Brüsszel holnap élesítené a tizedik szankciós csomagját

Bahmut, 2023. február 10. Ukrán tüzérek orosz állásokat lőnek a frontvonalon, a Donyecki területen fekvő Bahmut közelében 2023. február 9-én. MTI/AP/Libkos

Az eddig bevezetett szankciók kontraproduktívak voltak, a Közösségen belül inflációt és válságot idéztek elő. Az Európai Unió az újabb szankciókkal csak veszíthet, ezért Magyarországnak végig arra kell törekednie, hogy azok alkalmazása alól kivételt képezhessen – jelentette ki Villányi-Kovács Ilona az Origónak adott interjúban a jelenlegi, európai energiahelyzettel kapcsolatban. Az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint az Oroszország ellen alkalmazott büntető intézkedések célja a háború befejezése lett volna, de ez máig nem történt meg. Hozzátette: a szankciók nem érték el céljukat, ezért az Európai Uniónak a szankciós politika átgondolására és egyértelműen a békekötés előmozdítására kellene fókuszálnia, hiszen az fog életeket menteni és hozzájárulni az európai gazdasági környezet stabilitásához.

Az EU további szankciók bevezetését tervezi, pedig láthatóan azok nem hatékonyak. Milyen hatása lenne az Unióra és Magyarországra, ha életbe lépne az atomenergiára vonatkozó szankció?

Az orosz-ukrán háború kirobbanásának első évfordulója lesz a héten. Az Európai Unió azóta kilencszer szankcionálta gazdaságilag Oroszországot, azonban az alkalmazott büntető intézkedések nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.

Az orosz központi bank időszerű beavatkozásai, a megmaradt energiaexportból származó bevételek és az oroszok új piacok felé fordulása rendszerint tompították az uniós csapásokat.

Így a várt orosz gazdasági összeroppanás helyett azt tapasztalhattuk, hogy a tagállamokban egy-egy energiahordozó, üzemanyag tekintetében ellátási zavar lépett fel, az energiaválság és a drágán beszerzett energia felhajtotta a mindennapi megélhetést biztosító termékek árait is, az egekbe szökött az infláció.

A szankciók hatékonyságát azonban már egyre több tagállamban megkérdőjelezik.

Az eddig bevezetett szankciók kontraproduktívak voltak, a Közösségen belül inflációt és válságot idéztek elő. Az Európai Unió az újabb szankciókkal csak veszíthet, ezért Magyarországnak végig arra kell törekednie, hogy azok alkalmazása alól kivételt képezhessen – jelentette ki Villányi-Kovács Ilona az Origónak adott interjúban a jelenlegi, európai energiahelyzettel kapcsolatban. Az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint az Oroszország ellen alkalmazott büntető intézkedések célja a háború befejezése lett volna, de ez máig nem történt meg Forrás: Alapjogokért Központ

A napokban éppen a holland külügyminiszter hívta fel arra a Közösség figyelmét, hogy a vállalatok rendre kijátsszák a szankciókat. Mindezek ellenére az Európai Unió február 24. napjával élesítené a tizedik szankciós csomagját.

A Világgazdaság elemzése szerint az atomenergia-ipar reneszánszát nagymértékben éppen az Oroszország elleni szankciók segítették elő. Mi történne hazánkban, ha Brüsszel kiterjesztené az atomenergiára vonatkozó szankciókat is?

Sikerként könyvelhetjük el, hogy a magyar kormány a franciákkal együtt elérte, hogy az atomenergia ne kerüljön bele a tizedik szankciós csomagba, hiszen a nukleáris energia embargója esetén súlyosbodna az energiaválság.

Európában 18 darab, oroszok által tervezett atomerőmű van, köztük a paksi is, amely az itthon megtermelt villamos energia több mint 50 százalékát biztosítja.

Európa több tagállamában már eddig is lehetett tartani áramkimaradásoktól, hiszen egyre nehezebb fedezni a kontinens áramfelhasználását és megbízhatóan elegendő energiát biztosítani, különösen az Uniós energiastratégia központi elemévé vált megújuló energiaforrások által. Az atomenergia újbóli „felfedezése" annak köszönhető, hogy a modern gazdaságok érdeke az, hogy az áramellátás biztosítása folyamatos és zavartalan legyen. Emellett az „tiszta energiának" is tekinthető, azaz az előállításnak alacsonyak a környezetre gyakorolt káros hatásai.

Van most elegendő dízel Európában? Kell számítani rá, hogy komoly dízelhiány léphet fel rövid időn belül?

A dízellel kapcsolatban ki kell emelni, hogy Magyarország azon kevés tagállamok közé tartozik, amelyek az orosz energiától való függetlenedés megvalósítására időt nyertek. Ugyanis a kormány sikeres lobbitevékenységének köszönhetően mentesülhetett Magyarország a kőolaj-kereskedelmet érintő, mind 2022 decemberében és mind a 2023 februárjában hatályba léptetett büntetőintézkedések alkalmazása alól.

Ennek következtében Magyarország továbbra is vásárolhat orosz forrásból származó kőolajat, a Barátság vezetéken zavartalanul folytatódhat hazánkba is a szállítás mindaddig, amíg nem történik politikai változás, esetleg a vezeték ellen irányuló fizikai támadás.

Magyarországon, illetve a régiós országokban az ellátásbiztonság biztosított marad egészen addig, amíg elérhető az orosz olaj. Európában viszont előfordulhat dízelhiány és a magas áraktól is tartani lehet.

Az Unió 2023. február 5-ét megelőzően még felhalmozott orosz nyersolajból, a hatályba lépett embargót követően azonban az orosz dízelt más forrásokból, például Szaúd-Arábiából és Kuvaitból helyettesíti.

Ezeknél a szerződéseknél viszont félő, hogy az Unió átcímkézett, orosz terméket vásárol, amely szintén a szankciós politika kidolgozatlanságára utal.