Ben-Gvir pártja közös listát hozott létre a „Vallásos Cionista Párttal", amelyet Bezalel Smotrich-al, az izraeli radikális jobboldal másik vezéralakjával együtt vezetnek. A felmérések a 120 Knesszet-helyből 13-15 helyet a Vallásos Cionista Pártnak jósolnak, így ez a párt könnyen az izraeli törvényhozás harmadik legnagyobb politikai tényezőjévé válhat, és „Bibi" (Netanjahu gyerekkori beceneve, népszerűsége miatt Izraelben gyakran csak így hívják) hatalomra kerülése esetén több kulcsfontosságú miniszteri posztot, például az igazságügyi minisztériumot is megszerezheti.
Netanjahu és szövetségese viszonyát a nyugat-európai médiumok hajlamosak sajátosnak bemutatni. „Benjámin Netanjahu nem volt hajlandó színpadra lépni addig, amíg Itamar Ben-Gvir a helyszínen tartózkodott" állítja a jobbközép Le Figaro. Természetesen nem lehet tudni, hogy ez mennyire megbeszélt forgatókönyv volt.
A kampány kezdete óta „Bibi" (tegyük hozzá: állítólag) kerülte, hogy radikális jobboldali szövetségese társaságában fényképezkedjen, a Le Figaro feltételezése szerint azért, mert utóbbi programjának radikalizmusa és dinamikája Netanjahu pártjának a rovására mehet. (Bár Netanjahu összehasonlíthatatlanul népszerűbb természetesen.) Egyébként éppen egy majdani koalíció segítheti Netanjahut ahhoz, hogy ismét miniszterelnök legyen, ezt állítja Jacques Bendelac, közismert francia-izraeli akadémikus, aki épp most írt könyvet Netanjahu-ról („Les Années Netanyahou"- A Netanjahu-évek címmel).
Az arabbarát, bevándorláspárti liberális kormány könnyen megbukhat, és ismét Netanjahu lehet tehát a miniszterelnök.
Könnyen lehet, hogy Netanjahu végül létrehozza ezt a koalíciót, viszont ha ez bekövetkezik, akkor ez lenne a legjobboldalibb kormány, amelyet az ország valaha látott."
- mondja a kutató. (Tegyük hozzá: Jacques Bendelac a tipikus, hiperóvatos, bal-jobbközép francia tudósok egyike, mindig úgy nyilatkozik, hogy a baloldali Le Monde és a jobbközép Le Figaro is szívesen idézze, és általában óvakodik minden palesztinellenes mondattól. És aki úgy gondolja, hogy bármilyen jobboldalisággal lehet ijesztgetni.)
Netanjahu a világ egyik legismertebb (és legsikeresebb politikusa), legutóbb 2009 és 2021 között volt miniszterelnök, a Likud vezetője, egykori pénzügy- és külügyminiszter, még korábban sikeres katona. Őt - kis túlzással - mindenki ismeri. Éppen ezért, nézzük meg, ki lehet majd a koalíciós társa.
Az izraeli politika mércéjével mérve két év hosszú idő. Ez abból is látszik, hogy a 2020-as választásokon Itamar Ben-Gvir pártja a szavazatoknak csak 0,42%-át szerezte meg, és Bezalel Smotrich-nak, a Vallási Cionista Párt vezetőjének mindösszesen két parlamenti helyet sikerült nyernie. Akkor vajon mi a magyarázat arra, hogy ez a párt ilyen elképesztő tempóban elindult felfelé?
David Khalfa, a Jean Jaurès Alapítvány Észak-Afrikai és Közel-Keleti Megfigyelőközpontjának munkatársa, az izraeli politika egyik szakértője - szomorúan - úgy látja, hogy ez a felemelkedés annak köszönhető, hogy az izraeli közvélemény egy része már nem démonizálja a "szélsőjobboldalt".
David Khalfa szerint a 2021-es zavargások Izrael vegyes városaiban igazolta, különösen a fiatalok egy részének szemében, Itamar Ben-Gvir arabellenes gondolatait.
Ideológiája Izrael messianisztikus felfogásán alapul, ami szerinte egyfajta apartheidszerű politikát indokolna.
Követeli továbbá a megszállt Ciszjordánia annektálását, de anélkül, hogy az ott élő palesztinoknak izraeli állampolgárságot adna.
Itamar Ben-Gvir programjának egy további nagyon fontos pillére a „perifériák", vagyis a vidéken és a külvárosokban élő emberek képviselete. Ben-Gvir igyekszik ugyanúgy megszólítani a világi munkásosztályt és a vallásos telepeseket is. Ezért látogatott el a Szukkót ünnep közepén Kiryat Hamelachába, Tel-Aviv egyik munkásnegyedébe, ahol egy parkban az Otzma Yehudit aktivistái és szimpatizánsai a romló biztonsági helyzet és a növekvő migráció miatt tüntettek. A tiltakozók között volt Albert Siono bolttulajdonos és hatgyermekes családapa is, aki elmondta a Le Figaro-nak, hogy (a folyamatos betelepítések miatt) „már nem ismeri fel azokat az utcákat, ahol felnőtt". „Semmi bajom a szudániakkal vagy az eritreaiakkal" – magyarázza, „de úgy élnek itt, mintha még mindig a dzsungelben lennének. Ben-Gvirre van szükségünk, hogy rendet tegyen itt".
A rendezvény külön érdekessége, hogy egy korábbi baloldali aktivista, Sheffi Paz szervezte, aki a baloldalnak hátat fordítva Ben-Gvirhez csatlakozott.
Mi a bevándorlás ellen vagyunk. Tel Aviv főváros felsőbb osztálybeli baloldali aktivistái idejöttek, és azt mondták nekünk, hogy tűnjünk el innen (mert migránsokat akarnak betelepíteni az otthonunkba). De ez a mi otthonunk"
- magyarázza, miközben a baloldali, önálló Palesztin államot támogató Meretz párt agresszív ellentüntetésre mutat, amelyet tőlük pár lépéssel arrébb szerveztek. „Ben-Gvir, rasszista" - kiáltja egy balos aktivista a Le Figaro helyi tudósítója szerint. „A pokolba menj, vagy Gáza-ba" – válaszol Ben-Gvir egyik támogatója.
Ezek a baloldaliak előnyben részesítik a fiatal fekete bevándorlókat az idősödő zsidó nőkkel szemben"
- mondja Sheffi Paz, miközben Itamar Ben-Gvir fülsiketítő zaj közepette színpadra lép.
Nemrégiben az „Otzma Yehudit" párt tagjai bejelentették, hogy fegyveres milíciát kívánnak alakítani. Egyszerűen csak meg akarják védeni a Tel-Avivtól délre fekvő Bat Yamban levő otthonukat az illegális bevándorlóktól. „A katonák felfegyverkeznek, járőrözni fognak, és ahol és amikor arra szükség lesz, segíteni fognak" - mondta Moran Nunu, az Otzma Yehudit aktivistája a Haaretz napilapnak.
A Kiryat Hamelacha parkjában tartott gyűlés másnapján visszafogottabb hangulat várta Ben-Gvirt Shavei Shomronban. A Ciszjordánia-i Náblusztól nem messze fekvő települést gyakran támadják palesztinok: október 11-én megöltek ott egy telepeseket kísérő katonát. Shavei Shomronban minden férfi fegyvert visel. Az egyébként is mindig fegyvert viselő Itamar Ben-Gvir sem kivétel ez alól.
A kampányban feltűnően fáradhatatlan Ben-Gvir, miután elhagyta Shavei Shomront, egy zavargásokkal teli kelet-jeruzsálemi negyedben is kampányt tartott a Le Figaro szerint.
Másnap egy olyan fotó járta körbe a közösségi oldalakat, amelyen Ben-Gvir pisztolyával hadonászik a palesztin tüntetők felé. Azt persze, hogy ez így is történt, és nem csak egy szokásos baloldali médiatrükkről van szó, senki sem tudja.
Ami a lényeg: a radikális jobboldallal való ijesztgetés Izraelben összeomlott, és a kis pártnak esélye van arra, hogy a tapasztalt és sikeres politikus, Netanjahu győzelme esetén koalíciós partner legyen.