Az Egyesült Államok provokálhatta ki a háborút

DOLINA, DONETSK, UKRAINE - SEPTEMBER 24: Heavily damaged St. George's Monastery in the village of Dolyna in Donetsk Oblast, Ukraine after the withdrawal of Russian troops on September 24, 2022. Many houses and St. George's Monastery were destroyed in the Russian attacks. Ukraine said on Saturday that its soldiers were entering the city of Lyman in the eastern region of Donetsk, which Russia had annexed a day earlier. Metin Aktas / Anadolu Agency (Photo by Metin Aktas / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)

Jeffrey D. Sachs, a neves Columbia Egyetem professzora nemrég nagy feltűnést keltő cikket írt a jelenlegi ukrán helyzetről, amelyben kifejtette, hogy elsősorban Amerika a hibás azért, hogy a helyzet idáig eszkalálódott. Sachs a baloldali CNN adásában is elmondta a véleményét, ami szerint a nyugati hatalmak hazudtak először a szovjeteknek, majd az oroszoknak is, miközben a folyamatos NATO-bővítéssel, a közel-keleti hadjáratokkal és a fekete-tengeri terjeszkedéssel provokálták az oroszokat.

Jeffrey D. Sachs elmondta, hogy a világ egyre inkább szétszakad, az Oroszország ellen bevezetett szankciók pedig hatalmas károkat okoznak Európának és az Egyesült Államoknak, ráadásul egyre inkább fenyegeti a nyugati országokat a stagfláció (magas infláció, amely recesszióval párosul). Sachs szerint az amerikai külpolitika Kína és Oroszország irányába is provokatív volt az elmúlt évek során.

Megosztottuk a világot, és most ennek fizetjük meg a súlyos árát

- jelentette ki. Oroszország Ukrajna kérdését nemzetbiztonsági ügynek tekinti, emiatt pedig a háború hamar nukleáris fenyegetésbe csapott át, de az Egyesült Államoknak és Oroszországnak is meg kell őriznie a hidegvérét, mielőtt megtörténik a katasztrófa - mondja Jeffrey D. Sachs,

A szakértő kiemelte, hogy párbeszédre lett volna szükség akkor, amikor Vlagyimir Putyin arról beszélt, hogy a NATO-nak nem lenne szabad Grúziába és Ukrajnába terjeszkednie. Az orosz elnök ráadásul felajánlotta, hogy tárgyalna, Joe Biden viszont azt mondta, hogy erről szó sem lehet.

A NATO egy védelmi szövetség volt a Szovjetunió ellen, ami ma már nem is létezik. Ennek ellenére tovább bővül, ráadásul a Fekete-tengerig. Erre Oroszország azt mondta, hogy ezt nem engedhetik

- idézte fel.

Joe Biden az egyik fő oka, hogy kitört az ukrán háború Forrás: Getty Images/2022 Getty Images/Alex Wong

Sachs úgy vélekedett, hogy ugyan a háborút Vlagyimir Putyin indította el, de az Egyesült Államok provokálta ki, és ezért a provokációért egyre csak növekvő árat kell megfizetnie a nyugati világnak. Kiemelte, hogy márciusban még előrehaladott tárgyalások folytak egy semleges Ukrajnáért, azonban a hónap végére az ukránok egyszerűen kiléptek a megbeszélésekből.

Ennek oka, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia folyamatosan nyomást helyezett Ukrajnára, és végül elérték, hogy az ukránok ne tárgyaljanak Oroszországgal

- magyarázta. Sachs kijelentette, hogy a háború csak úgy érhet véget, ha Ukrajna semlegességet vállal, és az orosz kivonulást követően a NATO nem próbál meg benyomulni az országba.

Az interjú apropója egy Sachs által nemrég közölt cikk volt, amely nagy visszhangot váltott ki az Egyesült Államokban. A neves Columbia Egyetem professzora arról írt, hogy a nyugati hatalmak a 19. század vége óta folyamatosan versengenek Oroszországgal a Krím-félszigetért, valamint a Fekete-tengerért, amely haditengerészetileg rendkívül fontos helyszín.

A mostani konfliktus gyakorlatilag a második krími háborúként is értelmezhető, ahol az Egyesült Államok által vezetett NATO azzal, hogy Ukrajnába és Grúziába terjeszkedik, megpróbálja körbevenni a Fekete-tengert, és ezzel kiszorítani onnan Oroszországot. A kettős mérce azonban fennáll, hiszen az Egyesült Államok a Monroe-doktrína óta, vagyis 1823 óta bármilyen nyugati irányba történő hatalmi terjeszkedést közvetlen fenyegetésnek tekint,

Oroszországtól mégis azt várják el, hogy ne reagáljon a NATO-fenyegetésre.

Emlékeztetett arra, hogy 1961-ben Fidel Castro a Szovjetunióhoz fordult segítségért. Amerikát viszont nem érdekelte Kuba azon joga, hogy mint szuverén állam maga válassza meg szövetségeseit, ezért 1961-ben megpróbált puccsot végrehajtani Kubában (ez volt a partraszállás a Disznó-öbölben). Az elbukott támadási kísérlet viszont odáig vezetett, hogy a szovjetek úgy döntöttek 1962-ben, hogy atomfegyvereket telepítenek Kubába - emiatt pedig a világ az atomháború szélére sodródott.

Tehát az Egyesült Államok mindig is elvárta, hogy mások tiszteletben tartsák az érdekszféráit, ők viszont eközben senkiét nem tartják tiszteletben.

Ahogyan a Szovjetunió gyengült, az amerikaiak egyre inkább úgy érezték, hogy bármit megtehetnek következmények nélkül, így elkezdtek terjeszkedni például a Közel-Keleten, és megdöntötték a Moszkvával szövetségben álló rezsimeket.

Clinton elnöksége alatt az amerikai provokáció minden korábbinál nagyobb volt Forrás: AFP/2020 Getty Images/Pool

Majd 1990-ben Németország és az Egyesült Államok is biztosította Mihail Gorbacsov szovjet elnököt, hogy a NATO egy centimétert sem fog kelet felé terjeszkedni, ezért a szovjetek nyugodtan felbonthatják a Varsói Szerződést, hiszen a NATO nem jelent fenyegetést a keleti világra nézve.

A Szovjetunió összeomlását követően viszont Bill Clinton hamar visszatért a keleti terjeszkedés politikájához, ez ellen pedig Borisz Jelcin orosz elnök semmit nem tudott tenni.

Azóta 13 ország csatlakozott a NATO-hoz, közülük több határos Oroszországgal.

A NATO keleti terjeszkedésével szembeni orosz fellépés 1999-ben vált intenzívé, amikor az ENSZ-et figyelmen kívül hagyva a NATO megtámadta Oroszország szövetségesét, Szerbiát. A kétezres években tovább nőtt a feszültség, hiszen az Egyesült Államok Szíriában, Irakban és Líbiában is háborúzott. Mindez 2007-ben csúcsosodott ki, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök elmondta híres müncheni beszédét, ahol többek között a NATO-terjeszkedést súlyos provokációnak nevezte.

Putyin szerint a Nyugat hazudott Oroszországnak Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Mihail Mecel

Ki ellen terjeszkedik a NATO? Mi történt azzal az ígérettel, hogy nem fognak keleti irányba terjeszkedni, miután mi feloszlattuk a Varsói Szerződést? Hol vannak most ezek a kijelentések? Már senki nem emlékszik rájuk. De én most emlékeztetem az itt jelenlévőket arra, hogy mi hangzott el pontosan. Idézném a NATO főtitkára, Wörner úr 1990. május 17-én Brüsszelben tett kijelentését: az, hogy nem telepítünk NATO-hadsereget Németország határain túlra, biztonsági garanciát ad a Szovjetunió számára. Hol vannak most ezek a garanciák?

- mondta Putyin.

2007-ben Bulgária és Románia csatlakozásával az Egyesült Államok létrehozta a fekete-tengeri alakulatot, 2008-ban pedig az Egyesült Államok tovább növelte a feszültséget, amikor arról kezdtek el beszélni, hogy Ukrajnát és Grúziát is felvennék a NATO-tagországok közé.

Oroszországnak sikerült elkerülnie mindezt, részben annak köszönhetően, hogy Viktor Janukovics ukrán elnök 2010-ben kinyilvánította az ország semlegességét, de a 2014-es Euromaidan után oroszellenes kormány került hatalomra. Ekkor kezdődött el gyakorlatilag az ukrán háború is Krím elfoglalásával, illetve a keleti szakadár régiók megalakulásával.

Kijev és az oroszok által támogatott szeparatisták 8 éven át véres háborút folytattak egymással, de úgy tűnt, hogy a Minszki Egyezmény elhozhatja a békét. Az ukránok viszont a megállapodást nem tartották be, és 2014-ben az Egyesült Államok támogatásával megkezdték az ukrán hadsereg fejlesztését.

Sachs a cikkben kiemeli, hogy az ukrán háború minden bizonnyal nem tört volna ki, ha Joe Biden elfogadja Putyin 2021-es követeléseit és a NATO nem akar mindenáron keleti irányba terjeszkedni.

Szerinte márciusban véget érhetett volna a háború, ha az Egyesült Államok és a britek nem győzik meg arról zárt ajtók mögött Zelenszkijt, hogy ne fogadja el az orosz békeajánlatot.