Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Ahogy arról az Origo a Die Weltet idézve beszámolt, a német nagyvárosokban a 2022-es szilveszteri utcai rendezvényeket sem sikerült zökkenőmentesen lebonyolítani.
Berlin migránsok lakta negyedeiben és a szélsőbaloldal központjaiban a békésen ünneplő tömegre petárdákat és tűzijátékokat lőttek ki.
Az autókat és a tömegközlekedési eszközöket sem kímélték, ráadásképpen rátámadtak a mentőkre, a rendőrök hivatali autóira és a tűzoltókocsikra is, pirotechnikai eszközökkel dobálva meg azokat.
A német főváros Tempelhof nevű kerületében például egy buszt petárdákkal és tűzoltóautókról ellopott készülékkel dobáltak meg. Lichtenrade kerületben
a rendőrség jelentése szerint pedig 60-80 ember próbált meg tűzijátékkal felgyújtani egy járművet.
A berlini tűzoltóság több mint 1700 hívásra reagált, ami közel 700-zal több, mint egy évvel ezelőtt. Ez az újév reggeli előzetes mérleg szerint. A jelentés szerint a fővárosban 22 civil sérült meg a petárdák és tűzijátékok miatt.
38 ESETBEN TÁMADTAK A MENTŐSZOLGÁLATOKRA, ÉS 15-EN MEGSÉRÜLTEK.
Az egyik sérült mentőst kórházba is kellett vinni.
A jórészt migránsok lakta Neukölln nevű berlini kerületben
riasztófegyverekkel lőttek a német rendőrökre.
A 2015-ös szilveszteri eseményekhez hasonlóan ezúttal is a jelentős részben harmadik világbeli bevándorlók lakta Köln volt a zavargások másik központja. Most is előfordult, hogy a migránsok támadtak fiatal nőkre és szexuálisan zaklatták őket. Düsseldorfban és Lipcsében is voltak kisebb-nagyobb incidensek.
Olyan esetről is tudni, ahol petárdákat, tűzijátékokat lőttek szándékosan rendőrökre, mentősökre, de olyan is előfordult, hogy riasztópisztolyt tartottak egyikük fejéhez.
A M1 összefoglalóját a szilveszter éjjelén a német nagyvárosokban történtekről alább lehet megtekinteni.
A Die Welt cikke szerint a szilveszter éjjelén történtek miatt a Német Tűzoltó Szövetség azt kéri, hogy az autóikat szereljék fel úgynevezett dashcam kamerákkal. Ezek kisméretű kamerák, amelyeket műszerfalra vagy a szélvédőkre kell felhelyezni. A Német Tűzoltó Szövetség Berlin-Brandenburg tartománybeli részlegének közleménye alapján a dashcamek megkönnyítenék a támadók kézre kerítését.
Szerintük testkamerákra is szükségük lenne, továbbá kezdeményezték a petárdák betiltását.
A téma kapcsán a Die Weltnek nyilatkozott a Német Tűzoltó Szövetség elnökhelyettese, Lars Wieg, aki egyúttal a tűzoltószövetség Berlin-Brandenburg tartománybeli részlegét is vezeti. Lars Wieg arról számolt be, hogy
elképzelhetetlen, amit a tűzoltóknak és a katasztrófavédelmi erőknek szilveszter éjjelén át kellett élniük.
Közölte, hogy csak Berlinben a január elsejei reggeli összesítés alapján
33 tűzoltó és rendőr sérült meg.
Ő is szorgalmazta a petárdák betiltását.
Közben a dpa hírügynökségnek nyilatkozott Karl-Heinz Banse, a Német Tűzoltó Szövetség országos vezetője. Karl-Heinz Banse kijelentette, hogy „nincs szükségünk szigorúbb büntetésekre", nem kellenek szigorúbb törvények, csak a meglévőket kellene betartani. A német tűzoltók vezetője hozzáfűzte:
Az nem lehet, hogy az embereim életét veszélyeztetik, el akarják gázolni őket, és utána a történteket egyesek pitiáner bűncselekménynek próbálják beállítani.
Végezetül a törvények betartásának a fontosságát emelte ki.
Nem véletlen, amit a tűzoltók vezetője mondott, hiszen
a 2015-ös kölni események után a német nőket szexuálisan zaklató és őket kiraboló harmadik világbeli migránsok – egy kivételt leszámítva – feltűnően enyhe büntetéseket kaptak.
A kölni incidensek kapcsán 2016. február 10-ig 1100 büntetőfeljelentés született. Ezek közül mintegy 500 vonatkozott szexuális támadásra.
Hónapokkal később 290 nyomozás zajlott, amelyek 354 név szerint ismert gyanúsítottja közül 101 algériai, 91 marokkói, 37 iraki, 29 szíriai és 25 német volt.
Azt nem közölték, hogy az úgynevezett német állampolgárok közül hányan voltak migráns hátterűek, csupán azt hozták nyilvánosságra, hogy 52-en a bűncselekmény elkövetésekor illegálisan éltek Németországban.
A perek végkimenetele kiábrándító volt, annak ellenére, hogy Angela Merkel akkori kancellár korábban kemény alkotmányos választ ígért.
ÖSSZESEN 32 ÍTÉLET SZÜLETETT, A LEGTÖBB ESETBEN LOPÁSSAL, RABLÁSSAL, LOPOTT HOLMI ÁTVÉTELÉVEL KAPCSOLATBAN. A LEGSÚLYOSABB BÜNTETÉST EGY 30 ÉVES ALGÉRIAI FÉRFI KAPTA: EGY ÉV ÉS TIZENEGY HÓNAP BÖRTÖNT KAPOTT – RABLÁSÉRT, TEHÁT NEM SZEXUÁLIS ZAKLATÁSÉRT.
Ráadásképpen a bűncselekményeket a német baloldali, liberális média megpróbálta elhallgatni, a 2015. december 31-ről 2016. január 1-re virradó éjjelen történtek csak január 4-én váltak országos hírré.
A hatóságok és a média vélhetően azért próbálták egy ideig eltitkolni a történteket, mert az elkövetők döntő részt migránsok voltak.
Nagy valószínűséggel ki lehet jelenteni, hogy az idei berlini szilveszterkor történt, migránsok által elkövetett bűncselekmények ügyében is csak nagyon enyhe büntetéseket szabnak majd ki.
A németek mára teljesen elvesztették bizalmukat a baloldali-zöld-liberális koalíció alkalmasságában. Ezúttal - ismét a védelmi miniszteren röhög Németország. A katonai ügyekben híresen fogalmatlan Christine Lambrecht szociáldemokrata (SPD) védelmi miniszter asszony az orosz-ukrán konfliktusra célozva „Európában dúló háborúról" beszélt, de
a videóból alig lehet valamit érteni, mivel a háttérben folyamatosan petárdák robbannak fel. Vagyis egyrészt Lambrecht jó ötletnek tartotta a szilveszteri petárdarobbanások közepette beszélni a háborúról, másrészt eszébe sem jutott, hogy talán mikrofon kellene hozzá, mert ha méterekre áll a kamerától, akkor senki nem hallja a hangját. Harmadrészt Lambrechtnek sikerült azt mondania: Háború van Európában... számomra ez azt jelenti, hogy nagyszerű emberekkel találkoztam.
Ahogy az egyik kommentelő - az egyébként dokumentum-filmrendező Ulrike Franke - megkérdezte:
Berlinben mindenkinek elment az esze?
