Az ukránok leleplezték magukat: nem akarnak békét

BIDEN, Joe; ZELENSZKIJ, Volodimir
Washington, 2022. december 21. Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt (b) fogadja Joe Biden amerikai elnök a washingtoni Fehér Háznál 2022. december 21-én. Az Ukrajna ellen Oroszország által februárban indított háború kezdete óta ez Zelenszkij első külföldi utazása. MTI/EPA/Jim Lo Scalzo
Vágólapra másolva!
Érvénybe lépett orosz részről az egyoldalú fegyverszünet, melyet Vlagyimir Putyin rendelt el, elmondása szerint azért, hogy a katonák békében ünnepelhessék az ortodox karácsonyt. Az ukrán fél azonban hamar megüzente, hogy a fegyvernyugvás csupán csapda, így elutasítják azt. Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő az Origónak adott interjúban felhívta a figyelmet arra: akár egy béketárgyalás előszobája is lehetett volna a Putyin által kezdeményezett másfél napos „béke".
Vágólapra másolva!

Putyin egyoldalú fegyverszünetet rendelt el csütörtökön, amelyhez az ukránok, felszólítása ellenére nem „csatlakoztak". Hogyan kell ezt a szituációt a front körülményei között elképzelni? Az oroszok nem lőnek, csak az ukránok?

Orosz részről a tűzszünet a beszélgetésünkkor (január 6-a, délután - a szerk.) már jó néhány órája kezdetét vette a teljes, mintegy 1000 kilométeres frontszakaszon. Ami nem rövid, gondoljunk bele, nagyjából a Budapest–Hamburg távolság... Az ukránok, mint tudjuk és több-kevesebb meglepetéssel tudomásul vettük, nem akarnak tűzszünetet.

Ezzel elutasították azt is, hogy ortodox katonáik Jézus születésére emlékezzenek, legyen egy kis karácsonyuk.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint – de Joe Biden is hasonlóképpen fogalmazott – Putyin fegyverszünetre vonatkozó rendelete „cinikus csapda", amelynek célja, hogy az oroszok újabb csapatokat, erősítést, muníciót vigyenek a frontra.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a kelet-ukrajnai Harkivban 2022. május 29-én Forrás: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtóhivatal/-

Ha ez valóban így van, a fegyvernyugvás ideje alatt ugyanezt az ukrán fél is megtehette volna, ebből a szempontból tehát nem teljesen érthető a kijevi logika. De hogy a konkrét kérdésre válaszoljak: a donyecki régióban ma nehéztüzérséggel lőttek az ukránok, az úgynevezett Donyecki Népköztársaság vezetése pedig kijelentette: mindenképpen válaszolni fognak a tűzre, nem engedik az ukrán erők elrenyomulását és azt sem, hogy azok civil célpontokat támadjanak.

Nem valószínű tehát, hogy az oroszok válaszcsapások nélkül hagyják az ukrán támadásokat.

Másfél nap fegyvernyugvás valóban nem tűnik soknak. De ha csak egyetlen emberélet megmenekül ez idő alatt, már megéri – gondolná az ember.

Ez így van, de a háború retorikája egészen más. Persze, ahogy már említettem, háborús „haszna" is lett volna ukrán részről a fegyverszünetnek, ha csak a csapatok átcsoportosítását vesszük figyelembe. Ám

Volodimir Zelenszkij szerint minden rendben megy, azt kommunikálják, hogy az ukrán erők nagy lendülettel nyomulnak előre több frontszakaszon is.

Az ukrán „győzelembiztos" retorikába tehát nem férnek bele ezek a dologok. Még akkor sem, ha azt a másfél nap fegyverszünetet Putyin mondjuk meghosszabbította volna...

Vlagyimir Putyin orosz elnök Forrás: AFP/Pavel Byrkin

Elképzelhetőnek tartja, hogy egy meghosszabbított fegyverszünet – adott esetben – béketárgyaláshoz vezet?

Számos béketárgyalás időszakos fegyverszünettel kezdődik.

Vagyis igen, reális forgatókönyv lehetett volna, hogy a fegyverszünetet előbb meghosszabbítják például 24 órával, majd a folytatásról, az álláspontok közelítéséről a két háborús fél egy semleges területen – mondjuk Törökországban – tárgyalásokat kezd.

A tárgyalóasztaltól éppen az ukrán fél állt fel váratlanul még a háború kezdeti szakaszában, és az azóta – félhivatalosan – tett orosz, béketárgyalásra vonatkozó felhívásoknak is rendre ellenáll Kijev. Miért? Nem tartanak attól, hogy a laikus szemlélőnek ezzel azt üzenik, hogy nem is akarnak megállapodni az agresszorral?

A nem laikus szemlélő tisztában van azzal, hogy – például – január 1-től Németország havi 500 millió eurót folyósít Ukrajnának az állam működtetésére, nyugdíjakra, fizetésekre – és persze zsoldra.

A 2022. március 3-án kiadott felvételen az ukrán (balra) és az orosz delegáció a fehéroroszországi béketárgyaláson Forrás: Sputnik via AFP

Folyamatosan érkezik a pénz Kijevnek az Uniótól, az Egyesült Államoktól, de özönlenek a fegyverek is.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár például nemrégiben újra felhívta a figyelmet arra, hogy még több fegyverre van szüksége Ukrajnának. Mindehhez pedig hozzájön az, amit Volodimir Zelenszij „összekalapoz" a menetrendszerű videokonferenciáival. Már-már nyilvánvaló, hogy

ezt a háborút nem a saját hazájukért vívják az ukránok, még ha mást is mondanak nekik.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt fogadja Joe Biden amerikai elnök a washingtoni Fehér Háznál 2022. december 21-én Forrás: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

Miután Joe Biden odaígért jó néhány Bradley-típusú – egyébként 45 éve fejlesztett, tehát nem túl korszerű – páncélozott harci járművet Ukrajnának, Olaf Scholz német kancellár is csatlakozott a felajánláshoz, 40 darab Marder – azaz „Nyest" – páncélossal, amely fölött szintén jócskán eljárt az idő. De korábban Franciaország is felajánlott Ukrajnának könnyű harckocsikat. Mindez pedig nem a béketárgyalás felé viszi az ukrán felet,

Volodimir Zelenszkijt magabiztossá teszi, hogy nem csak egy, de akár több „nagy testvért" is maga mögött tudhat.

Még akkor is, ha a fent sorolt haditechnika véleményem szerint valójában legfeljebb gyalogsági támogatásként, géppuskatűz ellen vagy néhány AK47-es sorozat ellen jó, támadásra semmiképpen.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!