Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója 2022 októberében részt vett egy amerikai alapítvány vitaindító beszélgetésén, ahol kijelentette, hogy az Egyesült Államok már régen elvesztette vezető szerepét az atomipar területén és jelenleg az orosz Roszatom a globális piacvezető. A főigazgató akkor azt is megemlítette, hallotta az amerikai energiaügyi minisztert arról beszélni, hogy az USA vissza akarja szerezni a vezetést... Jelenleg e törekvésnek egyre sűrűsödő jeleit láthatjuk, hiszen számos ország, és egyes brüsszeli szereplők is, azon vannak, hogy a nyugati szankciók következő körébe bekerüljön a Roszatom is. Ebbe az irányba mutat, hogy néhány nappal ezelőtt a mindenkori amerikai kormányzathoz közel álló Washington Post kiemelten foglalkozott a témával.
A cikk – egyebek között – megemlíti, hogy a Roszatom eddig elkerülte a szankciókat, részben a potenciális gazdasági veszteségek miatti aggodalmak okán, hiszen a Roszatom kiemelkedő szereplője az atomenergia békés célú alkalmazásának szerte a világon, köztük az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában is. Az Egyesült Államok uránszükségletének jelentős részét a Roszatom biztosítja. Mindezek mellett az orosz cég erős pozíciókkal rendelkezik a globális urándúsítás, a friss nukleáris üzemanyag-ellátás, a már üzemelő és most épülő új atomerőművi egységek tekintetében is. A lap megemlítette, hogy Roszatomtól való függőség azonnali felszámolása nem egyszerű, mert a nukleáris üzemanyag-ellátás, a hulladékkezelés és más partnerségi megállapodások terén jelentős energiaár-ingadozást okozhatna. Mégis erőltetik.
Hogyan működik egy modern atomerőmű?
Éppen ezért érdemes kicsit körülnézni a Roszatom és versenytársai háza táján, hogy lássuk, miről is van szó.
A Roszatom jelenleg az egyetlen olyan atomenergetikai cégóriás a világon, amely az atomenergetika teljes vertikumát lefedi. Vezető szerepet tölt be az uránbányászatban és az urándúsításban, az új, innovatív nukleáris üzemanyagok fejlesztésében, az új atomerőművi blokkok építésében, a gyorsneutronos reaktorok fejlesztésében, a nukleáris üzemanyagciklus zárásában, valamint anyagtudományi kutatásokban, a digitalizációban és – többek között – a nukleáris medicinával kapcsolatos kutatásokban is.
Sokatmondó nyilatkozatot tett a vállalatnál folyó fejlesztésekről a minap Tatyjana Tyerentyeva, a Roszatom személyzeti ügyekért felelős vezérigazgató-helyettese. Tyerentyeva a TASZSZ orosz hírügynökségnek elmondta, hogy a Roszatomnál jelenleg több mint 330 ezer ember dolgozik és 2030-ra további 100 ezer új alkalmazottja lesz a cégnek az új üzletágak, egyebek közt anyagkutatási projektek, a digitális terület, illetve a szélenergetika és a nukleáris medicina fejlesztése miatt. Egyedül a Roszatom környezetvédelmi projektjeihez 3 ezer új szakemberre lesz szükség és a cég különböző részlegei további 5 ezer informatikai szakembert igényelnek az elkövetkező években.
Az Akkuyu Atomerőmű pillanatai
De maradjunk egyelőre a jelennél! A Roszatom ma a világ első számú atomerőmű-építője. Jelen pillanatban 11 országban 34 új atomerőművi blokk megépítésére van szerződése, köztük a Paks II. projektre. Ezek az építkezések a megvalósítás különböző szakaszaiban vannak. A Roszatom mindezek mellett további atomerőművek létesítéséról folytat előrehaladott tárgyalásokat. Törökországban a Földközi-tenger partján épülő négy egység mellett újabb orosz tervezésű atomerőmű építése van napirenden, amely a Fekete-tenger partján, Sinop mellett létesülne. Számos más ország is orosz technológiával épít új atomerőműveket. Kína, India és Egyiptom, hogy csak a legnagyobbakat említsük. Sokatmondó tény az is, hogy a Roszatom 2006-2022 között összesen 19 új atomerőművi egységet adott át, köztük a világ első úszó atomerőművét. Többet, mint a vetélytársai együttvéve!
A Roszatomnak jelenleg a világ több mint 50 országában vannak üzleti partnerei, de ez a szám a jövőben biztosan emelkedni fog. Mindez azt is jelzi, hogy amíg az Európai Unió szankciókkal kívánná sújtani az orosz atomipart, addig a világ számos országa még szorosabb együttműködésre törekszik majd a Roszatommal.
Nyilván az is sokat nyom a latban, hogy az orosz atomenergetikai ipar a jelenlegi szankciók közepette is teljesíti a nemzetközi kötelezettségeit. Oroszország óriási mágnest szállított Franciaországba a nemzetközi ITER-projekthez. Idén elkészül a már említett törökországi Akkuyu Atomerőmű első 3+ generációs, VVER-1200 típusú egysége, amelyet zöldmezős beruházásként 2018 áprilisában kezdtek el építeni.
Jól halad viszont Oroszországban a negyedik generációs, nátriumhűtésű gyorsneutronos kutatóreaktor, az MBIR építése és a BRESZT-OD-300típusú, ólomhűtésű gyorsneutronos blokk kivitelezése is. Előbbi egy évvel az ütemterv előtt jár.
E technológia lehetővé teszi az üzemanyaciklus zárását és a világon felhalmozott kiégett üzemanyag újrahasznosítását. Ennek köszönhetően a feltárt uránkészletek több ezer évre elegendőek lesznek az atomerőművek üzemeltetéséhez. Mindezek mellett a cég világszínvonalú kis moduláris reaktortechnológiával (SMR) is rendelkezik. A már működő úszó atomerőmű mellett még négy ilyen épül és a Roszatom amellett, hogy üzemelteti, folyamatosan fejleszti a világ egyetlen atomjégtörő-flottáját új generációs atomjégtörőket állítva üzembe.
Új taggal bővült az orosz atomjégtörő-flotta
Az orosz atomerőművek egyetlen, kizárólagos nukleáris üzemanyagszállítójaként a TVEL (a Roszatom állami konszern nukleáris üzemanyaggyártó divíziója) 15 országban összesen 75 atomerőművi reaktort, a világ 9 országának kutatóreaktorát, valamint az orosz atomflotta hajóinak reaktorait látja el üzemanyaggal. A már hivatkozott Washington Post cikk maga is rögzíti, hogy a Roszatom ellenőrzi az urándúsítás globális piacának mintegy 30 százalékát, a nukleáris üzemanyag piacának 17 százalékát, és a világ mintegy 450 atomerőművi egységének nagyjából 20 százaléka orosz tervezésű. Mindezek mellett az orosz cég vezető szerepet tölt be a stabil izotópok globális piacán is.
A sok évtizedes tapasztalatnak köszönhetően a TVEL nemcsak az orosz nyomottvizes VVER típusú reaktorok, hanem a nyugati nyomottvizes reaktorok számára is képes üzemanyagot gyártani. A svéd Ringhals Atomerőműben már négy üzemanyagciklus során tesztelték az orosz üzemanyagot és nagyon jók a tapasztalatok. Emellett az orosz cég jelenleg is szállít más nyugati országok számára dúsított uránt, uránpasztillát vagy komplett üzemanyagot. Jó példa erre, hogy a TVEL egyik állandó nyugati megrendelője a franciaországi Framatome cég.
Az orosz cég folyamatosan fejleszti az egyes blokktípusokhoz való üzemanyagokat és új innovatív üzemanyagokat is gyárt, köztük úgynevezett balesetálló üzemanyagot is tesztel már, ami még egy erősen hipotetikus súlyos baleset esetén is sértetlen maradna.
A kísérleti balesetálló vagy másként „toleráns" üzemanyag mellett immár nemcsak az Oroszországban működő gyorsneutronos blokkokat látja el üzemanyaggal a Roszatom, hanem Kína orosz technológiai transzferének köszönhetően rövidesen üzembe álló CFR-600-as kísérleti gyorsneutronos blokkja számára is gyárt üzemanyag-kazettákat, és már üzemi körülmények között teszteli a Roszatom a kiégett üzemanyagok újrahasznosításával gyártott új üzemanyagokat.
Az orosz BN-800 típusú gyorsneutronos reaktor
Kiemelkedő mérföldkő az is, hogy az orosz BN-800 típusú gyorsneutronos reaktor immár 100 százalékban kiégett üzemanyag újrahasznosításának eredményeképpen gyártott üzemanyaggal termel. A fejlesztések részeként az orosz fél idén már egy olyan ötödik generációs urán-plutónium üzemanyagot kíván üzemi körülmények között tesztelni a Novovoronyezsi Atomerőmű második kiépítésének VVER-1200 típusú reaktorában, amelyet kiégett üzemanyag újrahasznosításával kívánnak sorozatgyártásban előállítani. A jövőben ezeket az innovatív üzemanyagokat VVER-1000 és VVER-1200 típusú reaktorokban is alkalmazhatják. Sőt, a partnereinek már konkrét megoldásokat is kínál a Roszatom a kiégett üzemanyagok újrahasznosítására.
Mindennek van magyar vonatkozása is, hiszen a Paksi Atomerőmű mellett felhalmozott kiégett üzemanyag is újrahasznosítható és cserébe a Paks II. Atomerőműben használható innovatív üzemanyag érkezhet. Az is egy további nyomós érv az orosz technológia mellett, hogy a Roszatom jelentős referenciával rendelkezik az VVER-440 típusú atomerőművi egységek üzemidő-hosszabbítását illetően is, ezért a Paksi Atomerőmű tervezett újabb üzemidő-hosszabbítása során is megkerülhetetlen, hiszen a magyar szakemberek tudását és szerepét nem kisebbítve, a VVER technológia tervezői és fejlesztői olyan orosz szakemberek, akik mögött hét évtizedes tudásbázis áll.
Jelenleg 5 uniós tagállamban (Bulgáriában, Csehországban, Finnországban, Magyarországon és Szlovákiában) összességében 18 orosz típusú blokk üzemel, amelyekhez a friss nukleáris üzemanyagot jelen pillanatban teljes egészében Oroszország szállítja, ezért nukleáris-, ellátás- és nemzetbiztonsági szempontból is létkérdés, hogy a brüsszeli szankciók a jövőben se terjedjenek ki az orosz atomenergetikára.
A VVER-1200 típusú reaktor
Az említett öt országban üzemelő orosz blokkok 2021-ben mintegy 85 TWh villamos energiát termeltek. Ez a mennyiség Magyarország mintegy 2 évnyi teljes villamosenergia-fogyasztásának felel meg. A szankciók miatt ezeket az egységeket nem lehetne tovább biztonságosan és gazdaságosan üzemeltetni.
Az amerikai Westinghouse cég már korábban is próbálkozott Ukrajnában, Finnországban és Csehországban az orosz típusú reaktorokba amerikai üzemanyagot elhelyezni, de számos, a biztonságos üzemeltetést veszélyeztető műszaki probléma lépett fel a használat közben. A nem megfelelő hőtani méretezés és anyagösszetétel miatt a kazetták deformálódtak, üzem közben megszorultak és átrakáskor sérültek, ezért ezek az országok továbbra is a már jól bevált orosz üzemanyagot használják. A fent említett VVER-1000-es mellett immár a VVER-440-es, tehát a paksi blokkokba is szó szerint be akarja erőltetni a Westinghouse a saját fejlesztésű üzemanyag-kazettáit.
Akárcsak az utángyártott autóalkatrész esetében, az üzemanyagkötegek mérete ugyan pontosan adott, ám a nukleáris üzemanyag olyan speciális termék, amelynek gyártásához elengedhetetlen a hosszú évtizedek tudományos, gyártási és üzemeltetési tapasztalata. A reaktorfizikai jellemzők, valamint az üzemeltetők üzemanyag-stratégiája a fontos tényezők sorában csak kettő, ami miatt különböznek az egyes erőművekben használt üzemanyagok. Sajnálatos módon politikai és nem szakmai alapú döntéssel Ukrajna után Bulgáriában is lecserélik a jól működő és a háborús helyzetben is megbízhatóan érkező orosz nukleáris üzemanyag szállítóját. A bolgárok méghozzá úgy döntöttek a Westinghouse által gyártott üzemanyag mellett, hogy a bolgár nukleáris hatóság még csak nem is engedélyezte annak használatát...
A világ első 3+ generációs VVER-1200 típusú blokkjának felejthetetlen pillanatai. Ez az egység 2017 februárja óta már kereskedelmi üzemben termel.
A nukleáris biztonság elsőrendűsége mellett ma legalább hét évre lenne szükség ahhoz, hogy egy atomerőmű üzemeltetője új, más gyártó által készített nukleáris üzemanyagra térjen át. Ez még abban az esetben is így van, ha már rendelkezésre áll a kifejlesztett új üzemanyag. Ugyanis ennyi idő alatt zajlik le az üzemi tesztelés, a mérések, a használt üzemanyagok pihentetése, valamint a nukleáris hatóság engedélyeztetési folyamata. Arról nem is beszélve, hogy ez hatalmas pluszköltséget is jelent a felhasználónak. Magyarán, az amerikai szállítónak a fejlesztési költségeit is ki kellene fizetnie a majdani felhasználóknak. Mindezek miatt szakmai, biztonsági és gazdasági okokból teljesen észszerűtlen és veszélyes az orosz nukleáris üzemanyag elleni szankciók lebegtetése, aminek, ahogy fentebb már jeleztem, Európán kívül vannak a haszonélvezői.
Európának viszont ideje lenne végre a saját érdekeit védeni! Az európai energiakrízis miatt egyre fontosabbak a valós ellátásbiztonságot, olcsóbb áramot és a klímavédelmi célok teljesítését is garantálni képes atomerőművek. Ezért nem engedhető meg, hogy az idegen politikai érdekek által vezérelt szankciós intézkedések miatt nukleáris biztonsági, vagy egyéb kockázatok merüljenek fel Európában és/vagy bármelyik atomerőmű kiessen a termelésből, hiszen az európai áramellátás már most is pengeélen táncol.
Egyes magyar politikusok és „szakértők" mindezen érvek ellenére azt sugallják, hogy a Paks II. Atomerőművet nem a világszínvonalú orosz technológiával kellene megvalósítani, holott a NAÜ mellett a szakmai szervezetek és az Európai Bizottság is elismerte, hogy a Pakson megvalósuló 3+ generációs VVER-1200 típusú blokkok a legszigorúbb nukleáris biztonsági követelményeknek is megfelelnek. Magyarország számára nagyon súlyos műszaki, gazdasági, ellátás- és nemzetbiztonsági következményekkel járna, ha a baloldali ellenzékre hallgatna. Arról, hogy Magyarország miért az orosz VVER-1200 típusú blokkokat választotta részletesen például itt és itt lehet olvasni.
Kétségtelen tény, hogy a háborús helyzet nem kedvez az Oroszországgal folytatott együttműködéseknek.. De itt ismét a fentiekben már említett Washington Post cikkre kell utalnom, amely azt írja a Roszatom szankcionálása kapcsán: a nukleáris üzemanyag-ellátás, a hulladékkezelés és más egyéb partnerségi megállapodások tekintetében jelentős, újabb energiaár-ingadozást, vagyis drágulást okozhatna egy olyan időszakban, amikor az EU még csak éppen kilábal az energiaköltségek emelkedésével töltött, az orosz olajról és gázról való leszoktatással járó évből. Ezt nem én mondom, ők írták. A szankciók eredményeként Európa végül drágábban jutna villamos energiához, már ha egyáltalán lenne szabad termelő kapacitás. Ezt akarja Európa?
A nemzeti konzultáció eredménye egyértelmű felhatalmazást adott a magyar kormánynak arra, hogy továbbra is Magyarország nemzeti érdekeinek érvényt szerezve szembeszálljon az újabb szankciós csomaggal, ami a Paks II. Atomerőmű megépítését, illetve az orosz friss nukleáris fűtőelem-szállításokat is érintené.
Hárfás Zsolt
atomenergetikai szakértő,
az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője
