Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az Európai Bizottság másfél év után jóváhagyta a magyar helyreállítási tervet. Ez miért nagy siker Magyarország számára?
A gyermekvédelmi törvénnyel szembeni brüsszeli ellenállás önmagában már jelezte, hogy igen nehéz tárgyalásokra számít a kormányzat. Az európai politikában jártas miniszterek - Varga Judit és Navracsics Tibor - tapasztalata és tudása kellett az egyeztetések sikeréhez, amelyek minden jogos reményt adó jel szerint a végéhez közelednek. Itt érdemes kiemelni Varga Judit miniszter asszony szerepét, szakmai érdemeit is.
Világos üzenete van a Bizottság döntésének, mivel azt teszi nyilvánvalóvá, hogy a magyar kormány képes volt tartani magát a vállalásaihoz és egy ellenséges, kedvezőtlen politikai környezetben is megvédte Magyarország érdekeit, kiváló helyreállítási tervet készített.
Siker ez egyrészről a magyar emberek és a hazai gazdaság számára, miután a beruházások, szociális és egyéb közhasznú programok megvalósítása vagy folytatása válik lehetségessé, továbbá nagy sikere ez a magyar nemzeti politikának és diplomáciának is, amely ismét megmutatta rátermettségét és érdekérvényesítő képességét. Kedvezően hathat a megegyezés a partnerségi megállapodásról folyó vitákra is.
Amint az a kormány részéről szerdán elhangzott:
A Bizottság bejelentése a magyar helyreállítási terv pozitív értékeléséről és elfogadásáról azt mutatja, hogy a baloldali képviselők minden káros erőfeszítése, hogy az országot valótlanságokkal rossz fényben tüntessék fel, e tekintetben egyértelműen eredménytelen volt.
A helyreállítási forrásokat nem veszítjük el, és a kohéziós alapról zajló tárgyalások is biztatóan, jól haladnak, vagyis a felfüggesztés ott sem jelent forrásvesztést. A Bizottság bejelentése tehát a bátor nemzeti politika sikerének és a baloldal jelentős kudarcának is tekinthető.
A Bizottság a magyar nemzeti tervet a legkiválóbbak közé sorolta. Ez miért érdekes annak fényében, hogy ilyen sokáig kellett várni a döntésre?
Pozitív fejlemény, hogy a Bizottság a magyar terveket európai összevetésben a legkiválóbbak között rangsorolta, egy kivételével minden kategóriában a legmagasabb osztályzatot kapták a magyar elképzelések. A tény ugyanakkor, hogy a magyar tervek ilyen magas minősítést kaptak, utólag megkérdőjelezi a hosszas viták és tárgyalások indokoltságát. Ez azonban várható volt, hiszen
az elmúlt hetek azzal teltek, hogy a baloldal és a liberálisok minden lehetséges módon lejáratni igyekeztek a magyar terveket és a kormányt, és hazánk kétségtelen erőfeszítéseit eltagadva hátráltatni próbálták a tárgyalásokat, és ezáltal ellehetetleníteni a megállapodás megkötését.
A kondicionalitási eljárással összekapcsolt helyreállítási alapról szóló tárgyalások eredményes lezárulásához, a jogállamisági feltételrendszer sokszor kusza és ellentmondásos jogi útvesztőin keresztül vezetett az út, időnként még a szakemberek által is értelmetlennek, feleslegesnek tartott kitérőkkel. Az eljárás elhúzódása nem meglepő az európai politikában, számos példa akad arra, mikor ennél is jóval hosszabb ideig tart eljutni a megegyezéshez. Az uniós politika bizonyos tekintetben egy sokoldalú, kiterjedt érdekegyeztetés, ahol különböző gazdasági és politikai érdekek, felfogások ütköznek meg egymással. Különösen nehéz ezen a terepen egy nemzeti, keresztény politikát képviselő kormánynak eredményeket elérni, mert nagy többsége van a liberális véleményeknek.
A döntés 5,8 milliárd euró (mintegy 2300 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatás felhasználását teszi lehetővé Magyarország számára, a brüsszeli testület ugyanakkor fenntartja a pénz egy másik részének, a felzárkóztatási források 7,5 milliárd eurót (mintegy 3000 milliárd forintot) kitevő összegének a zárolását. Mi ennek az oka?
A Bizottság konkrétan három operatív program összege tekintetében, annak 65 százalékát javasolta felfüggeszteni. Ez összesen 7,5 milliárd eurónyi (azaz mintegy 3000 milliárd forintnyi) összeget érint.
A befagyasztás oka az, hogy az uniós testületnek most már új jogi fegyver áll rendelkezésére ahhoz, hogy a jogállamiság kérdését politikai nyomásgyakorló eszközként vethesse be egyes tagállamokkal szemben.
Az új feltételrendszer révén az EU az uniós büdzsé védelmére hivatkozva felfüggeszthet kifizetéseket, vagy pénzügyi korrekciókat hajthat végre, ha Brüsszelben úgy értékelik, hogy az adott országban az EU-s költségvetést érintő veszélyek állnak fenn. Egy tavaly január óta alkalmazandó uniós rendelet alapján, egy jogi mechanizmus palástja mögött, valójában a nyomásgyakorlás nyers politikai és gazdasági-fiskális eszközeivel próbálják arra kényszeríteni Magyarországot, hogy visszalépéseket tegyen a régóta karakteres és bátor módon képviselt, más államoknak is példát mutató szuverén politikájában.
Gyurcsány Ferenc és Gyurcsányné, valamint a baloldali képviselők legalább nyár közepe óta azért küzdenek Brüsszelben, hogy megakadályozzák az Európai Bizottság és Magyarország megállapodását a pénzek folyósításáról. Hogyan értékelheti most a baloldal a brüsszeli döntést?
A Gyurcsány Ferenc vezette és mindmáig pártja által dominált baloldali ellenzék célja, hogy nemzetközi elvtársaikkal közösen elérjék Magyarország uniós forrásvesztését.
Ők mindenáron abban érdekeltek, hogy Brüsszel elvegye hazánktól a közösségi támogatások jelentős részét.
A magyarok sikere ugyanis a kormányzat eredményességét is jelzi egyben, és ez nem érdeke a tizenkét éve ellenzékben lévő politikai erőknek. Magyarország azonban jelentős részsikert ért el, hiszen az Európai Bizottság jóváhagyta hazánk programját, sőt azt az egyik legjobbnak minősítette, így Magyarország hozzáférhet a helyreállítási alap forrásaihoz.
Márciusban pedig újraértékelik a magyar vállalásokat, és a számunkra járó uniós pénzek teljes köre megnyílhat.
Bár a Bizottság jelentős nyomás alatt áll a tekintetben, hogy Magyarországot más belátásra bírják politikája eddigi elvi és gyakorlati irányaihoz képest, azt látni kell, hogy még a nyugati gazdasági szereplők egy része is érdekelt a közösségi források maradéktalan megnyitásában, miután a támogatások jelentős részét valójában ezek a Magyarországon aktív cégek szerezhetik meg, ahogy korábban Szijjártó Péter külügyminiszter úr fogalmazott:
ezen források az uniós alapszerződések révén járnak.
Az uniós csatlakozást követően Magyarország és például Lengyelország is megnyitotta piacait a nyugati vállalatok előtt, e piacokon nyugati vállalatok „óriási profitokra tettek szert", Magyarország esetében, ahogy külügyminiszter úr utalt rá:
Minden egyes érkező 1 eurónyi forrásból 70 eurócent visszamegy a nyugat-európai cégeknek.
