Európai közvélemény: A szankciók jobban fájnak az EU-nak, mint Oroszországnak

A Századvég Európa Projekt-kutatásának eredményei alapján, valamennyi uniós tagállamban többen gondolják úgy, hogy a szankciók elsősorban az EU gazdaságának ártottak, mint akik szerint Oroszországnak. A büntetőintézkedések következményeképpen romlanak a kilátások: az európaiak csaknem háromnegyede valószínűnek tartja, hogy országa jövőre recesszióba süllyed, negyede szerint pedig már most is válságban van.

Az Európai Unió szankciós politikájával szemben észszerű elvárás, hogy az nagyobb kárt okozzon Oroszországnak, mint Európának. Mivel a büntetőintézkedések nem voltak képesek felgyorsítani a háború lezárását (sőt, a fegyveres konfliktus egyre mélyül), és az EU kilátásai romlanak, egyre több kritika éri a közösség korábbi törekvéseit. Az uniós kormányfők a következő év elején várhatóan döntenek majd az EU szankciós politikájának jövőjéről, ezért a Századvég felmérte, hogy az európai közvélemény szerint mennyiben teljesült az eredeti elvárás.

Az európaiak mindössze tizede gondolja úgy, hogy a szankciók elsősorban Oroszországnak ártanak

Az Európai Unió átlagát tekintve, a választ megjelölők többsége (53 százaléka) szerint a szankciók mind az európai, mind az orosz gazdaságnak ártottak. Sokatmondó, hogy csaknem négyszer annyian (37 százalék) gondolják úgy, hogy a büntetőintézkedések elsősorban az EU gazdaságának ártanak, mint akik Oroszországot látják a szankciók elsődleges vesztesének. Az előbbiek valamennyi uniós tagállamban többségben vannak az utóbbiakkal szemben.

Forrás: Századvég

A tagállami különbségeket jól magyarázza az országok eltérő hozzáállása a közösség szankciós politikájához. Európa kárait legnagyobb arányban a szankciókritikus déli tagállamok (Görögország: 55, Ciprus: 54 százalék) és Magyarország (52 százalék) tartja nagyobbnak az orosz költségeknél. A szankciópárti országokban az arány kisebb, de jelentős: Dániában 19, Finnországban 20, Észtországban és Lengyelországban 24 százalék. Az eredmények alapján kijelenthető, hogy az európai közvélemény szerint a szankciókkal kapcsolatos eredeti elvárás – miszerint azoknak jobban kell fájniuk Oroszországnak, mint az EU-nak – nem teljesült.

Európa többsége recesszióra számít

Az Oroszország és Európa közötti kereskedelmi konfliktus következményeképpen az EU gazdasága egyre nagyobb bajban van, ami az európaiak konjunktúraérzetén is tapasztalható. A választ megjelölők csaknem negyede (72 százaléka) recessziót vár 2023-ra és 23 százalékuk szerint a gazdasági teljesítmény jelentős csökkenése már az adatfelvételkor (2022. október 13. és december 7. között) is problémát okozott.

Forrás: Századvég

Azoknak az aránya, akik szerint a jövő évi recesszió elkerülhető, az EU átlagában mindössze 5 százalék, a legalacsonyabb Olaszországban, Portugáliában és Svédországban (mindhárom országban 4 százalék). Az eredmények rámutatnak, hogy az európai közvélemény szerint a büntetőintézkedések túlzott mértékben ártanak Európának és recesszióba taszítják a közösséget, így a tagállami kormányfőknek célszerű lenne változtatni az EU szankciós politikáján.

Az Európa Projekt-kutatásról

2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A Project28 közvélemény-kutatás egyedülálló módon, az eddigi legszélesebb körben, országonként 1000, azaz összesen 28 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg. A vizsgálat legfontosabb céljai közé tartozott megismerni a társadalom konjunktúraérzetét, feltérképezni az Európai Unió teljesítményével, a migrációs válsággal és a növekvő terrorizmussal kapcsolatos lakossági attitűdöket. A 2017-es, 2018-as és 2019-es felméréseket követően a Századvég Alapítvány a magyar kormány megbízásából 2020 óta Európa Projekt néven folytatta a kutatást, amely továbbra is az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra reflektált.

A 2022-es felmérés célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése volt. A társadalom konjunktúraérzete, az Európai Unió teljesítménye, a koronavírus járvány, a klímaváltozás, továbbá a migrációs krízis megítélése mellett igazodva az Európát érintő új kihívásokhoz, az idei közvélemény-kutatás meghatározó témája az orosz–ukrán háború, az energiaválság, az energiaellátás, valamint a családpolitika. A 2022-es kutatás az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára, Svájcra, Moldovára, Albániára, Koszovóra, Észak-Macedóniára, Montenegróra, Szerbiára, Bulgáriára és Bosznia-Hercegovinára terjedt ki, így összesen 38 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel október 13. és december 7. között.