Egyre többen kényszerülnek spórolni Szlovéniában

Az elszálló árak miatt egyre kevesebbet költenek a szlovénok. Egy felmérés szerint az állampolgárok majdnem fele már húzott egy nagyot a nadrágszíján, míg 30 százalék ugyanezt tervezi a következő hónapokban. Ráadásul nagyon komoly munkaerőhiány is van az uniós országban. Az építkezéseken például minden második alkalmazott külföldi, akik többségében azonban csak ugródeszkának tekintik Szlovénia – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.

Szlovéniában is spórolni kell

Mennyibe kerül az élet? – erre a kérdésre kereste a választ a szlovén, horvát és szerbiai lefedettséggel dolgozó Mediana közvélemény-kutató intézet, adatokat biztosítva a WIN hálózat (Worldwide Independent Network of Market Research) nemzetközi kimutatásához.

Az összegzésből kiderül,

a szlovénok 45 százaléka már kénytelen volt jelentősen csökkenteni a költségeit a megugró fogyasztói árak miatt, míg 30 százalékuk úgy gondolja, hogy a közeljövőben erre kényszer majd.

Forrás: V4NA

A szintén uniós tag Horvátországban még ennél is többen vannak azok, akik már kénytelenek voltak átütemezni pénzügyeiket:

ott a lakosság 54 százaléka kezdett költségcsökkentésbe, 27 százalék pedig tervezi azt.

Hasonló a helyzet a nem uniós Szerbiában is, ahol

80 százalék a spórolók vagy spórolni készülők aránya.

Forrás: V4NA

A külföldi munkavállalók többségének csak ugródeszka Szlovénia

Bár az adatok szerint Szlovénia viszonylag jól áll a megélhetéssel kapcsolatos listán, mégis folyamatos nehézséget jelent a munkaerőhiány. Sajtóhírek szerint

a gazdagabb európai uniós országok olyan szinten elszipkázzák a balkáni munkavállalókat, hogy a helyi építőiparból ezrek hiányoznak.

A szlovén építőipar hagyományosan a vendégmunkásokra támaszkodik, a második világháború vége óta ez a trend dominál. A legtöbben természetesen most is a volt jugoszláv tagországokból érkeznek, az elmúlt 17 évben a százezret is meghaladta a számuk, az arányuk pedig 85 százalékos.

Ugyanakkor az elmúlt években az is megfigyelhetővé vált, hogy

Szlovéniát csak ugródeszkának használják a balkáni munkások: oda mennek először, mert részben ismerik a nyelvet, a szokásokat.

Szlovén táj. A kép illusztráció. Forrás: V4NA

Néhány év után azonban rendszerint továbbállnak valamely jobban fizető uniós országba. A szlovéniai munkaerőhiányt most az is súlyosbíthatja, hogy Németország jelentősen egyszerűsítené a munkavállalás adminisztratív menetét. A V4NA már korábban is beszámolt arról, hogy ezzel várhatóan

tömegek hagyhatják majd el a Nyugat-Balkánt.

„Modernkori rabszolgaság”

A helyzet a visszaéléseknek is teret ad

– hívta fel a figyelmet a külföldi munkavállalók szlovéniai egyesületének elnöke. Marko Tanasic szerint egyre több toborzó cég alakul Szlovéniában, melyek összegyűjtik a külföldi keresetre vágyó munkásokat, majd „bérbe adják őket” – elsősorban Németországnak.

A munkásoknak nincsenek jogaik, rendszerint nem német, hanem szlovén minimálbért kapnak, szerződés helyett pedig csak szóbeli megállapodást kötnek velük

– nyilatkozta az egyesületi elnök. Nyomatékosította:

ez egyfajta modernkori rabszolgaság.

A volt jugoszláv tagországokból érkező munkások helyett az utóbbi időben Szlovénia kénytelen egyre több ázsiai dolgozót is alkalmazni, hogy fenntartsa gazdasága működését. Elsősorban Indiából, Pakisztánból és a Fülöp-szigetekről biztosítja a munkaerőt. A Szlovén Iparkamara építésüggyel megbízott tagja, Zoran Simcic azt mondta, „nem lehet versenyezni a nyugat-európai cégekkel a balkáni munkavállalókért, ha nem adnak nekik nagyobb fizetést, ez azonban nem kivitelezhető.”