Brüsszeli korrupciós mocsár: az európai baloldal és az álcivilek szabályos maffiát hoztak létre

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az Origónak adott interjúban az Eva Kaili-ügy újabb fejleményei kapcsán kifejtette, hogy a brüsszeli baloldal, a multinacionális vállalatok lobbiszervezetei és a liberális kultúrharcos álcivil szervezetek harmonikus összejátszása – akár muszlim állami befolyással – eredményezi ezt a mocsárszerűen mély, belterjes korrupt politikát, amivel aláássák a kontinens tekintélyét a világ más részei előtt, megtörik az európai politikába vetett bizalmat, még inkább elvehetik a befektetők kedvét Európától, ezzel gazdasági károkat okozva a tagországoknak is. A Századvég Alapítvány jogi szakértője kifejtette, mi várhat a korrupt szocialista politikusra és társaira, valamint hol tart most a nyomozás.

Rengeteg a tisztázatlan részlet a nagy vihart kavart Eva Kaili-ügyben, ami napról napra egyre szövevényesebb. Miért döbbenetes ez a botrány?

A magyar kormányt visszatérően, szisztematikus módon támadó, Magyarországot a korrupció országaként beállító – és jogállamisági boszorkányüldözéssel uniós forrásoktól elzárni igyekvő – brüsszeli baloldal eddigi legsúlyosabb hitelességi problémájával néz szembe.

Az Eva Kaili volt szocialista EP-alelnök nevével fémjelzett korrupciós botrány állatorvosi lova a brüsszeli liberális mainstream képmutatásának.

Eva Kaili ügyében minden olyan elem megtalálható, ami egy egészséges közéleti moralitással bíró embert zavarhat:

kenőpénzek, offshore számlák, a nemzetállamokon átlépni igyekvő NGO-k, az európai közhatalom kiárusítása, hazugság, képmutatás és még sorolhatnánk.

A görög politikus már 2015-ben is Magyarország elítéléséért és ellehetetlenítéséért lobbizott, amikor többek között Niedermüller Péter akkori DK-s EP-képviselővel együtt terjesztett elő hazánkat lejárató indítványt az Európai Parlamentben, de 2018-ban megszavazta a Sargentini-jelentést is, ami megalapozta a Magyarországgal szemben elindított és azóta is zajló 7. cikk szerinti eljárást, és ebben az egyik „vádpont" a korrupció volt. Tegyük hozzá, hogy ezek a brüsszeli jelentések, mechanizmusok és eljárások a liberális oldal politikai érdekeit próbálják érvényre juttatni, és sok közük nincs a korrupció elleni küzdelem vagy jogállamiság védelmének kérdéséhez. A jogot és olyan univerzális értékeket, mint a jogállam vagy az alapvető emberi jogok, használnak fel kisstílű politikai játszmák eszközeiként, ezzel kiüresítik a fogalmakat, és gyengítik a nemzetállamra építkező társadalmak politikába vetett morális hitét. Egy igen megdöbbentő, kiábrándító, de lassan már brüsszeli normává váló gyakorlatnak lehetünk most tanúi, amelyet szomorú, de találó jogesetként szemléltet Eva Kaili botránya.

Mindennek kapcsán nem szabad elfelejteni, hogy az igazság szószólójaként fellépő baloldali képviselő, a DK-s Dobrev Klárával közösen tevékenykedik hazánk lejáratásán, az ECFR (European Council on Foreign Relations) Soros György által is támogatott NGO keretein belül.

Ha kiderül, hogy az EP volt szocialista alelnöke valóban üzletelt köztörvényes bűnözőkkel, az egyrészt milyen fényt vethet az európai és magyar baloldal megítélésére, másrészt várható-e ekkor az ügyben felelősségre vonás?

A belga hatóságok szerint a korábbi szocialista EP-alelnök édesapjánál – egy brüsszeli szálloda elhagyásakor, azaz rajtaütésszerű módon – megtalált jelentős mennyiségű készpénz birtoklása egyértelműen megalapozza annak gyanúját, hogy a pénz eredete nem legális, nem tiszta.

A pénz forrása akár a szervezett bűnözéshez is köthető lehet.

A belga hatóságok eddig szigorral és következetességgel járnak el, az ügy egyik érintettjét, és még a No Peace Without Justice nevű NGO igazgatóját, Niccoló Figá-Talamancát sem engedték nyomkövetővel szabadlábra helyezni, hanem a tárgyalásig meghosszabbították előzetes letartóztatását. Időközben Kaili szabadlábra helyezési kérelmét is elutasították, ezzel egy hónappal meghosszabbítva a fogva tartását.

Mindez jól jelzi, hogy talán most Brüsszelben is érzik, hogy ez a botrány kezd komoly károkat okozni az európai politikai intézmények imázsának, és a fejleményeket természetesen az egész világ nyilvánossága fokozott érdeklődéssel követi.

Alappal feltételezhető tehát, hogy ez esetben akár valós büntetőjogi felelősségre vonást is láthatunk majd, még ha ez a kifelé mutatott elszántság nem is mindig volt jellemző gyakorlat.

Eva Kaili Katartól is fogadhatott el kenőpénzt Forrás: Twitter/Labor Ministry of Qatar

Jól látható, miként áll össze a kép:

a brüsszeli baloldal, a multinacionális vállalatok lobbiszervezetei és a liberális kultúrharcos álcivil szervezetek harmonikus összejátszása – akár muszlim állami befolyással – eredményezi ezt a mocsárszerűen mély, belterjes korrupt politikát, amivel aláássák a kontinens tekintélyét a világ más részei előtt, megtörik az európai politikába vetett bizalmat, még inkább elvehetik a befektetők kedvét Európától, ezzel gazdasági károkat okozva a tagországoknak is.

Az európai baloldal és a vele részben lepaktált néppárti jobbközép hitelességvesztése és karakterhibáinak felszínre kerülése ugyanakkor majd jelentősen hozzájárulhat az európai politika térképének és erőviszonyainak átrendeződéséhez, és a későbbiekben a sokat támadott nemzeti, keresztény, szuverenista politika reneszánszát is elhozhatja.

Az is kiderült, hogy egészen Panamáig érhet a Kaili-ügy. A legújabb hírek szerint a szocialista politikus 20 millió eurót tartott panamai bankszámlákon, amelyeket saját maga vagy családtagjai nyithattak, a görög hatóságok erről érdeklődtek is Panamánál. Kik és miért utalhattak a korrupt brüsszeli politikus eltitkolt számláira?

Az ügyben érintett Kaili más szocialista politikusokkal, politikai munkatársakkal, lobbistákkal és családtagokkal szabálytalan – a korrupció megalapozott gyanúját is fölvető – kifizetéseket kaphatott Katar és Marokkó államoktól az Európai Parlamentben való befolyásért cserébe.

A rendőrség eddig nyolc személyt letartóztatott, közülük négyet korrupcióval, pénzmosással és szervezett bűnözéssel vádolnak.

Egy konkrét példa Katar esetében: a botrány decemberben pár nappal azelőtt robbant ki, hogy az Európai Parlament szavazni készült a Katarral és más országokkal kötendő vízummentes utazási megállapodás bevezetéséről. Az EP közlekedési bizottsága által megtárgyalt megállapodás indokolatlanul kedvezőnek tűnt Katarra nézve, és itt konkrét beavatkozási kísérlet gyanúja is fölmerült.

Az érintett arab államok azért utalhattak az eltitkolt számlákra, hogy az uniós jogalkotás szintjén megvásárolhassák a számukra kedvező döntésekhez a képviselő támogatást, így Kaili és társai súlyos korrupciós bűncselekményeket valósíthattak meg – de ezt természetesen a vádemelés nyomán bírósági úton bizonyítani kell velük szemben.

Ha Katar utalt a már említett panamai számlára, tehát nem ragaszkodott a készpénzes fizetéshez, akkor mégis honnan volt a rendőrök által lefoglalt másfél millió euró készpénz?

A szövevényes ügyben az egyik fő alapállítás az, hogy legfőképpen Katarból és Marokkóból érkező utalásokból gyűlhettek össze – a volt görög EP-alelnök vagy esetleg a családtagjai által nyitott panamai bankszámlákon – sokmillió eurós összegek. Kérdésként merül fel, hogy milyen további érintett személyek fizethettek még pénzt.

Az illegálisan szerzett jövedelmek tisztára mosásának egyik leginkább bevett és ismert módja a bűnözők számára ugyanis a nagy összegű készpénzfizetés, mert az ilyen tranzakciókat nagyon nehéz hatósági úton felderíteni.

Az eddig megtalált készpénzmennyiségek alapján márpedig vélelmezhető, hogy valóban igyekeztek a törvénytelen úton szerzett pénzek eredetét eltitkolni, és így az sem kizárható, hogy az ügyben akár köztörvényes bűnözőkkel is lehetett együttműködés a – majd a bíróságon bizonyítandó – korrupciós cselekmények megvalósításához.

Nem tudni, hogy honnan volt a rendőrök által lefoglalt másfél millió euró készpénz Forrás: Anadolu Agency via AFP/2022 Anadolu Agency/Belgian Federal Police / Handout

A belga ügyészek egy hónappal meghosszabbították Kaili előzetes letartóztatását, így tovább folytatódik a nyomozás a korrupciós vádak ügyében. Mire számíthatnak Kaili és társai?

Kailival szemben jelenleg két büntetőügyi eljárás is zajlik párhuzamosan, vagyis Belgiumban és Görögországban is próbálták, illetve próbálják a hatóságok tisztázni, hogy megtörténhettek-e a bűncselekmények, illetve, hogy mik voltak a cselekmények körülményei. A sajtóban ismertté vált információk szerint,

ha Kailit esetleg Görögországban (is) bűnösnek találják, az igazságügyi hatóságok még súlyosabb büntetést szabhatnak ki rá, mint Belgiumban (a kétszeres eljárás alá vonás és a kétszeres büntetés tilalma elvének figyelembevétele mellett).

A két állam büntető törvényei ugyanis eszerint a büntetendő cselekményeknél, illetve alakzataiknál – vagyis hogy azokat hányan követték el – eltérően állapítják meg az alkalmazandó büntetések mértékét is.

2022. október 10-én, a marokkói parlament rabati épületében készített kép Eva Kaili görög szocialista képviselőről, az Európai Parlament alelnökéről, akit korrupció gyanújával vizsgálati fogságba helyeztek Belgiumban, 2022. december 11-én Forrás: MTI/EPA/Dzsalal Morsidi

Az ügyben több tény, körülmény továbbra is bizonytalan, de a sajtóból tudhatjuk, hogy

Kaili ügyében Görögországban az ügyészség és a pénzmosási hatóság is nyomoz. Azt próbálják most kideríteni, hogy a helyi hatóságok előtt eltitkolt pénzt hozott-e be valamilyen úton külföldről, és ha igen, akkor ezt a pénzt vagy annak egy részét befektette-e Görögországban, különösen ingatlanokkal összefüggésben (a görög pénzmosási hatóság vezetője szerint különösen gyanús számukra egy újonnan alapított ingatlantársaság az athéni Kolonaki kerületben).

Ha pedig ott bűnösnek találják, akár tizenöt év börtönt is kaphat büntetésként. A korrupciós ügyben több érintett brüsszeli politikus is van, ezért – ha valóban bűnösnek találják – bűnszervezetben elkövetett cselekményekért ítélhetik el a görög szocialista politikust, illetve az ügy további vádlottjait. Kailit Belgium mellett tehát Görögországban állíthatják bíróság elé. Fontos alapelv az Európai Unió szabályozásában, hogy egyik tagállam sem kötelezhető arra, hogy az akarata ellenére lemondjon a joghatóságáról. Amíg nincs ugyanis konszenzus a büntetőeljárások egy tagállamba történő összevonásáról – ilyen út is lehetséges –, akár Belgium, akár Görögország illetékes hatóságainak el kell tudniuk járni a nemzeti joghatóságuk alá tartozó bármilyen bűncselekmény tekintetében, mivel ennek joga a nemzeti szuverenitásuk részét képezi.