Döbbenetes hír érkezett arról, hogy korrupció miatt letartóztatták a görög szocialisták európai parlamenti frakciójának vezetőjét, az Európai Parlament alelnökét, Eva Kailit. Mit üzen ez az európai szocialistákhoz köthető korrupciós ügy a baloldal állapotáról?
A balliberális pártok szeretnek úgy tetszelegni, mintha ők lennének a korrupció elleni küzdelem élharcosai, míg a jobboldalt úgy állítják be, mintha csak kizárólag jobboldali politikusok lehetnek korruptak. A valóság ezzel szemben az, hogy nem kevés olyan politikus van a baloldalon, akik valódi szakértői a korrupciónak. Nem titok, hogy Washington után Brüsszel a világ lobbistáinak második legnagyobb központja. Mindez annak köszönhető, hogy Brüsszelben igen laza és átláthatatlan szabályok vonatkoznak mind a lobbistákra, mind az európai parlamenti képviselőkre.
Ha az európai baloldalt valóban zavarná a korrupció, akkor nem a tagállamokat kellene zaklatniuk, hanem először Brüsszelben kellene rendet tenniük.
Miután a balliberális erők Brüsszelben többségben vannak, a politikai súlyuk meglenne hozzá, hogy változást érjenek el, csupán a valódi szándék hiányzik a részükről.
Az alelnöknő egyébként Gyurcsányné brüsszeli párttársa és elvtársa volt. Mire következtethetünk abból, hogy Dobrev Klára párttársának otthonában 600 ezer eurót találtak a hatóságok?
Régi kommunista trükk, hogy „vádold azzal az ellenfeledet, amit te magad követsz el". Ugyan a kommunizmus visszaszorult, de a régi módszerek követői megmaradtak. Miközben Magyarországot szeretik korrupt országként beállítani, addig törvénytelen módszerekkel megkeresnek 600 ezer eurót. Hasonló módszerekkel dolgozik a magyar baloldal is, élükön a Gyurcsány-párttal.
A DK-s politikusok előszeretettel beszélnek a magyar gazdaság összeomlásáról, sőt még a rémhírterjesztés és a pánikkeltés is a politikai eszköztáruk részét képezi. Ezzel szemben a valóság az, hogy pont Gyurcsány Ferenc volt az a miniszterelnök, akinek a kormányzása alatt a magyar gazdaság már azelőtt az összeomlás szélére került, hogy a 2008-as világválság kirobbant volna.
A nyomozás keretében több, az Európai Parlamenthez köthető prominens embert tartóztattak le. Van közös vonás az európai baloldal korrupciós ügye és a baloldal itthoni kampánypénzbotránya között?
Mind a két eset rávilágít arra, hogy
a nemzetközi és a hazai baloldal képviselői, ha felelős politikai pozícióba kerülnek, akkor az azzal járó hatalmat hamar pénzzé teszik.
Az Európai Parlament alelnökének legfőbb feladata, hogy az európai emberek érdekeit érvényesítse és képviselje a munkája során, ehelyett ezt a kötelességét 600 ezer euróért áruba bocsátotta. A hazai baloldal is ugyanezt az utat követte. Míg egy magyar baloldali politikustól is elvárható, hogy hazája érdekében politizáljon, ehelyett viszont saját hazájuk szuverenitását 3 milliárd forintért értékesítették az amerikai befektetőknek. Úgy tűnik, hogy
a politikai haszonszerzés és az egyéni meggazdagodás határait nemcsak itthon nem ismerik a balliberális politikusok.
Eva Kaili görög „anyapártja", a szocialista PASZOK bejelentette, hogy kizárják a pártból, és az EP is felfüggesztette őt. Ahogyan tőle, úgy itthon Márki-Zay Pétertől is elhatárolódik a baloldal, és vele vitetnék el a balhét. Ez egy bevett módszer a baloldalon?
A két eset ugyanazt a módszert tükrözi vissza.
Egyrészt itthon és külföldön is igyekeznek minél hamarabb megszakítani a korrupcióval vádolt politikussal a kapcsolatot.
Ettől függetlenül még nem lehet azt letagadni, hogy Márki-Zay Péter a baloldal miniszterelnök-jelöltje volt, és azt sem lehet letagadni, hogy Eva Kaili szocialista politikusként korrumpálódott.
Továbbá, ahogy Márki-Zay esetén sem hihető, hogy csak ő tudott volna az amerikai pénzekről, úgy az sem hitető, hogy Eva Kaili eddigi „munkássága" csak most vált volna ismertté a saját pártcsaládján belül.
Eva Kaili már 20 éves kora óta próbál politikai karriert befutni a baloldalon, minden bizonnyal sokan vannak, akik ismerik Eva Kaili személyiségét és a korrupcióhoz való szoros viszonyát.
Az Európai Parlament korrupció miatt őrizetbe vett baloldali alelnöke, Eva Kaili Gyurcsányné kérésére megszavazta a Magyarországot korrupció miatt elítélő EP-jelentést november 24-én. Ezt hogyan értékelhetjük?
Az Európai Parlament jelentései eddig is hemzsegtek a tárgyi tévedésektől és a politikai csúsztatásoktól.
Senki sem gondolhatja azt komolyan, hogy egy olyan jelentés képes valós képet mutatni egy országról, mely jelentés az országrontó Gyurcsány Ferenc felesége és a korrupt Eva Kaili támogatását élvezi.
Az európai baloldal ma az Európai Parlamentet politikai furkósbotként használja, azért, hogy a demokratikus felhatalmazással rendelkező jobboldali kormányokat hazug jelentésekkel megbuktassák. Magyarország ezeket a kísérleteket nemcsak sikeresen elhárította, hanem itthon és külföldön egyaránt rávilágított a baloldal ezirányú akcióira.
Mi várhat európai és hazai szinten a baloldalra? Láthatóan támadják a jobboldali kormányokat, korrupciót kiáltanak, miközben sorra buknak le azzal, hogy komoly külföldi pénzekért árusítják ki akár saját hazájuk érdekeit.
Maga az ügy tökéletesen rámutat arra a kétszínűségre, amit a baloldal gyakorol a korrupció témakörén belül. Amennyiben a cél az, hogy az európai korrupció melegágyában, Brüsszelben pozitív folyamatok induljanak el, akkor ezeket a botrányokat meg kell ismertetni az állampolgárokkal. El kell törölni azt a hazugságot, hogy a baloldali politikusok a korrupció elleni küzdelem zászlóvivői lennének. Sőt
Brüsszelben a mostanihoz képest sokkal szigorúbb szabályokat kellene bevezetni a korrupció visszaszorítása érdekében. A változásért ugyanakkor meg kell küzdeni, hisz a hazai baloldali média példáját követve, a nemzetközi baloldali média sem fog a kötelező minimumnál többet foglalkozni az üggyel.
A magyarországi helyzet annyival szerencsésebb, hogy a médiahelyzet kiegyensúlyozott, így ha a baloldali média el is próbálja hallgatni a dollárbaloldal ügyét, azt a jobboldali újságírók nem hagyják szó nélkül.