A felmérések alapján a Giorgia Meloni-vezette FdI áll az élen a pártok közül jelenleg stabil 25 százalék körüli eredménnyel, mögötte a balközép Demokrata Párt (PD) 21-23 százalékkal. Márpedig a közvélemény-kutató intézetek abban közös nevezőn vannak, hogy ha most tartanák a választást,
akkor azt a három legnagyobb (FdI, Liga, FI) és a kisebb jobboldali pártok által alkotott szövetség nyerné meg.
A koalíció ugyanis a legóvatosabb becslések szerint is 46-48 százalékos támogatottságot tudhat magáénak. (A Matteo Salvini vezette Liga 13 százalék körül áll jelenleg, de Silvio Berlusconi FI-je is közelíti a 10 százalékot, ehhez jönnek még a kisebb pártok.)
Az Emg intézet szerint tíz olaszból hatot az ország gazdasága mellett mindenekelőtt saját anyagi helyzete foglalkoztat; szerintük
az esélyes a küszöbön álló választás megnyerésére, aki képes megfelelő megoldásokat nyújtani az infláció és az elszabaduló energiaárak miatt aggódó lakosság problémáira.
Úgy tűnik, hogy az olaszok ebben a tekintetben a jobboldali pártokban bíznak.
A felmérések szerint a jobboldali koalíció nemcsak hogy jó eséllyel megnyeri a választást Olaszországban, de minden jel szerint megközelíthetik akár a kétharmados felhatalmazást is.
Az olaszok körében jelenleg nem az a kérdés, hogy megnyeri-e a jobboldal a választást, sokkal inkább az: mennyivel nyeri meg.
A jobboldali szövetség jelenleg mintegy 19 százalékkal előzi meg a balközép blokkot – a minősített többség eléréséhez 21-22 százalékos előnyre van szüksége, nincs tehát nagy különbség.
Egy ilyen arányú többség egyébként példa nélkül álló lenne Olaszország legújabbkori történelmében.
Ahogy a magyar kormány, úgy az olasz jobboldal sem titkolja, hogy
az országát és egész Európát sújtó energiaválság hátterében az Európai Unió elhibázott politikája áll.
Giorgia Meloni egyik kampánybeszédében, nemrégiben kifejtette: Olaszország azért került energetikai válságba, mert évtizedeken át elhanyagolta az energiabeszerzést, másrészt az Unió ahelyett, hogy stratégiai lépésekről döntött volna az annyira jelentős kérdésekben mint az energiapolitika, „inkább arról hozott direktívákat, miként tudunk rovarokat főzni". Meloni gyakran beszél az európai zöldpolitika kudarcáról és annak az energiaválságban játszott szerepéről is.
Az ügyvivő Draghi-kormány válságtervezete ráadásul az olaszok nagy része szerint hatástalan és csak tovább súlyosbítaná a problémákat:
a fűtési szezon kezdetét ugyanis – például - kitolnák novemberre, ám a konkrét, az embereken segítő intézkedéseket meghagynák a következő kormány feladatának.
Giorgia Meloni kijelentette, hogy pártja, az Olasz Testvérek, azaz az FdI készen áll a kormányzásra. Az energiaválságon túl a migránsválságot is kiemelt problémának tartja: szerinte az olasz baloldal összemossa a menekülteket az illegális bevándorlókkal.
Matteo Salvini, a Liga vezetője egyenesen kijelentette:
miközben egyértelmű, hogy segíteni kell a családokat és a vállalkozásokat a számlák kifizetésében, a baloldal egyre csak hallgat.
A számlákat szerinte nem két hónap múlva kell befizetniük az olaszoknak, hanem most, így a probléma megoldása sem halasztható. Azzal a kéréssel fordult a pártokhoz, hogy hagyjanak jóvá egy rendeletet a számlák emelkedésének megállítására.
A La Repubblica eközben azt írja: a Draghi-kormány extraprofitadót vezetett be, de a várt tízmilliárd euróból mindössze a tizede érkezett be a kincstárba.
Enrico Letta,
a balközép PD főtitkára a lassan kisebbségbe kerülő baloldal egyik vezetője szerint a jelenlegi olasz kormány Ukrajna-politikája megfelelően működik,
„továbbra sem szabad engedni Putyinnak semmiben."
Matteo Salvini ezzel szemben azt hangoztatja: a jelek szerint a kivetett szankciók nem Moszkvát sújtják, és ezt „Brüsszelben is észre kellene venni".
A magyar miniszterelnök reformjaihoz hasonló brüsszeli reformokat követel Giorgia Meloni - ez derült ki nemrégiben a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjújából. Az FdI elnöke szerint rengeteg dolgot kell megváltoztatni az Európai Unióban. Beszélt arról is: "Brüsszel túl sok éven át kiterjesztette hatáskörét mindennapi életünk számos aspektusára, nem tudott közös kül- és védelempolitikát kialakítani, nem tudta biztosítani energiaautonómiánkat. (...) Nos, én egy olyan Európát akarok, amely jobban csinál kevesebbet: kevesebb centralizmussal és több szubszidiaritással, kevesebb bürokráciával és több politikával".
Giorgia Meloni több ízben is bizonyította már, hogy egy állásponton van Orbán Viktorral. Tavalyi találkozójukon azt hangoztatta: közös céljuk, hogy újra a jobboldal legyen a legnagyobb politikai erő Európában. Emlékezetes volt az is, amikor 2019-ben Meloni meghívta Orbán Viktort az FdI rendezvényére, ahol a tömeg az Avanti ragazzi di Buda című, 1956-ról szóló dalt kezdte el énekelni a magyar miniszterelnök felszólalása közben.
Szeptember 25-én több mint 50 millió olasz szavazópolgárt várnak az urnákhoz. A következő olasz parlamentnek 400 tagja lesz, a bejutási küszöb pártok esetében 3, pártszövetségek esetében 10 százalék.