezettséget vállalnak arra, hogy augusztus 1. és 2023. március 31. között 15 százalékkal csökkentik a gázfelhasználást, annak érdekében, hogy megelőzzék az energiaválságot.
A javaslattal kapcsolatban Magyarország – egyedüli tagállamként – nemmel szavazott, egyúttal a szerződéses gázmennyiségen felül további 700 millió köbméter orosz gázra jelentett be igényt Moszkvában.
Úgy tűnik tehát, hogy Magyarországon nem állhat elő gázhiány, azonban Európa nyugati felében már megkezdődtek a megszorító intézkedések.
Németországban nem kecsegtet semmi jóval Robert Habeck szövetségi gazdasági miniszter, aki szerint „a helyzet súlyos, itt az ideje, hogy ezt mindenki megértse". A szász-anhalti Bad Lauchstädt energiaparkban tett látogatása során Habeck egyenesen úgy fogalmazott:
Németország „minden idők legnagyobb energiaválságának" kellős közepén van.
Nemrég látott napvilágot a hír, hogy a németországi Hannover vezetése a gázhiány miatt máris elzárta a melegvizet a középületekben, az uszodákban, a sportcsarnokokban és az edzőtermekben. Az energiatakarákosság érdekében hamarosan a köztereken lévő szökőkutakat is leállítják, a nagyobb épületeken – mint például a városháza vagy a múzeumok – pedig nem lesz éjszakai kivilágítás.
A német gazdasági és energetikai szakemberek energiatakarékossági potenciált látnak már abban is,
ha egyes munkahelyek egyszerűen az otthonaikban dolgoztatják a munkavállalóikat.
A pánikjavaslat szerint azzal ugyanis, hogy home office-ba kényszerítik a munkavállalókat, sokat (számítások szerint 5%-ot) megtakarítanak az irodák fűtés- és egyéb energiaköltségein. Hogy ezzel a munkavállaló költségei viszont nőnek, már kevésbé zavarja őket. Claudia Kemfert közgazdász a Funke Mediengruppe lapjainak arra is kitért: a munkáltató az útiköltségeken is spórolhat ilyen formán.
A német szövetségi gazdasági minisztérium is bemutatta az irodákra vonatkozó elképzeléseit, és egyetért azzal, hogy a munkaadókkal és a munkavállalókkal konzultálva ki kell terjeszteni a home office-lehetőségeket.
München polgármestere is válságintézkedéseket jelentett be. A hivatali alkalmazottak biztosan fázni fognak irodáikban, a fűtést ugyanis 19 fokra csavarják le, a folyosókat és a keveset használt helyiségeket pedig egyáltalán nem fogják fűteni a városban.
A munkatársak felháborodását megelőzendő, előzetesen érzékenyíteni fogják őket az energiatakarékossággal kapcsolatban, egy tájékoztató kampány keretében.
A történelmi épületek világítását és a szökőkutakat lekapcsolják, tanítás nélküli napokon pedig elzárják az iskolák melegvízellátását. A müncheni közlekedési lámpák közel felét kikapcsolják a forgalmi csúcsidőn kívül.
Az energiaválság megváltoztatja Nürnberg városképét, ahol már le is lekapcsolták számos történelmi épület, műemlék éjszakai világítását. A város négy fedett uszodája közül hármat szeptemberig bezártak, a kültéri medencék pedig medencefűtés nélkül működnek.
Augsburgban is kikapcsolják a közlekedési lámpákat, az uszodák medencéinek vízhőfokát alacsonyabbra állítják és lecsavarják a fűtést a közhivatalokban.
Sőt:
a városi krematóriumok kemencéinek hőmérsékletét is 750 fokra csökkentik, habár ezzel kapcsolatban még várják a hatóság engedélyét is.
A hideg német télben lehetőséget lát viszont Görögország, amelynek turisztikai minisztere arra biztatja a németeket:
ne fagyjanak meg az otthonaikban, ehelyett utazzanak Görögországba, ahol nincs szükség fűtésre.
Kréta szigete alkalmas arra, „hogy túléljen egy válságos telet. Egyetlen német sem fog megfagyni Görögországban" – biztat a sziget polgármestere.
Nem csak a németeknél, de a szomszédos Ausztriában is terjedőben van a „Krisenwinter", azaz a válságtél kifejezés használata. Linzben, Felső-Ausztria fővárosában előzetes óvintézkedéseket tesznek a téli időjárásra vonatkozóan: a tervek szerint a város múzeumaiban, közösségi házaiban és közigazgatási épületeiben 20 fokra mérséklik a fűtést, ugyanerre sor kerülhet később az óvodákban és az idősotthonokban – de ezeken a helyeken „csak” a második lépésben. 23 órakor lekapcsolják továbbá a fényeket a hidakon, a templomokon, a koncerttermekben és a parkokban.
De felkészültek a hálózatüzemeltetők és a szupermarketek is az áramszünetekre – amelyek egyenes következményei a gázellátási hiánynak –, illetve az osztrák fegyveres erők is válságforgatókönyveket és tüntetések elleni bevetést gyakorolnak.
Az ausztriai Spar áruházlánc vizsgálja azokat a terveket, amelyek szerint
áramszünet esetén alacsony összegért élelmiszert osztana a vásárlóknak,
az alkalmazottak számára pedig biztonsági szabályzatot adott ki arra vonatkozóan, hogyan kell viselkedniük fosztogatás, betörés és rablás esetén. Az egyik javaslat például, hogy próbálják meg elkerülni az ökölharcot...
Az osztrák fegyveres erők pedig nemrég Stájerországban gyakorolták „terrorforgatókönyvet". Az alapszituáció az volt, hogy
egy békés tüntetés erőszakossá fajul és terroristák azt támadásra használják fel.
Az orosz lapok eközben arról cikkeznek, hogy
Európa a szankciókkal „szuperfegyvert" adott Oroszország kezébe, önmaga ellen.