Európában szinte mindenhol ellenzik a brüsszeli szankciókat

Európa szerte az emberek elkezdték érezni a saját bőrükön az Oroszország elleni szankciók mindennapi életre gyakorolt hatását. Megsokszorozódott a gáz és a villany ára, az infláció mértéke évtizedes csúcsokat döntöget és ennek megfelelően egyre inkább csökken a társadalmi elfogadottsága a közös európai szankciós politikának is – derül ki a Tűzfalcsoport összefoglalójából.

Olaszországban a Termometro Politico által készített közvélemény-kutatás szerint

az olaszok 51,1 százaléka szerint azonnali hatállyal el kell törölni a szankciókat.

A megkérdezettek 44 százaléka támogatja ezek fenntartását, míg 4,9 százaléka nem válaszolt a kérdésre. Ne felejtsük el, hogy mindezen álláspontok a szeptember eleji reakciókat tükrözik, amikor még a fűtésszezon elején sem vagyunk.

Nápolyban a megnövekedett energiaárak ellen tüntetők a piazza Matteotti-n égették el a gáz- és villanyszámláikat

– írta a L'indipendente nevű olasz lap. Az esetről felvétel is készült, amely gyorsan elterjedt a közösségi médiában.

Görögországban az Eurofound felmérése szerint a nagy többség szerint nem kellene egy kalap alá venni az orosz kormányt, illetve az orosz embereket.

A görögök több, mint 40 százaléka nem ért egyet a szankciókkal és mindössze 29 százalékuk elégedett az Európai Unió politikájával.

A megkérdezettek 94 százaléka közös európai megoldást vár a kialakult energiakrízisre.

Németországban minden második német gondolja úgy, hogy nem hatékonyak az oroszok elleni gazdasági szankciókat. Mindemellett

úgy vélekedik a megkérdezettek 47 százaléka, hogy többet ártanak a bevezetett szankciók Németországnak, mint Oroszországnak.

Az Insa Institute felméréséből kiderül, hogy a válaszadók 36 százaléka úgy véli, hogy nagyjából ugyanolyan mértékben ártalmasak a szankciók a német gazdaságra nézve, mint az oroszra.

A német felmérésben 63 százalékban jelezték a résztvevők, hogy a gáz árának robbanásszerű növekedése miatt azzal számolnak, hogy Németországban energia-vészhelyzetet hirdet a szövetségi kormány, illetve

83 százalékban arra számítanak, hogy a lakossági fogyasztók energiafelhasználását korlátozni fogják az országban. Ugyanakkor 74 százalékban számolnak a gazdasági visszaesés miatt munkanélküliséggel is.

A De Stemming közvélemény-kutatásából megtudhattuk, hogy a megkérdezett 2064 flamand közül 50 százalék támogatja csak a szankciókat azon az áron, hogy ezek a belga gazdaságra negatív hatással vannak. Ezeken túl

Belgium nem támogatta az egységes 15 százalékos energiafelhasználás-csökkentést sem.

Látható, hogy szankció ügyben Európa-szerte, egyre több országban helyezkednek a realista, pragmatikus álláspontra. A kezdeti, csak a balliberális politikai elit által képviselt szankcionálási politika megbukni látszik. Egyértelművé kezd válni, hogy az Oroszország elleni európai uniós szankciók ártanak Európának, nem a háborút kirobbantó Oroszországot, hanem Európát sújtják.

Ma már minden szakértő egyetért abban, hogy a gáz tőzsdei árának kétharmada a szankciók költségeit tartalmazza.

A háború kirobbanását követő napon 90 euró volt a gáz egységára, augusztus végén pedig 347 euró.

Brüsszel nem segített a háború megfékezésében, viszont elősegítette az energiaárak elszállását, hiszen a háború kezdetekor emelkedtek az energiaárak, majd utána vissza csökkentek, a szankciók bejelentésekor, júliustól viszont újra drasztikus emelkedés kezdődött, ami a mai napig tart.