A bukaresti külügyminisztérium közleménye „határozottan helyteleníti" a magyar Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének hétfői Facebook-bejegyzését, amely szerint, mint írják, „Románia állítólag korlátozná az úgynevezett Székelyföld zászlajának használati jogát".
Németh Zsolt közösségi oldalán egy korábbi fotót osztott meg a budafok-tétényi városházára kitűzött székely zászlóról, a kép alá pedig azt írta:
„A székely zászló addig lobog magyar közintézmények homlokzatán, amíg a román állam engedélyezi korlátozásoktól mentes szabad használatát Románia egész területén. Hajrá székelyek! Hajrá Erdély!"
A bukaresti kommüniké szerint Bogdan Aurescu külügyminiszter utasítására kedden bekérették Magyarország bukaresti külképviseletének vezetőjét, hogy közöljék vele a román álláspontot, amely szerint nem létezik jogalap az „úgynevezett Székelyföld" jelképeinek használatára.
A tárca másfelől rámutat: a román jogrend elismeri a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogát, hogy magánrendezvényeken, valamint nyilvános kulturális és vallási eseményeken sajátos jelképeiket szabadon használják, továbbá bármely területi közigazgatási egységnek joga van Romániában saját jelképeiről határozni, „amelyeknek a helyi lakosság egészét képviselniük kell".
A közlemény kiemeli, hogy
Romániában nem létezik „úgynevezett Székelyföld" nevű területi közigazgatási egység.
„A román fél nyomatékosan kéri a magyar tisztségviselőket, hogy tanúsítsanak visszafogottságot, és nyilvános nyilatkozataikat igazítsák a két állam közti stratégiai partnerség, az 1996-ban aláírt alapszerződés, illetve a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének logikájához, ami valamennyi magyar és román állampolgár érdeke, etnikumától függetlenül" – zárul a román külügyi közlemény.
Érdemes megjegyezni, hogy a bukaresti külügyminisztérium honlapján
a Székelyföld (ținut secuiesc) kis kezdőbetűkkel van írva, holott román helyesírás szerint is nagy kezdőbetűkkel kell írni a régió megnevezéseket. A kisbetűkkel írt Székelyföld megnevezés előtt pedig szerepelnek az „úgymond" (așa-zisului), illetve az „úgynevezett" (așa-numitului) jelzők.