Az államcsőd szélén Szlovákia, megbukott a Brüsszelnek hízelgő Heger-kormány

Pozsony, 2022. december 15. Eduard Heger szlovák miniszterelnök távozik az ülésteremből, miután kormánya megbukott az ellene benyújtott bizalmatlansági indítványról tartott parlamenti szavazáson Pozsonyban 2022. december 15-én. A szeptembertől parlamenti kisebbségben kormányzó Heger-kabinettől, szűk többséggel, 78 vokssal vonta meg a bizalmat a 150 fős pozsonyi törvényhozás, amelynek 102 képviselője vett részt a szavazáson. MTI/AP/TASR Slovakia/Jaroslav Novák

A brüsszeli elhibázott szankciókkal való teljes azonosulás, a hatalmas belső ellentétek, az emberek bizalmának az elvesztése, valamint az ezekből következő gazdasági pangás miatt bukott két év alatt immár a második szlovák kormány. Eduard Heger kormányfő egyébként is hónapok óta kisebbségben próbálta irányítani az országot, de ez finoman szólva sem sikerült neki. A magyarországi stabil kormányzással szemben Szlovákiában teljes a káosz, az ország az államcsőd szélén áll, a betegeket külföldre kell szállítani, mert elmentek az orvosok. Az, hogy mi lesz Pozsonyban, senki nem tudja megjósolni.

Megbukott az Eduard Heger vezette szlovák kormány az ellene benyújtott bizalmatlansági indítványról tartott parlamenti szavazáson csütörtökön. A szeptember óta parlamenti kisebbségben kormányzó Heger-kabinettől, a szavazás többszöri halasztása után, szűk többséggel, 78 vokssal 20 ellenében vonta meg a bizalmat a 150 fős pozsonyi törvényhozás, amelynek 102 képviselője vett részt a szavazáson.

Eduard Heger szlovák miniszterelnök kormánya nemcsak a parlamenti támogatottságot, hanem a társadalmit is elvesztette Forrás: MTI/AP/TASR Slovakia/Jaroslav Novák

A kormány elleni bizalmatlansági indítványról eredetileg már kedden szavaznia kellett volna a parlamentnek, de azt az utolsó pillanatban egy kormánypárti képviselő javaslatára csütörtökre halasztották, arra hivatkozva, hogy több idő maradna a voksolás előtti egyeztetésekre. Csütörtökön Igor Matovic pénzügyminiszter, a legnagyobb kormánypárt, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) vezetője felajánlotta lemondását, annak fejében, hogy a liberálisok visszavonják a bizalmatlansági indítványt. A liberálisok - akiknek vezetője, Richard Sulík már hosszú ideje személyes ellentétben áll Matoviccsal - elutasították az ajánlatot.

Két év alatt a második kormány bukott

A szlovák kormány bukásának legfőbb oka, hogy teljesen elfogyott mögüle a társadalmi támogatottság.

A 2020 tavaszán megalakuló négypárti koalíciós kormány mögött nagyjából 40-45 százaléknyi választói támogatás állt.

Mindez magyar mércét tekintve nem tűnik túl soknak, de Szlovákiában a rendkívül töredezett pártrendszer miatt már ez is a megszokottnál magasabb támogatottságot jelentett. Az Igor Matovic vezetésével létrejött kabinet már 2021. március 30-án megbukott a belső ellentétek miatt. Ezt követően Eduard Heger vezetésével kisebbségi kormány alakult, amely minden egyes parlamenti szavazáson külön-külön próbált meg többséget szerezni.

Igor Matovic 2020 tavaszán még magasról indult, mára bukott kormányfő és pénzügyminiszter lett Forrás: MTI/AP/TASR Slovakia/Jaroslav Novák

A kormányzókból való teljes kiábrándultságot mutatja, ha most tartanák a választásokat, akkor

a két megmaradt kormánypárt az OLaNO és az SME Rodina együttesen is csupán 15-16 százalékot érne el.

A kormányzó pártok teljes eljelentéktelenedését mutatta már az is, hogy az idei őszi önkormányzati választáson meglehetősen rosszul szerepeltek, a teljes ellenzék áttörő győzelmet aratott mind a helyhatóságokban, mind a régiókban.

Teljes káosz és visszaélés a választók bizalmával

A kormány bukásában központi szerepet játszott, hogy teljesen eltávolodott az emberektől. Az Ma7 felvidéki magyar portál szerint a 2020-as választást követően rengetegen bíztak abban, hogy az előző korrupt kormány után egy olyan koalíció áll fel, amely reformokat hoz és véget vet a korrupciónak. A szlovák jobboldal 2010 után újra bizalmat kapott a választóktól arra, hogy a demokratikus kormányzás és a politikai vitakultúra újra visszatérjen az országba. Ehelyett mit kaptunk? - tették fel a kérdést.

A kormány megmutatta, hogyan kell visszaélni a választók bizalmával. Tökéletesen bemutatta, milyen egy kaotikus kormányzás, ahol a szavaknak és a tetteknek nincs semmilyen súlyuk és következményük. Iskolapéldája volt annak, hogyan kell a szövetségeseket a legnagyobb ellenséggé változtatni. Az egymásra mutogatás, az árulózás, és az egymás legyőzése azt eredményezte, hogy a politikai vitakultúra még nagyobb sötétségbe került.

És az nemcsak Matovič érdeme volt, de az egész koalíció valamilyen szinten hozzájárult ahhoz, hogy abban a világban éljenek tovább, amelyet teremtettek. Ez a kormány úgy tudott „működni", hogy a pártok között megszokott volt az ellenséges viszony és egymás lejáratása. A helyzet azonban tarthatatlan volt, és ennek a lufinak valamikor ki kellett pukkadnia - írták a portálon.

A szlovákok mára nagyon nem kérnek sem Hegerből, sem Matovicból Forrás: Anadolu Agency via AFP/2022 Anadolu Agency/Robert Nemeti

Feltétel nélkül Brüsszel mellett

A kormányzati káosz mellett a másik fontos tényező a bukásban az volt, hogy Szlovákia feltétel nélkül támogatta Brüsszelt a háborús szankciók meghozásában, és mindezek mellett még az Ukrajnának szánt fegyverszállításban is részt vettek. Mindezt úgy, hogy az emberek többsége nem támogatta ezeket a lépéseket - sőt, a szankciók óriási károkat okoztak Szlovákiában.

Majd pedig miután kiderült, hogy a brüsszeli elhibázott szankciók nem működnek, akkor Heger kormányfő már arról beszélt, hogy teljes csőd fenyegeti Szlovákiát az elszabadult energiaárak miatt.

Hegernek egyébként annyira sikerült elszakadnia a valóságtól, hogy október végén arról beszélt, hogy az Oroszország elleni szankciók igenis működnek. Szerinte a szankciós nyomást fokozni kell Oroszországra, mert az idővel eredményt hoz. Ezzel szemben a valóság mostanra az, hogy a szankciók igazán komoly problémákat nem okoztak az orosz gazdaságnak, sőt idén olyan hatalmas bevételre tehetnek szert, amire korábban nem sok példa volt.

Gazdasági pangás

A kormányzó pártok olyan mértékben képtelen voltak kezelni a helyzetet, hogy mára a szlovák gazdaság csupán 1,4 százalékos növekedést tud felmutatni, míg Magyarországon 5 százalék feletti a bővülés. A magyar munkanélküliségi ráta 4 százalék alatt van, míg Szlovákiában 5,9 százalékos.

Az ország államadóssága pedig a 2020 eleji 50 százalék alatti szinthez képest mostanra 63,1 százalékra nőtt.

Ezzel szemben Magyarországon az államadósság mértéke csökkenő tendenciát mutat. A kormány tehát a belső harcok mellett a külső kihívásokra sem tudott reagálni, és ennek eredményeként a szlovák gazdaság is folyamatosan veszít az erejéből. Közben az ország gyakorlatilag szétesett, novemberben

a szlovák kormánynak már a V4-ek segítségét kellett kérnie, mert a kórházakban nem tudták ellátni a betegeket, a magyarnál jóval alacsonyabb fizetések miatt ugyanis több ezer orvos mondott fel.

Teljes a bizonytalanság

A pozsonyi kormányzás jövője egyelőre kérdéses, egy új kormánykoalíció létrehozása és az előrehozott választások lehetősége egyaránt felmerült. A kormány bukása után levegőben lóg a jövő évi költségvetés is, amelynek elfogadása éppen a bizalmatlansági indítvány miatt tolódott későbbre. Amennyiben nem fogadják el a jövő évi költségvetést, és így az ország költségvetési provizóriumban kezdi a jövő évet, kérdésessé válik a lakossági energiaárak befagyasztását lehetővé tevő - a kormány által néhány hete bejelentett - intézkedés megvalósíthatósága is.