Rabszolgatartás, guatemalai szifiliszkísérletek, transzklinika, fegyveres házi rendőrség

A Korányi Dávid és Bajnai Gordon által is látogatott amerikai egyetem "érdekes" dolgokba ártotta bele magát: maga a névadó, Johns Hopkins legalább öt háztartási rabszolgát vallott magáénak. Nyíltan egy Új Világrendről álmodoznak; a hallgatókat származás és vagyoni helyzet szerint listázzák, a Tudomány érdekében pedig az 1940-es években több száz guetamalai polgárt fertőztek meg szifilisszel. Ha kedvet kapott hozzá, évente legalább 24 millióért akár Ön is tanulhat itt - írja a kontra.hu.

• Korányi Dávid, Bajnai Gordon, majd Karácsony Gergely egykori tanácsadója legújabban a Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom amerikai kampánypénzeivel összefüggésben került a fókuszba. De a Kontra azt is kiderítette, hogy Korányi mai árfolyamon közel évi 25 millió forintos ösztöndíjjal kutatott a Johns Hopkinson a 2010-es évek elején.
• Korábbi cikkünkben már beszámoltunk arról, hogy Korányi a magyar ellenzéket közel 2 milliárd forinttal támogató Action for Democracy tanácsadóinak egy jelentős részét is erről az egyetemről szedhette össze, így például Charles Gatit és Anne Applebaumot, valamint Zeid Raad al-Husszeint is. Korábban Fukuyama, a híres liberális filozófus is megfordult az intézményben.
• Mostani összeállításunkban magát a Johns Hopkins Egyetemet szedjük szét, és régi sebeket tépünk fel a rabszolgatartó alapítótól a guatemalai embereken végzett szifiliszkísérleteken át a mostani nemváltoztató klinikáig, a fegyveres magánrendőrségig, valamint a hallgatók faj és vagyoni státusz szerinti listázásáig. Olyan érdekes egybeesésekre is felhívjuk a figyelmet, mint a vezetőség erős kötődése a Demokrata Párthoz vagy az egykori külügyminiszter, Madelaine Albright öregdiák nyilatkozata.

A Baltimore-i, Maryland állambeli Johns Hopkins Magánegyetemet 1876-ban alapították, a Washington DC-ben lévő Paul H. Nitze School of Advanced International Studies (Nemzetközi Kapcsolatok, SAIS) nevű karát pedig 1943-ban hozta létre Paul H. Nitze és Christian A. Herter.

Korányi Dávid és Karácsony Gergely Forrás: facebook / Karácsony Gergely

A rabszolgatartóktól a filantrópokig

A protestáns, pontosabban kvéker Johns Hopkins filantróp eredetileg az egyetem legnagyobb mecénása volt, akiről időközben csak kiderült, hogy az 1840-es és 1850-es tízéves népszámlálás során legalább öt háztartási rabszolgát vallott magáénak.

Ez különösen az egyetem önmarcangoló közleményének tükrében érdekes, ahol a nagy szembenézés során beismerik, hogy tévesen hitték 2013-ig, hogy Johns Hopkins egy elkötelezett kvéker-abolicionista – halálbüntetés ellenzője – volt, aki 1807-ben felszabadította rabszolgáit. Mi több: Hopkins 1840-ban egy, 1850-ban pedig már négy rabszolga büszke gazdájaként nyilatkozott a népszámláláson. Igaz, 1860-ra már egyet sem vallott magáénak, tehát időközben biztosan jobb belátásra tért!

Vizsgálódásunk során a SAIS, tehát az egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Karára esik a fő fókusz, de a pénzügyek, adományok, klinikai szolgáltatások vagy a hallgatói populáció sajátosságainál az egész egyetemről is hozunk adatokat.

A Nemzetközi Kapcsolatok Karon legnépszerűbbek a mesterszakok, de doktori, illetve diplomát nem adó képzéseket is rendszeresen indítanak – természetesen leginkább a nemzetközi kapcsolatok területén, főleg globális irányultsággal. Mesterképzésen közgazdasági, pénzügyi, közszolgálati, valamint a fenntartható energiával kapcsolatos szakok is indulnak – az utóbbi online. Doktori szinten a nemzetközi tanulmányok mellett filozófiát is tanulhatnak az érdeklődők.

A SAIS-nak két kampusza van még világszerte: a SAIS Bologna Center Olaszországban, valamint a kínai, nankingi SAIS Hopkins-Nanjing Center for Chinese and American Studies.

Évi 24 millió forintért már akár Ön is tanulhat a Hopkinson!

A tandíjakat és egyéb költségeket tekintve a mesterképzéseken az évi 60-80 ezer dollár (mai árfolyamon 24-32 millió forint) az átlag; Európában 44 ezer euró (17,6 millió forint) egyelőre, Kínában pedig 47 ezer dollár (19 millió forint). Az online, mesterdiplomát adó kurzusoknál évi 40 ezer dolláros (16 millió forintos) költségtérítéssel számolhatunk.

Persze vannak, akik szerencsésebbek, mint például Korányi Dávid, aki nemhogy ingyen tanulhatott, hanem még évi 25 millió forintos ösztöndíjat is kapott.

A tudomány nevében megfertőzünk pár száz guetamalait

Mindig vannak, akik feláldozhatók a Szent Tudomány érdekében: a Bristol-Myers Squibb gyógyszeripari vállalatot, a Rockefeller Alapítványt és a Johns Hopkinst a mai napig egymilliárd dollárra perli Guatemala olyan, 1940-es években végzett emberkísérletek miatt, melyek során több száz guatemalai lakost fertőztek meg szifilisszel, kankóval és hasonló nemi betegségekkel.

2011-ben az Egyesült Államok ellen indított pert mindenesetre elkaszálta a bíróság arra hivatkozva, hogy az ország területén kívül történt eseményekkel kapcsolatban az állam nem vonható felelősségre.

A vezetőségben nem titkoltan erős a Clinton- és Obama-kabinetbeli múlt

A rabszolgatartóktól pedig ismét eljutunk a Demokrata Pártig: a SAIS vezetőségét elnézve annyira nem meglepő módon meghatározó a demokrata, egészen pontosan Clinton-, illetve Obama-kormányzati bekötődés.

• Jim Steinberg dékán például 1996 és 2000 között Bill Clinton elnök nemzetbiztonsági tanácsadója volt, 2009 és 2011 között pedig Hillary Rodham Clinton államtitkár helyettes külügyminisztereként dolgozott.
• Christopher M. Crosbie, a dékán vezető tanácsosa az Obama-kormányzatban volt aktív, a vezérkari főnök asszisztenseként és ügyvezető társigazgatóként szolgált a Fehér Ház Menedzsment és Költségvetési Hivatalában (OMB). A vezetőség összetétele is elég sokszínűnek tűnik – reméljük, nem csak a látszat és esetleges kvóták miatt –, de akad itt (szigorúan csak vezetéknevét tekintve) nigériai, latin-amerikai, afroamerikai és német származású tag is bőven. Ugyanakkor elvakult klíma- vagy LMBTQ-aktivista nincs köztük – legalább ezen a téren mérsékelt a diverzitás.

Madelaine Albright és az Új Világrend

Elgondolkodtató találat a 75. évfordulójukra készült videóösszeállítás, ahol nem csupán egy Új Világrendről beszélnek nyíltan, hanem öregdiákként Madelaine Albright, a Clinton-kabinet egykori külügyminisztere is rátesz egy lapáttal: többször is megszólal az alig négy és fél perces összeállításban.

Szóval összeesküvés-elmélet nincs, csak talán összeesküvés? Vagy csupán arról van szó, hogy ők teljesen máshogy képzelik el a „New World Order”-t, mint az internet népe? Á, biztosan csak túlérzékenyek vagyunk.

Listázzunk faj és vagyoni helyzet szerint!

És persze az USA-ban eleve más módszerekkel tartják számon a hallgatókat (akárcsak a bűnözőket), de az egyetemen gond nélkül listázzák őket faj és vagyoni helyzet szerint is. Nem annyira meglepő módon amúgy a teljes egyetemet tekintve az ázsiaiak (27%) és a fehérek (26%) vannak többségben – a feketék 8%-kal a sor végére szorultak. A vagyoni helyzetüket vizsgálva csak 18 százalék az alacsony jövedelmi környezetből származó egyetemi polgárok aránya, a többiek jómódúak. (A borsos tandíjat nézve ez nem meglepő.)

Forrás: A Johns Hopkins Egyetem hallgatóinak faji összetétele /Forrás: collegescorecard.ed.gov/

Mire adott nekik Bill és Melinda Gates vagy Michael Bloomberg százmilliókat?

Elnézve legutolsó éves beszámolójukat (2021-ről 2022-re), minden téren elképesztően egészséges és nyereséges az egyetem, az összes karának gazdálkodása, legyen szó pénzállományról, tartozásokról vagy bevételekről, sőt: egyre inkább az. Tandíjakból, pénzügyi támogatásból, ösztöndíjakból, fizikai laborvizsgálatokból, szponzorált kutatásokból mind-mind növekedő bevétel látható az előző évhez képest. A hozzájárulások, adományok, klinikai szolgáltatások, a kapcsolt intézményektől származó bevételek, állami támogatások (Maryland államtól) – szintén mind megugrottak.

Természetesen adományozni is lehet az egyetemnek: a legbőkezűbb támogatók között a demokrata párti filantróp, volt New York-i polgármester Michael Bloomberget és a filmproducer Sidney Kimmelt látjuk viszont – de az összesített lista alapján a Bill és Melinda Gates Alapítvány a legkitartóbb, legnagylelkűbb mecénás, többek között a kanyaró elleni védőoltás finanszírozásáért.

Ezen a listán látjuk viszont még a Ford- és a Hewlett Foundationt, de a 2010-es évek elejéről itthon is ismerős „megmentőnk"-kel, a Franklin Templeton Alapkezelővel közeli rokon, a magyar államkötvényeket egykoron igencsak kedvelő John Templeton Alapítványt is.

Emlékeztetőül: most szintén a teljes Johns Hopkins Egyetemről beszélünk, ugyanis az adatbázis tanúsága szerint leginkább az orvostudományi-kutatási részleg részesült a nagyvonalú hozzájárulásokból.

És igen, nemváltoztatós, transzklinikájuk is van

A nemváltoztatós transzklinika is megér azért egy említést. A honlapon több nyelven (köztük pennsylvaniai németül, deitschul is) elérhetőek a szolgáltatások, ahol a kedves beteg teljes „megerősítőműtét-sorozatát" végigkísérik a másodlagosoktól az elsődleges nemi jellegek átfaragásáig. De azért arra figyelmeztetnek, hogy igazából ezt csak 18 éven fölöttieknek ajánlják!

Forrás: Origo

És a legfontosabb: bár konkrét árakat nem látni a honlapon, egy 2015-ös írás szerint a Hopkins kutatócsoportja megállapította, hogy a transznemű emberek első öt évében az orvosi ellátás 34 ezer és 43 ezer dollár (mai árfolyamon kb. 13,6 és 17 millió forint) közötti költséget jelentett évente. Jó hír, hogy a műtét után tíz évvel a vonatkozó „fenntartási költségek" évi 7-10 ezer dollárra (2,8-4 millió forintra) csökkennek – ez ugyanakkor 2022-re az infláció miatt minden bizonnyal csak nőni tudott, még dollárban is.

Forrás: Origo

És hogy rend is legyen, saját fegyveres rendészetet alapítunk

Botrány persze mindig is volt, és mindig is lesz.

2019-ben a Johns Hopkins Egyetem ugyanis engedélyt kért a Marylandi Közgyűléstől egy magánrendőrség létrehozására, amely a három Baltimore-i egyetemen és környékén járőrözhetne. Ezt a lépést több szomszédos közösség és a Johns Hopkins Egyetem hallgatóinak 75 százaléka ellenezte, valamint 90 professzor írta alá a tervet ellenző nyílt levelet. A fekete oktatók konkrétan attól tartanak, hogy a rendőrség a színes bőrűeket veszi célba, szóval innen fúj a szél.
Baltimore városáról tudni kell, hogy 62 százalékban feketék lakják, ám az egyetemi populációnak csak 8 százaléka afroamerikai származású.

Erőszakkal a vélt erőszak ellen, azaz békeharc! Egy hónapig tartó szervezkedés és tanácskozás után aztán eszkalálódtak az események: a tüntető hallgatók átvették az épületet – láncokkal zárták le az ajtókat. Egy hétig tartották az épületet 2019. május 8-ig, amikor is az egyetem kérésére hajnali 5:50-kor a Baltimore-i rendőrség körbevette az kampuszt, és letartóztatta az egyetemfoglalók három tagját.

George Floyd 2020. májusi sajnálatos halála és az azt követő világméretű hisztéria miatt az egyetem azonban jegelni kezdte a projektet, és hivatalosan is közölte, hogy legalább két évig szüneteltetni fogja a rendészeti osztály létrehozását. Ezt olyannyira betartották, hogy most ősszel folytatják is. Az egyetem tényleg komolyan gondolja: már lehet jelentkezni a rendőrségi Elszámoltatási Bizottságába is!

Mi csak azon tűnődünk álnaivan, hogy vajon miért gondolhatják mégis sokan azt, hogy szükség lehet egy fegyveres magánrendőri szervezetre ezen az egyetemen? Talán mégsem mindenki érzi magát biztonságban? Nos, ezt maga az egyetem válaszolja meg:

"Hiszünk abban, hogy a Hopkins-közösség minden tagja, beleértve a szomszédainkat is, megérdemli, hogy biztonságban érezze magát. Ahogyan nem tudjuk elfogadni az erőszakos bűnözés tartós mértékét, amely traumát hagy maga után és megakadályozza a helyi közösségek virágzását, úgy nem fogadhatunk el kevesebbet, mint az alkotmányos, méltányos és elszámoltatható bűnüldözés legmagasabb normáit."

Nem merünk semmilyen következtetést levonni ebből, ezt a tisztelt Olvasóra bízzuk. Persze ki tudja, messze van.

Az összkép eddigi kutakodásaink alapján azonban parádés:
Korányi, Applebaum, a fél Clinton- és Obama-kabinet, transzklinika, rabszolgatartás, szifilisz és emberkísérletek, fegyveres magánrendőrség, faji és vagyoni alapú listázás.

Reménykedjünk, hogy ők legalább szembe mertek nézni a múltjukkal és tényleg megváltoztak...