Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Ahogy arról az Origo is beszámolt, Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a háború február 24-i kitörése óta december 21-én első alkalommal hagyta el Ukrajnát. Zelenszkij hivatalos látogatás keretén belül Washingtonba utazott, ahol a Fehér Házban fogadta őt Joe Biden demokrata elnök.
Zelenszkij és Biden között négyszemközti megbeszélésre került sor.
Mielőtt azonban az amerikai és az ukrán elnök megtartotta volna a közös sajtótájékoztatóját, a látogatás hírére reagált az orosz államfői hivatal, a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov. Peszkov egyértelműen kijelentette:
Nem fogja a tárgyalási folyamat felé mozdítani az ukrajnai konfliktust Zelenszkij ukrán elnök washingtoni látogatása.
Vlagyimir Putyin szóvivője egyúttal kifogásolta, hogy az Egyesült Államok továbbra is szállít fegyvert Ukrajnának, és hogy egyre többfélét. Tolmácsolva a Kreml véleményét, közölte,
mindez minden bizonnyal a konfliktus súlyosbodásához vezet, és nem sok jót ígér Ukrajna számára.
Ahogy az a korábbi szivárogtatások alapján várható volt, a Zelenszkijjel közös sajtótájékoztatóján
Biden elnök bejelentette, hogy Patriot nagy hatótávolságú légvédelmi rakétarendszert küld Ukrajnának, a Patriot mellett továbbá az Egyesült Államok vállalja egyéb katonai eszközök közvetlen szállítását amerikai készletekből, valamint bizonyos szerződéses kötelezettségvállalásokat is, összesen 1,85 milliárd dollár értékben.
Az orosz TASZSZ hírügynökség ennek kapcsán megjegyzete: Ukrajna 1 milliárd dollárt az amerikai Külügyminisztériumon keresztül, 850 millió dollárt pedig a Pentagonon keresztül kap meg.
Az ukrán fél már a tavasz eleje óta kéri az amerikaiaktól a Patriot-rendszer leszállítását, így a térségben Románia mellett Ukrajna lesz az az állam, amely rendelkezni fog a nagy hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerrel, amely képes a cirkálórakéták, a rövid hatótávolságú ballisztikus rakéták és a repülőgépek kiiktatására nagy magasságban.
Az amerikaiak idáig azzal az indokkal hárították el az ukránok Patriotra irányuló kérelmét, hogy ez a háború eszkalációjával járhat.
Ennek ellenére
Biden elnök kérdésre válaszolva szerdán azt mondta, hogy a rakétarendszer szállítása nem jár a konfliktus szempontjából eszkalatív hatással, mert védelmi felhasználásról van szó, és nem támadó jellegű alkalmazásról.
A védelmi felhasználásról szóló tájékoztató abban az esetben felel meg a valóságnak, ha a Patriot-rendszerbe elfogó rakétákat és nem támadókat helyeznek. Nem világos azonban, hogy erre mégis mi lehet a garancia, mert erről egy szó sem hangzott el a sajtótájékoztatón.
Volodimir Zelenszkij a Fehér Házban köszönetet Bidennek és az Egyesült Államok polgárainak az elmúlt hónapokban nyújtott támogatásért.
Úgy fogalmazott, hogy jó hírekkel tér haza, a most bejelentett pótlólagos katonai csomag legerősebb eleme a Patriot-rendszer, ami jelentősen növeli majd az ukrán légvédelem hatékonyságát.
Ukrán szempontból ez kétségkívül jó hír, a béke szempontjából már kevésbé.
Az ukrán elnök megállapította, hogy az elmúlt hónapok eseményei igazi partnerré és szövetségessé tették Ukrajnát és az Egyesült Államokat.
A sajtótájékoztató végeztével Zelenszkij katonai kitüntetést nyújtott át Bidennek. Az amerikai elnök a „bátorságáért" kapta ezt.
A kitüntetés ténye jelzi a két ország közötti egyre szívélyesebb viszonyt. Az erről készült felvétel tanúsága alapján az ukrán elnök kitűnő angolsággal beszélt, ez is arra hivatott, hogy elnyerje az amerikaiak rokonszenvét.
Zelenszkij washingtoni idő szerint szerda este a Kongresszusban, a Képviselőház és a Szenátus együttes ülésén mondott beszédet, természetesen angolul, megpróbálva hatni az érzelmekre.
Közölte, hogy szerinte az Ukrajnának küldött amerikai pénz nem adomány, hanem befektetés a globális biztonságba és demokráciába.
A ukrán államfő elég sajátosan értelmezheti a demokráciát, hiszen még a háború első napjaiban betiltotta az ellenzéki sajtót, a megmaradt orgánumokat pedig központi irányítás alá vonta. Ha ez nem lenne elég: betiltottak több ellenzéki pártot, a többinek pedig felfüggesztették a tevékenységét.
Jelenleg Zelenszkij a „Nép Szolgája" nevű pártja működhet csupán legálisan, ez a gyakorlat semmiképp sem demokráciára, hanem inkább egypártrendszerű autokráciára emlékeztet.
Volodimir Zelenszkij ezekről a problémákról egy szót sem ejtett a Kongresszusban, helyette megígérte, hogy az amerikai támogatást „a lehető legnagyobb felelősséggel használják fel, ami segítséget ad ahhoz, hogy felgyorsítják a győzelmet". Arról sem beszélt, hogy Ukrajnának szánt nyugati fegyverek jelentek meg a feketepiacon.
Az ukrán államfő itt is megköszönte a Kongresszus által korábban megszavazott pénzügyi támogatási csomagokat. Kifejtette, hogy harctéren az orosz erők fölényben vannak a lőszert és tüzérségi eszközöket tekintve, amit az Ukrajnának támogatásként szállított eszközök ellensúlyoznak ugyan, de megjegyezte, hogy ezek
nem elegendők.
Magyarán:
Zelenszkij újabb segítséget kért az amerikaiaktól, ez nyomásgyakorlásnak minősíthető.
Az ukrán elnök arra is kérte az amerikai törvényhozókat, hogy segítsenek megvalósítani az általa javasolt 10 pontos béketervet, valamint sürgette őket, hogy Oroszország felelősségre vonása keretében fokozzák a Moszkva elleni szankciókat.
A béketervét nem igazán részletezte, csak a jól ismert szokásához híven kijelentette, hogy Ukrajna nem fog területekről lemondani, majd a szankciós politika fokozását követelte.
Arról, hogy ezek a szankciók nem hatásokat, és lényegesen többet ártanak Európának mint Oroszországnak, persze nem beszélt, igaz ez a tény nem feltétlenül érdekli Zelenszkij amerikai vendéglátóit.
Miután az ukrán elnök beszédet intézett a Kongresszushoz, Anatoli Antonov, Oroszország washingtoni nagykövete közleményt adott ki.
Ennek lényege az, hogy az orosz fél szerint
sem Amerika, sem Ukrajna nem áll készen a békekötésre, épp ellenkezőleg: a tapsokból és szarkasztikus mosolyokból azt lehetett kiolvasni, hogy folyatni akarják – Antonov – megfogalmazása szerint a helyettesítő háborút Oroszország ellen.
A nagykövet Zelenszkij amerikai útját „hollywoodi stílusúnak" nevezte. Ami a Patriot-rendszert illeti,
Antonov alig burkolt fenyegetést fogalmazott meg, szerinte „mindenki tökéletesen megértheti, hogy milyen sort várhat rá", ide értve a légvédelmi rendszer működtető „személyzetet".
Végezetül leszögezte, hogy az Egyesült Államok növekvő ukrajnai szerepvállalása és „provokatív lépései" a háború eszkalálódásához vezethetnek.
Sajtóhírek alapján a washingtoni Kongresszus még ezen a héten elfogadhatja az Egyesült Államok 2023-as 1700 milliárd dollár kiadásról szóló költségvetését, amelyben összesen
45 milliárd dollárt szánnak Ukrajna támogatására.
Ebből a szempontból nézve Zelenszkij washingtoni vizitje abszolút sikeres volt, de ez nem mozdítja elő a békét, hanem épp ellenkezőleg, a háborút eszkalálja.
Összefoglalásképpen megállapíthatjuk, hogy az ukrán elnök amerikai látogatása megerősítette a saját pozíciót úgy a kijevi elitben, mint a nemzetközi közösségen belül. Zelenszkij bár erről nem beszélt, de nyilván aggódik amiatt, hogy a novemberi félidős választások eredményeképpen a Képviselőház január 1-től republikánus többségű lesz, a republikánusok pedig megosztottak Ukrajna kérdésében.
Minden bizonnyal nehezebb lesz Biden elnöknek a republikánusok által irányított Képviselőházon keresztülvinnie az újabb és újabb, Ukrajnát támogatni hivatott csomagokat.
Zelenszkij látogatása tehát nyomásgyakorlásként is értelmezhető a republikánusok irányába.
Röviden: Ukrajna és Európai Unió 2023-ban súlyos veszteségeket fog elszenvedni. Ukrajna azért, mert háború zajlik a területén és az oroszok folyamatosan semmisítik meg a kritikus infrastruktúráját, óriási károkat okozva ezáltal a lakosságnak is. Ami EU-t illeti: folytatódni fog a lassú eljelentéktelenedése, immár nem csak politikai, hanem az energetikai szankciók miatt gazdasági szempontból is. Az unió előbb utóbb Washington egyfajta meghosszabbított karjává válik, amely nem rendelkezik önálló döntéshozatallal.
A dolog nyertese az Egyesült Államok (és Kína) lesz.
Az Egyesült Államoknak a jelenlegi helyzet „nagyon megéri", hiszen úgy gyengítheti Oroszországot, hogy közben egyetlen amerikai katona sem esik el, „csupán" pénzt és fegyvert ad Kijevnek.
Hogy erről mit gondolnak az amerikai adófizetők, akik – az európaiakhoz hasonlóan – végső soron állják a számlákat, az már tényleg senkit sem érdekel a nagypolitikában.
Gazdasági szempontból hosszabb távon pedig eléggé egyértelmű, hogy Európa és Oroszország legyengüléséből – Amerika mellett – Kína lesz a nagy nyertes.
Végső soron jöhet az újabb hidegháború Kínai és az Egyesült Államok között. Peking csatlósa Moszkva lesz, Washingtoné pedig Brüsszel.
A kör bezárul: Európa – ideértve az EU-t – nem alanya, hanem tárgya lesz a nemzetközi kapcsolatoknak, annak minden hátrányával együtt.
