Bár az orosz–ukrán háború februári kirobbanását követően az európai politikai elit még egységesen ellenezte az orosz energiaszállítást érintő szankciókat, a tavaszi időszak végére számos tisztségviselő megváltoztatta korábbi véleményét. A fordulat egyik motorja az Európai Bizottság volt, ami – több uniós ország, köztük Magyarország kritikái ellenére – nyár elejére elfogadtatta a tagállamokkal a szilárd tüzelőanyagokra és a tengeri úton érkező olajszállítmányokra vonatkozó embargót, és azóta a gázszállítások korlátozásán dolgozik.
Brüsszel legfontosabb érve az energiaembargó mellett, hogy az intézkedések elviselhető európai költségek árán rákényszerítik majd Oroszországot a háború mielőbbi lezárására, azaz a konfliktus végével járó hasznok meghaladják a szankciókkal járó károkat. Mivel a háború intenzitása lassan tíz hónapja egyre csak fokozódik, a szankciók haszna megkérdőjelezhetővé vált. Ezzel párhuzamosan a kereskedelmi konfliktus hatására az EU gazdasága válságba került, és ennek már jelenleg is rendkívüli társadalmi költségei vannak.
A folyamatok hatásai az európai közvéleményben is markánsan megjelennek. A Századvég által készített kutatás alapján az Európai Unió tagállamaiban a választ megjelölő felnőtt lakosság több mint kétharmada egyetért azzal, hogy az orosz olaj és gáz tiltásával járó károk meghaladják az intézkedés hasznait Európában.
Az olaj- és gáztilalmat – Lengyelország kivételével – valamennyi tagállam felnőtt lakosságának nagyobb része inkább károsnak tartja, és az országok több mint felében az arány legalább 70 százalékos. Az elutasítottság Magyarországon – Németországgal holtversenyben – a tizedik legmagasabb, 72 százalék. Sokatmondó, hogy az Európai Bizottság érvelésével még a szélsőségesen szankciópárti, balti államokban élő polgárok többsége sem ért egyet.
Lengyelország az egyetlen olyan tagállam, amelynek eredményei – az ország történelmi előzményei, földrajzi elhelyezkedése és az orosz energiaszállításoknak való alacsony kitettsége miatt – támogatják a brüsszeli érvet. Azonban a lengyel lakosság esetében is csak egy szűk, 52 százalékos többség nyilatkozott úgy, hogy az orosz olaj és gáz tiltásának hasznai meghaladják majd a költségeket.