Az orosz-ukrán háború kitörése után kevéssel a nemzetközi mainstream sajtó az oroszországi gazdasági mutatókat figyelte, arra számítva, hogy az országban a háborús kiadások miatt rövidesen államcsőd következik be. Ez nem hogy elmaradt, de minden jel szerint a fordítottja következett be.
Az orosz gazdaság jól prosperál, még az ellene bevezetett nyugati szankciókból is jelentős haszonnal került, kerül ki: egyre nőnek az ország energiahordozókhoz köthető bevételei.
Ukrajnában ugyanakkor az előzetes várakozások és a jelentős nyugati segélyek, hitelek ellenére katasztrófaközeli a gazdasági helyzet.
Külföldi elemzők után mostanra már maguk az ukrán hatóságok is kongatják a vészharangot:
az ország költségvetésén tátongó, jelenleg havi 5 milliárd dolláros lyuk becslések szerint hamarosan 9 milliárd dollárosra (mintegy 3600 milliárd forintra) nő. Az országban nincs elegendő pénz nyugdíjra, az állami alkalmazottak fizetésére, de újabb katonai kiadásokra sem.
Eközben a Nyugat egyre nehezebben ad több hitelt Ukrajnának, bár utóbbi nagyon számít rá.
A háború kezdete óta összesen mintegy 12,7 milliárd dollárnyi külföldi segély érkezett az országba, Kijev pedig most – az év végéig – további 15 milliárdban reménykedik.
Az ország tartaléka jelenleg nem egészen 13 milliárd dollár, a Nyugatról remélt – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által már-már követelt – támogatás nélkül ez már csak rövid ideig elegendő.
Amint elfogy, bekövetkezik az ukrán gazdaság teljes összeomlása.
A Kijevi Közgazdasági Iskola számításai szerint Ukrajna közvetett veszteségei a harcok miatt mintegy 129 milliárd dollárra rúgnak, mindeközben az ország védelmi kiadásai 250 millió dollárról 3,5 milliárd dollárra nőttek – havonta. Az ország nagyobb vállalatai – például a Naftogaz, az Ukrenergo és az Ukravtodor – már a csőd szélén állnak.
A helyzetről alkotott képet tovább árnyalja az, hogy az ukrán gazdaság már a háború előtt is rendkívül rossz állapotban, többször is csődközeli állapotban volt. Egyes gazdasági elemzők szerint az ország csakhamar olyan helyzetbe fog kerülni, mint Németország a két világháború, vagy a Szovjetunió a polgárháború után –
a különbség pusztán az lesz, hogy míg Berlin és Moszkva békeidőben építette újjá a gazdaságát, Kijevnek erre nem biztos, hogy lesz lehetősége.
Vaszilij Nebeznya, Oroszország állandó ENSZ-képviselője az Ukrajna gazdaságát és hadseregét támogató nyugati forrásokat illetően a napokban kijelentette: azok nem fogják megakadályozni „a kijevi rezsim fiaskóját", csak „meghosszabbítják a gyötrelmeit".
Ukrajna általános gazdasági állapota kilátástalan. Az ország, jelentős adósságai miatt egy ideig ügyelt arra, hogy megtartsa hitelezőinek bizalmát és szóba sem hozta az államadósság átütemezésének lehetőségét. Ezt az elvet azonban kénytelenek voltak feladni,
augusztus elején megállapodtak hitelezőik nagy részével arról, hogy két évig leállnak az adósság törlesztésével.
A lépést, mely 20 milliárd dollárnyi hitelt érint, a hitelminősítők – gyakorlatilag – csődeseménynek minősítették.
Az ukrán pénzügyminisztérium sajtószolgálatának beszámolója szerint a Világbank eddig 14,4 milliárd dollár és 2,1 milliárd euró értékű hitelt hagyott jóvá Ukrajnának – ebből eddig 11,8 milliárd dollárt és 1,2 milliárd eurót folyósítottak.
Nemzetközi gazdasági szakértők szerint
Ukrajna az idén 35-45 százalékos gazdasági visszaesést szenvedhet el, költségvetésének hiánya pedig az év végére elérheti az 50 milliárd dollárt
– mintegy húszezer milliárd forintot. Március és május között az ukrán állam bevételei a kiadásoknak mindössze a negyven százalékát fedezték; további negyven százalékát pénznyomtatásból „finanszírozták", a fennmaradó 20 százalékot pedig a nemzetközi közösség „adta össze", hitelek és támogatások formájában. (Ez utóbbihoz tudni kell, hogy a segélyeknek csupán kevesebb mint ötöde vissza nem térítendő támogatás, a többi hosszú lejáratú hitel).
Az ország devizatartalékai eközben zuhannak. A hazájukat elhagyó ukrán menekültek – úgy ötmilliónyian – külföldön ukrán számláikról költenek; az ország a háborúban elveszítette szénipara kétharmadát, gázlelőhelyei közel felét, ércbányái harmadát. Felborult a kivitel és a behozatal aránya, az exportlehetőségek a háború miatt jelentősen beszűkültek. A gabona kivitele még a blokád feloldása óta sem éri el a tavalyi mennyiség felét. Importra ugyanakkor egyre nagyobb szüksége van az országnak, ami pedig szintén nyomot hagy a pénzügyi mutatókon.
A csőd tehát elkerülhetetlen, nem véletlen, hogy
Volodimir Zelenszkij egyre türelmetlenebbül követeli az újabb nyugati segítséget, már felelősöket keresve azok késlekedése miatt.
Kérdés, hogy az Egyesült Államokon kívül mely európai államoknak állhat érdekében a háborúban álló ország további gazdasági vagy fegyveres támogatása. Az Ukrajna miatt Oroszország ellen bevezetett energetikai szankciók miatt ugyanis Európa brutális energiaárakkal kénytelen szembesülni, és még hosszú évekig komoly problémát fog jelenteni a fűtési szezon finanszírozása, az energiahordozók biztosítása.
Az Európai Unió vezetőit azonban ez nem érdekli, minden áron támogatni akarják az elhúzódó háborút, akár a saját tagországok kárára is.