A tárcavezető az M1-nek adott interjújában a részleges orosz mozgósítás hírére reagálva hangsúlyozta, hogy minden olyan hír rossz hír, amely a konfliktust eszkalálja, ezzel párhuzamosan pedig
minden olyan fejlemény jó hír, amely közelebb visz a békéhez.
Rámutatott, hogy Ukrajna szomszédjaként Magyarország rögtön súlyosan szembesül a háború negatív hatásaival, ezért hazánk különösen érdekelt a minél előbbi rendezésben, hogy meg lehessen előzni a még nagyobb bajt.
"A mai napon is szeretnénk felhívni mindenki figyelmét arra, hogy minél előbb arra van szükség, hogy véget érjen a háború (.) Ki kell használni az ENSZ közgyűlési hetét, az ENSZ-t, amelyet azért hoztak létre, hogy a világon a legnehezebb kérdéseket is meg lehessen beszélni egymással" - szögezte le.
"Mi Ukrajna szomszédságában nem tudunk mást mondani, mint hogy békét akarunk, és arra kérjük a világpolitika erős szereplőit, hogy végre beszéljenek egymással, állapodjanak meg egymással, végre legyen tűzszünet és végre kezdődjenek olyan megbeszélések, amelyek elhozhatják a békét és véget tudnak vetni emberek tíz- és százezreinek, millióinak teljesen értelmetlen szenvedésének" - tette hozzá.
Szijjártó Péter rámutatott, hogy az elmúlt hónapokban egyedül Törökország közvetítési kísérlete volt sikeres, amellyel
a gabonaexport újraindításának köszönhetően valamelyest enyhült a világélelmezési válság.
Erre a sikerre alapozva a török kormánynak talán lenne esélye valamiféle mediációra a szembenálló felek között - húzta alá, hozzátéve, hogy Kelet és Nyugat konfliktusa mindig rossz hír Közép-Európának.
A miniszter sűrű napirendjéről beszámolva elmondta, hogy bár az ukrajnai háború van a középpontban New Yorkban, nem szabad elfelejteni, hogy a világ számos más kíhívással is szembesül, ilyenek például a nemzeti kisebbségek rovására elkövetett jogsértések.
Tájékoztatása szerint kollégáival folytatott kétoldalú tárgyalásai mellett ezért részt vesz a Kisebbségi Jogok Nyilatkozatáról szóló magas szintű ülésen is.
Kijelentette, hogy ez a téma különösen fontos Magyarország számára, miután magyarok milliói élnek az ország határain kívül. Ragaszkodunk ahhoz, hogy a magyarok, éljenek a világ bármely pontján, meg tudják őrizni magyarságukat, nyelvüket, jogaikat - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a világszervezetnek fel kell lépnie ezen jogok csorbulásakor.
"A nemzeti közösségek jogainak tekintetében nem szabad kompromisszumokat kötni" - fogalmazott.