Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Hetek óta nagyon feszült a hangulat a Koreai-félszigeten. Phenjan és Szöul folyamatosan olyan lépéseket tesz, amelyek egyre közelebb vihetnek egy valós háborús helyzethez. Az elmúlt napokban tovább nőtt a feszültség, és könnyen lehet, hogy az ukrajnai háborúval párhuzamosan egy újabb fegyveres konfliktus robban ki.
Észak-Korea még szerdán 23 rakétát lőtt ki Dél-Korea irányába. Phenjan most először lőtt ki rakétát Korea 1945-ös felosztása óta a két Korea közötti tényleges tengeri határtól délre. Dél-Korea válaszul három saját rakétát lőtt ki az északi határvonal fölött.
Csütörtök reggel aztán Észak-Korea elindított egy feltehetően interkontinentális ballisztikus (ICBM) rakétát, majd ezt még aznap este további három rövid hatótávolságú ballisztikus rakéta kilövése követte. Ezt követően Phenjan tüzérségi lőgyakorlatot tartott, amelynek során mintegy 80 tüzérségi lövedéket lőtt ki egy tengeri határzónába. Pénteken pedig a dél-koreai hadsereg vadászgépeket küldött a levegőbe, miután négy órán keresztül mintegy 180 észak-koreai harci repülőgépet észlelt a katonai határtól északra.
Az északi provokációkat egyesek válasznak tekintik arra, hogy Dél-Korea és az Egyesült Államok hétfőn megkezdte eddigi legnagyobb közös hadgyakorlatát. Az észak-koreai állami média kedden közleményt tett közzé, amelyben "agresszívnek" és "provokatívnak" nevezte a mostani gyakorlatokat.
A csütörtöki ICBM-kísérlet arra késztette az Egyesült Államokat és Dél-Koreát, hogy meghosszabbítsák a gyakorlatokat anélkül, hogy befejezési dátumot adtak volna meg. Phenjan "nagyon veszélyes és hamis döntésnek" minősítette a lépést, és arra figyelmeztetett, hogy "az Egyesült Államok és Dél-Korea meg fogja tudni, milyen visszavonhatatlan és szörnyű hibát követtek el".
Yoon Suk-yeol dél-koreai elnök ezt követően utasította a hadsereget, hogy a feszültség eszkalálódása miatt tartsa fenn a teljes készenléti állapotot. Soo Kim, a Rand Corporation elemzője szerint bár Yoon keményebb álláspontot képvisel Észak-Koreával szemben,
tekintettel az északi lépések intenzitására, és arra, hogy Kim továbbra sem riad vissza a provokációk folytatásától, nem világos, hogy ezek az intézkedések mennyire voltak valóban hatékonyak.
Jenny Town, a Stimson Center elemzője a Nikkei Asiának azt mondta, hogy a feszültségek nem fognak megszűnni, amíg a dél-koreai-amerikai hadgyakorlatok folytatódnak.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter még csütörtökön ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államok stratégiai eszközeit a Koreai-félszigeten és annak környékén való állandó telepítéssel egyenértékű szinten fogja alkalmazni. Miközben Dél-Koreában egyesek megkérdőjelezik a kiterjesztett amerikai elrettentés hatékonyságát, Austin azt mondta, hogy szerinte a stratégia eredményes volt: "Úgy gondolom, hogy ez a fokozott összpontosítás a készenlétre (...)elég erős jelzést küld".
Csütörtökön egyébként a kínai külügyminisztérium szóvivője, Zhao Lijian azt mondta:
A kérdések megoldása párbeszéd és konzultáció útján jó tenne az egész régiónak.
Az elmúlt napok eszkalációinak a hatására Japán pénteken jelentette be, hogy 2030-ig hiperszonikus rakétákat állítana rendszerbe az egyre nagyobb észak-koreai és kínai fenyegetéssel szemben. Az Asia Times cikke szerint kérdéses, hogy egy ilyen fejlesztés elegendő lenne Japán számára a megfelelő védelem biztosításához. Tokió egyébként háromlépcsős fejlesztés keretében erősítené meg rakétavédelmi rendszerét, mert úgy látják, hogy a szigetország egyre nagyobb veszélynek van kitéve a térségben.
Jól látszik, hogy nagyon súlyos válság kezd kialakulni a térségben. Abban az esetben, ha nem sikerül a mostani szinten tartani az ellentéteket, akkor egy nagyon súlyos, a teljes világot megrázó háború is kitörhet Ázsiában.
