Az orosz atomenergia brüsszeli szankciója katasztrófát okozna

Brüsszelben készül az új, kilencedik szankciós csomag, amely a gáz és olaj mellett az atomenergiai együttműködésre is kiterjedne, így uránt sem lehetne már Oroszországtól vásárolni. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy az új paksi bővítésen túl – amelyet az Európai Bizottság is jóváhagyott, és az EU Bíróság elutasította ennek osztrák bírósági megtámadását – a most működő erőműblokkok is leállásra kényszerülnének – mondta el az Origónak adott interjúban Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője. Dornfeld szerint az ideiglenes mentesség helyett hosszabb távon sokkal szilárdabb alapot kell találni az ellátás fenntartására, és ebben kezdettől fogva egyértelmű a magyar kormány politikája: szankciók helyett békére van szükség.

Bár Magyarország tavasszal elérte, hogy a szankciók ne vonatkozzanak a csővezetéken érkező, a nyugatinál sokkal olcsóbb orosz olajra, de lehetnek komoly következményei, ha a szállításra vonatkozó szankciók miatt nem jut kőolajhoz Magyarország?

Magyarország létfontosságú nemzeti érdeke, hogy a csővezetékes orosz kőolajszállítás folytatódni tudjon, hiszen a magyar emberek támogatására létrehozott üzemanyag-ársapka fenntartásának feltétele az olcsóbb orosz, Ural típusú kőolaj. A magyar fogyasztást elsősorban az ilyen típusú kőolajat feldolgozó százhalombattai finomító biztosítja, amennyiben ez nem működik, csak többszörös áron, Brent típusú olajat tudunk vásárolni helyette.

Az elhibázott uniós szankciós politika azonban már most is komoly kihívások elé állítja a hazai ellátást, hiába a mentesség, elég egyértelmű a brüsszeli kommunikációból, hogy ezt csak ideiglenes engedménynek tekintik.

Amennyiben ezt is szankciók alá veszik, mint azt például az Európai Parlament követeli – ideértve a magyarországi baloldali képviselőket is – annak komoly gazdasági következményei lehetnek. Nemcsak az üzemanyagárstop válna fenntarthatatlanná, de azonnal többszörösére drágulna az üzemanyag mindenki számára – már ahol vásárolható lesz egyáltalán.

Az ideiglenes mentesség helyett sokkal szilárdabb alapot kell találni az ellátás fenntartására, és ebben kezdettől fogva egyértelmű a magyar kormány politikája: szankciók helyett békére van szükség.

A horvát államfő kijelentette, hogy az EU háromszor drágábban veszi a gázt az Egyesült Államoktól. Mi lehet a vége a brüsszeli politikának?

Nagyon komoly törésvonal kezd kialakulni Európa hűvösebb fejjel gondolkodó politikusai és az Egyesült Államok demokrata párti vezetése között. Ezek közé még olyanok is beletartoznak, akik egyébként az elhibázott szankciós politikát eddig teljes mellszélességgel támogatták. Így például a horvát elnökhöz hasonlóan Emmannuel Macron francia elnök is igen kemény szavakkal szállt bele Joe Biden amerikai elnökbe, többek között szintén a gázon való elképesztő amerikai nyerészkedést kritizálta, amely szavai szerint nem éppen baráti viselkedés. Igen eltérő megközelítést mutat, hogy

míg az EU tovább erőlteti a sok sebből vérző, megbukott szankciós politikát, addig az Egyesült Államok számos stratégiai területen nem tesz hasonló lépéseket.

Beszédes például, hogy

míg az előző héten az Európai Parlament terrorizmust támogató országgá nyilvánította Oroszországot, addig az amerikai kormányzat nem volt hajlandó ugyanerre.

Ennek a gyakorlatba való átültetése esetén Oroszország olyanná válna az EU számára, mint Észak-Korea: nemcsak a gazdasági kapcsolatok szakadnának meg teljesen, de a diplomáciaiak is a minimumra szorulnának vissza.

De vajon hogyan lehet béke, ha nincs, aki közvetítsen a háborús felek között? Mi történik akkor, ha megismétlődik a lengyelországi határ menti rakétaincidens, csak most nem állnak rendelkezésre diplomáciai csatornák a kérdés higgadt rendezésére?

Európa-szerte sok atomerőmű orosz fűtőelemmel működik Forrás: Origo

Az EU, miközben azt hiszi, hogy Oroszországot bünteti, valójában magát fosztja meg lassanként az összes diplomáciai és gazdasági eszköztől, egyre jelentéktelenebbé válik a világpolitikában. Ha Brüsszel valóban Európa érdekeit nézné az ideológiai lázálmok helyett, akkor a további szankciók, a háborút elnyújtó döntések helyett inkább a béke érdekében tenne lépéseket.

Elképzelhető, hogy Brüsszel valóban elfogad még egy következő szankciós csomagot? Ha igen, az mivel járna?

A háború kitörését követően a brüsszeli szankciós politika – mindenki által támogatott célkitűzése – az volt, hogy Oroszországot gazdaságilag ellehetetlenítve minél előbb véget vessen a fegyveres összetűzéseknek.

Az energiapolitikai szankciókkal azonban Európa lábon lőtte saját magát: a kontinensen recessziós előjelek tapasztalhatóak, Oroszország pedig gazdasági értelemben szinte károk nélkül átvészelte az elmúlt hónapokat.

Arról azonban már több hete párbeszéd zajlik, hogy készül az új, kilencedik szankciós csomag, amely a gáz és az olaj mellett az atomenergiai együttműködésre is kiterjedne, így uránt sem lehetne már Oroszországtól vásárolni.

A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy az új paksi bővítésen túl – amelyet az Európai Bizottság is jóváhagyott, és az EU Bírósága elutasította ennek osztrák bírósági megtámadását – a most működő erőműblokkok is leállásra kényszerülnének. Ez teljes mértékben aláásná Magyarország villamosenergia-ellátását, az olcsó, az ország szükségletének mintegy felét kielégítő hazai atomenergiát ugyanis csak jóval drágább importtal tudnánk helyettesíteni.

Ez a fajta szankciós döntés teljesen a szakadékba lökné a magyar gazdaságot, magyarok millióinak nemcsak a megélhetését, de mindennapi életvitelét is elképesztő veszélybe sodorná, kérdésessé válna a rezsicsökkentés fenntarthatósága is.

Az amerikai baloldal által dollármilliókkal kitömött hazai szankciópárti baloldalt azonban ez sem zavarja abban, hogy az Európai Parlamentben a magyar érdekek ellen szavazzanak. Látszik, hogy számukra fontosabb pénzügyi támogatóik kegye, mint az ország érdeke és a magyar emberek jóléte. Szerencsére egyre több magyar ember mondja el a véleményét az elhibázott szankciós politikáról a nemzeti konzultáción, amely komoly támogatást jelent majd a nemzeti kormány számára, mikor a következő szankciós javaslat magyar érdekeket sértő rendelkezéseinek elfogadását elutasítja.

Fontos, hogy hallassuk a hangunkat: a magyar emberek békét akarnak, nem újabb szankciókat és az azokkal járó bizonytalanságot!