A nemi diszfóriában szenvedő serdülőkön végzett mellkasi rekonstrukciós műtétek száma 2016 és 2019 között közel négyszáz százalékkal nőtt az Egyesült Államokban, derül ki a Journal of the American Medical Association nevű szervezet friss jelentéséből. Hozzáteszik: a kutatók a maszkulinizáló és a feminizáló mellkasrekonstrukciós műtétek előfordulását is elemezték.
A maszkulinizáló mellműtétek a mellek eltávolításával, míg a feminizáló mellműtétek a mellszövet növelésével járnak. Ezek célja, hogy a mellkas képe jobban igazodjon a transznemű személy nemi identitásához.
A vizsgálat most megállapította, hogy a kiskorúakon végzett mellplasztikai műtétek száma a 2016-os körülbelül 100-ról 2019-re 489-re nőtt, ami
három év alatt 389 százalékos növekedést jelent.
A tanulmányban az elvégzett 1130 műtétet vizsgálták, és megállapították, hogy a hároméves időszakban a mellkasrekonstrukciós műtétek túlnyomó többségét a maszkulinizáló mellkasi műtétek tették ki. A feminizáló mellkasi műtétek az összes műtétnek mindössze 1,4 százalékát adták. Az is kiderült, hogy
míg a műtéten átesett gyermekek többsége 17 éves, körülbelül 5,5 százalékuk 14 év alatti volt.
A szerzők szerint a nemet megerősítő műtétek javíthatják a nemi diszfóriában szenvedő tizenévesek mentális egészségét, azonban más orvosi szervezetek szkeptikusak a nemi átalakító eljárások előnyeivel kapcsolatban, hívja fel rá a figyelmet a The Christian Post. Az American College of Pediatricians nevű, gyermekorvosokat és más egészségügyi szakembereket összefogó szervezet arra figyelmeztet, hogy
a pubertásblokkolók és a nemi diszfóriában szenvedő fiataloknak gyakran felírt nemi hormonok használatának hosszú-és rövidtávon is komoly következményei lehetnek.
A szervezet a pubertásblokkolók mellékhatásaiként a következőket jelölte meg:
csontritkulás, hangulatzavarok, görcsrohamok, kognitív zavarok, és ha keresztnemű hormonokkal kombinálják, sterilitás.
Emellett az orvosi szervezet szerint a keresztnemű hormonok
a szívroham, a stroke, a cukorbetegség, a vérrögök és a rákos megbetegedések megnövekedett kockázatával járnak az egész élettartam során.
A gyermekeken végzett sebészeti beavatkozások negatív következményei miatti aggodalmak több államot is arra késztettek, hogy betiltsák az ilyen műtéteket. Alabama, Arizona és Arkansas ilyen irányú törvényeket fogadott el, míg a texasi Családügyi és Védelmi Szolgálatok Minisztériuma és Ken Paxton texasi főügyész a kiskorúakon végzett nemi átalakító műtéteket a gyermekbántalmazás egyik formájának minősítette.
A tinédzsereken végzett nemi átalakító műtétek kockázataira hívja fel a figyelmet Chloe Cole is. Cole, aki biológiailag nő, magát egykori transz-gyerekként azonosítja, 13 évesen tesztoszteron kezeléseken esett át és pubertásblokkolókat kapott, 15 évesen pedig kettős masztektómiát végeztek rajta. Most fiatal felnőttként annak a szószólója lett, hogy másokat is óva int attól, hogy gyerekként az életüket megváltoztató orvosi döntéseket hozzanak.
Cole nemrég egy iskolai körzet igazgatótanácsi ülésén beszélt arról, hogy megbánta, hogy eltávolították a melleit.
Nagyon gyorsan megkaptam, amit akartam, de messze nem az volt, amire szükségem volt. Két évvel később még mindig súlyos szövődményekkel küzdöttem
– magyarázta. Elmondta, hogy kiskorúként nem volt elég érett ahhoz, hogy megértse az életét megváltoztató döntéseinek következményeit. Cole szerint ő egy példa arra, hogy mi történik, ha a gyerekeket felnőttként kezeljük, és elvárjuk tőlük, hogy hosszú távú döntéseket hozzanak.