Az 1990-es évek elején Nagy-Britannia gazdasága több ok miatt gyengélkedett. A ma is jól ismert magas infláció és ezzel kéz a kézben járó munkanélküliség negatív hatásait csak tetézte a lelassult gazdasági teljesítmény. Európa többi részén eközben az európai közös fizetőeszköz, az euró bevezetésén dolgoztak, melynek egyik feltétele az európai árfolyam-mechanizmus (ERM) volt.
Az ERM biztosította, hogy a valutaárfolyamok mozgástere egy viszonylag szűk sávban maradjon és ennek köszönhetően bevezetésre kerüljön az euró. A szigetország csatlakozása ehhez a rendszerhez előnyösnek tűnt, mert a brit valuta stabilitása mellett az infláció csökkenését is elő tudta volna segíteni.
Az ERM rendszerhez történő 1990-es csatlakozáshoz azonban szigorú feltételeket kellett teljesíteni Nagy-Britanniának, többek között szükséges volt a font értékének a rögzítése a német márkához.
Hiába volt a briteknél 10% az inflációmértéke, túlárazták saját valutájukat, amiből következett a tarthatatlan árfolyamsáv a stabilan alacsony 3%-os német infláció miatt.
Soros György és más devizaspekulánsok arra vártak, hogy a felértékelt font nem tudja tartani az árfolyamot es a Bank of England közbelépésére lesz szükség.
Persze Sorosék rendesen bele is nyúltak a pénzpiacokba, nem bíztak semmit a véletlenre. Elkezdték gyorsítani a számukra kedvező folyamatokat. Többek között a fontban felvett kölcsönök átváltása német márkára, majd fonteladás a piacokon és ezzel egyidőben márka vásárlása volt az egyik módszerük. (Most, amikor a magyar fizetőeszköz kapcsán spekulációról beszélnek, akkor hasonló folyamatokra érdemes gondolni.)
Miután Soros által alapított befektetési alap, a Quantum 10 milliárd dollár értékben fogadott a font gyengülésére már hiába emelt alapkamatot a brit jegybank. Egyre gyorsabban fogytak a devizatartalékok és elkerülhetetlen volt az összeomlás a Sorosék által mesterségesen gerjesztett ügyletekmiatt.
1992 szeptember 16.-a, mint Fekete Szerda vonult be a történelem- és a közgazdaságtan-könyvekbe. A brit jegybank próbálta menteni a menthetőt és kilépett az ERM-rendszerbőlazok után, hogy a font egyetlen nap alatt 25%-ot veszítettértékéből a dollárral szemben, hála Soros pénzügyi spekulációinak.
Az angol valuta elleni támadást 30 milliárd eurónyi veszteséget okozott Nagy-Britanniának. Ne felejtsük el, hogy ezt a brit adófizetőknek kellett megfizetniük és ezt a mai napigsem heverte ki teljesen a szigetország gazdasága.
Sorosnak nem ez volt az első spekulációs ügylete. A már ismert Quantum Befektetési Alap 1988-ban a SociétéGénérale, akkori francia állami bank részvényeinek befolyásolásra alkalmas részét (95 ezer részvényt 50 millió dollár akkori értéken) bennfentes kereskedelemmel szereztemeg.
Egy 14 évig tartó vizsgálat Sorost vétkesnek mondta ki az ügyben 2002-ben.
Az ítélet ellen fellebbezett, de 2006-ban a fellebbviteli bíróság is bűnösnek találta. Ez az egyetlen ügy, amelyben valaha elítélték.
A Soros Fund Management-et több mint tíz éve Magyarországon is megbüntették.
Majdnem félmilliárd forintos bírságot szabott ki rá a pénzügyi felügyelet a 2008. október 9-i tőzsdei kereskedés végén, az OTP papírjaival végrehajtott ügylet miatt.
A PSZÁF megítélése szerint a 251 ezer darab részvénnyel végrehajtott shortolás célja a részvény árfolyamának leszorítása volt, az OTP a kereskedés végén több mint kilenc százalékot zuhant. Érdekesség, hogy Soros már 1994-ben is meg akarta szerezni az OTP-t, de akkor sem sikerült neki.
2022. szeptember 15-én az Európai Parlamentben megszavazták a sokadik, hazugságoktól hemzsegő jelentést Magyarországról. Természetesen, mint minden más eddigi alkalommal is, a dokumentum előkészítésében, az igaztalan vádak legyártásában jelentős mértékben kivették a részüket a Soros-birodalomhoz tartozó magyarországi álcivil szervezetek.
A zöldpárti EP-képviselő, Gwendoline Delbos-Corfield nevével fémjelzett jelentés előkészítésében olyan hazai Soros-szervezetek vettek részt, mint a Helsinki Bizottság, a Human Rights Watch, a Társaság a szabadságjogokért, az Amnesty International, a Transparency International és a Nyílt Társadalom Alapítvány. Egyértelműen levonhatjuk a következtetést, hogy nem történt más, minthogy az Európai Parlamentben a Soros-hálózat hazugságai miatt állították pellengérre Magyarországot.
Soros György célja minden bizonnyal az, hogy a magyarok ne jussanak hozzá a nekik járó uniós forrásokhoz.
De úgy fest, a milliárdos spekuláns ezt nem tekinti elegendő „büntetésnek" azért, amiért a magyar választók sorozatban negyedszerre is a Fidesz-KDNP pártszövetségre bízták az ország vezetését, kétharmados többséggel.
Soros ezért előszedhette az egyik legrégebbi trükköt a tarsolyából: az árfolyamokkal való spekulációt.
Meg kell nézni a forint árfolyamát az idei év 37. hetében. A magyar valutának sikerült megerősödnie, így szeptember 13-án kedden 396 forint volt egy euró. Azonban az európai parlamenti szavazás napján, szeptember 15-én csütörtökön este hirtelen gyengülni kezdett, és már 409 forintért lehetett egy európai valutát váltani. Mindez két nap alatt tizenhárom forint különbséget jelent.
Ez a gyengülés nem véletlen, hanem az Európai Parlamentben előadott hazug rágalomhadjárat, a jelentés megszavazása és mindezeknek az előzményei okozták.
És itt jön a sztori csattanója. Az Európai Parlament balliberális többséggel rendelkezik, ezért mindenki biztos lehetett abban, hogy megszavazzák az újabb hazug, hazánkról szóló jelentést. Csakhogy aki a pénzpiacokon előre tudta, hogy szerdán hazug vádak alapján támadás-sorozat indul Magyarország ellen, az azt is tudta, hogy ez a rágalomhadjárat forintgyengülést fog okozni. Ha pedig tudta ezt, élhetett is a lehetőséggel.
Ha egy spekuláns fogta magát hétfő reggel, és csupán egymilliárd dollárt tett fel arra, hogy a magyar fizetőeszköz gyengülni fog, akkor alig három nap alatt 4 százaléknyi nyereséget, vagyis 40 millió dollárt, közel 16 milliárd forintot keresett tisztán, valódi munka nélkül. Közben természetesen az 1 milliárd dollárja is megmaradt, és még a kisujját semkellett megmozdítania érte.
Az Európai Parlament jelentéshez a magyarországi sorosista NGO-k szolgáltatták a hamis vádakat. Tudni lehetett, hogyelfogadják a dokumentumot, és hogy ez hatással lesz az árfolyamra. Utánajártunk, de egy szakértő szerint nyílt forrásból nem lehet kideríteni, hogy történt-e olyan pozícióvásárlás, ami spekulált a forint gyengülésére. Viszont egyáltalán nem lenne példa nélküli Soros György részéről a forinttal szembeni támadás. Pláne, hogy a könnyen jött sok pénzből bőven meg tudja hálálni az itteni lerakatainak a tevékenységüket pénzügyi támogatás formájában...